Peredmér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Peredmér (Predmier)
Predmersky kostol.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNagybiccsei
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1193
Polgármester Viliam Čillík
Irányítószám 013 51
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám BY
Népesség
Teljes népesség 1364 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség126 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület10,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Peredmér (Szlovákia)
Peredmér
Peredmér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 32′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 32′ 00″
Peredmér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Peredmér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Peredmér (szlovákul Predmier) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagybiccsétőltól 4 km-re délnyugatra a Vág bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. Számos lelet került elő a vaskorból és a 12. - 13. század közötti időszakból is. A leletek általában a zsolnai múzeumba kerültek. A települést 1193-ban III. Béla adománylevelében említik először. 1318-ban "Predmier, Pregmer", 1332-ben "Pretmer" néven szerepel az írott forrásokban. A tatárjárás során a falu elpusztult. A falu biróját 1312-ben említik először. Templomát az 1332-ben kelt pápai tizedjegyzék már említi. 1439-ban 16 másik faluval együtt a vágbesztercei uradalom része volt. 1458-ban az uradalommal együtt a Podmaniczky család birtoka lett. Mátyás király 1458. március 15-én Budán kelt oklevelében "Predmyer" alakban szerepel. Következő említése 1471-ben történik "Predmyr" néven egy Domaniczky László részére történt adományozással kapcsolatban. Peredmért a turóci konvent 1525. január 29-i oklevele mezővárosként említi. A 16. század közepén a várost kolerajárvány pusztította, melyben sokan meghaltak. A Podmaniczkyak kihalása után 1553-ban a vágbesztercei uradalom Mérey Anna birtoka lett, majd általa a Balassák szerezték meg. I. Lipót császár elvette a Thököly Imrét támogató Balassa Imrétől és a Sepériaknak adta. 1573-ban I. Miksa császártól vásártartási jogot kapott. 1598-ban 52 ház állt a településen. A 17. században a kézművesség fellendülése itt elmaradt, a kovácsokon és molnárokon kívül más mesterség nem nyert tért a településen. 1783-ban 124 házában 788 lakos élt. 1828-ban 123 háza és 794 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, drótozással, erdei munkákkal foglalkoztak. Egykor sörfőzde, a 19. században fűrészüzem, a 20. század elején pedig papírgyár is működött a településen.

Vályi András szerint „PREDMÉR. Tót Mezőváros Trentsén Vármegyében, földes Urai Gr. Balassa, és Gr. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zolnához másfél mértföldnyire, az Uraságnak gazdasági, külömbféle épűletein kivűl, Ispotállya is van, határjának fölgye termékeny, keresetre van módgya, első osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Predmir, tót m. v., Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, egy igen szép és termékeny rónaságon. Számlál 751 kath., 30 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, több nemesi curiája és épületje, számos mesteremberekkel együtt; jó sört főz. F. u. Hrabóvszky, és Marsovszky nemes családok. Ut. p. Zsolna.”[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 726 lakosából 640 szlovák és 18 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 868 lakosából 781 szlovák és 65 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 1347 lakosából 1335 szlovák volt.

2011-ben 1371 lakosából 1345 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]