Kotessó
| Kotessó (Kotešová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Nagybiccsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1243 |
| Polgármester | Peter Mozolík |
| Irányítószám | 013 61 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | BY |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2151 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 343 m |
| Terület | 20,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 14′ 41″, k. h. 18° 35′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 41″, k. h. 18° 35′ 58″ | |
| Kotessó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kotessó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kotessó (1899-ig Nemes-Kis-Kotessó és Nagykotessó, szlovákul Kotešová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban. Nemeskutas, Buková, Vágbalázsi és Trencsénkutas egyesítése.
Fekvése[szerkesztés]
Nagybiccsétől 2 km-re északkeletre a Vág partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Kotessót 1234-ben "Hotesou" alakban említik először. 1336-ban "Hatisow", 1341-ben "Hutasow", 1374-ben "Chotesow", 1423-ban "Hothesow" alakban szerepel a korabeli forrásokban.
Nagykotessó, (későbbi magyar nevén Trencsénkutas) 1598-ban szerepel először, "Nagy Kotessowa" alakban. Részben a nyitrai püspökség, részben a Kotessói, Kudelka, Prileszky, Kohács és Hrabovszky családok birtoka volt. 1598-ban 29 háza volt. 1784-ben 75 házában 527 lakos élt. 1828-ban 91 háza volt 767 lakossal. A hricsói, később a nagybiccsei uradalomhoz tartozott, az Eszterházy családnak gazdasága volt a községben. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, bognármesterséggel, drótozással foglalkoztak.
Kiskotessót 1598-ban "Kys Kotessowa" néven említik először, helyi nemesi családok birtoka volt. Ekkor 8 háza volt. 1784-ben 21 házában 123 lakos élt. 1828-ban 16 háza volt 176 lakossal. A 19. század közepén egyesült Nemeskotessóval.
Nemeskotessó (vagy Nemeskutas) 1598-ban "Nemes Kotessowa" néven tűnik fel. 1598-ban 16 háza volt. 1784-ben 21 házában 123 lakos élt, 1828-ban 36 háza volt 487 lakossal. Plébániája 1421-ben már létezett, a községnek zsinagógája is volt. 1550 körül a falu lakói protestánsok lettek, plébániáját csak 1788-ban alapították újra.
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. Nagy- és Nemeskiskotessót 1943-ban egyesítették.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben Nemeskutasnak 775 lakosából 727 szlovák, 38 német, 8 magyar és 2 más anyanyelvű, míg Trencsénkutasnak 561 lakosából 532 szlovák, 19 német, 1 magyar és 9 más anyanyelvű volt.
2001-ben 1842 lakosából 1826 szlovák volt.
2011-ben 1897 lakosából 1843 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt szolgált Ján Haranta (1909-1983) szlovák költő és műfordító.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Az Angyalok Királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma a korábbi templom alapjain a 17. században épült. Tornya 1641-ben készült el.
- Gótikus eredetű kastélya a 15. századg végén épült, a 16. század végén átépítették. A 19. század második felében lebontották és újra felépítették. Kerek saroktornyai és gótikus kapuzata van.
- Reneszánsz eredetű kastélya 1578 körül épült, egyik szárnyát a 17. század elején építették. A 18. század közepén barokk stílusban építették át.
- A plébánia épülete 18. századi barokk stílusú.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Nagybiccsei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagybiccse (Bytča) Almásfalu (Jablonové) · Fűrészfalu (Hvozdnica) · Kolaróc (Kolárovice) · Kotessó (Kotešová) · Marsófalva (Maršová) · Mélyesd (Hlboké nad Váhom) · Nagyróna (Veľké Rovné) · Peredmér (Predmier) · Szulyóváralja (Súľov–Hradná) · Trencsénpéteri (Petrovice) · Trencsénselmec (Štiavnik) |  | |
