Kolaróc
| Kolaróc (Kolárovice) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Nagybiccsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1312 |
| Polgármester | Jozef Hruštinec |
| Irányítószám | 013 54 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | BY |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1824 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 578 m |
| Terület | 27,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 16′ 23″, k. h. 18° 31′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 23″, k. h. 18° 31′ 58″ | |
| Kolaróc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kolaróc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kolaróc (1899-ig Kollárovicz, szlovákul Kolárovice) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagybiccsétől 4 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1312-ben "Henrici villa" néven említik először, amikor Csák Máté uralta ezt a területet. A hricsói, majd a nagybiccsei váruradalomhoz tartozott, később a nyitrai püspökség faluja volt. 1469-ben Kolarow, 1525-ben "Kolárowcze", 1598-ban "Kolarowicze" néven említik. 1598-ban malma és 38 háza volt. 1784-ben 439 házában 2020 lakos élt. 1828-ban 436 háza volt 2065 lakossal. Lakói drótozással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "KOLAROVECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bicséhez közel, határja közép termékenységű, réttye, legelője meglehetős."[2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Kolárovicz, Trencsén m. tót falu, a hegyek közt elszórva. 2612 kath., 21 zsidó lak., kik zsindellel, fával nagy kereskedést üznek. Kath. paroch. templom. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 2141, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1915 lakosából 1898 szlovák volt.
2011-ben 1826 lakosából 1807 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1882-ben Štefan Gallo római katolikus plébános, fogoly, embermentő
- Itt született 1890-ben Tauszk Ervin MÁV-hivatalnok, szakszervezeti vezető, bankhivatalnok, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank üzemi bizottságának elnöke.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1873-ban épült. Szent Miklóst, Szent Andrást és Szűz Máriát ábrázoló oltárképei 1872-ben készültek.
- A plébánia épülete a 19. század elején épült. A falu alapításának 690. évfordulójára avatták fel 2002-ben a plébánia kertjében található galériát.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 25.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Nagybiccsei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagybiccse (Bytča) Almásfalu (Jablonové) · Fűrészfalu (Hvozdnica) · Kolaróc (Kolárovice) · Kotessó (Kotešová) · Marsófalva (Maršová) · Mélyesd (Hlboké nad Váhom) · Nagyróna (Veľké Rovné) · Peredmér (Predmier) · Szulyóváralja (Súľov–Hradná) · Trencsénpéteri (Petrovice) · Trencsénselmec (Štiavnik) |  | |
