Marsófalva
| Marsófalva (Maršová-Rašov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Nagybiccsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1400 | ||
| Polgármester | Dagmar Karasová | ||
| Irányítószám | 013 51 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | BY | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1057 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300 m | ||
| Terület | 9,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 18° 30′ 50″49.180700°N 18.513800°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 18° 30′ 50″49.180700°N 18.513800°E | |||
| Marsófalva weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marsófalva témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Marsófalva (1899-ig Rassó-Marsófalu-Urbanó, szlovákul Maršová-Rašov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagybiccsétőltól 6 km-re délnyugatra, a Vág bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai község területén a történelem előtti időkben a puhó kultúra népe lakott. A 8. században szlávok népesítették be ezt a vidéket.
Rassó
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rassó falut 1439-ben „Rasov”, 1458-ban „Rassow”, 1471-ben „Rassowa” néven említik. A vágbesztercei váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 21 háza állt. 1784-ben 47 házában 340 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÁSOV. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gr. Balassa, és Gr. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Predmérhez közel, mellynek filiája, földgye termékeny, legelője, fája van, első osztálybéli.[2]”
1828-ban 63 háza volt 363 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rassov, tót falu, Trencsén várcsén vmegyében, Predmir mellett: 355 kath., 7 zsidó lak. és termékeny kis határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.[3]”
A 19. század végén egyesítették Marsófalvával és Urbanóval.
Urbanó
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Urbanót 1269-ben „Urbano” néven említik először. 1406-ban „Urbanow”, 1504-ben „Wrbanowcz”, „Urbanfalva” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1598-ban 4 ház állt Urbanón. 1784-ben 9 házában 72 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Urbanov. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik Kis-Jeszeniczhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.[2]”
1828-ban 7 háza és 75 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Urbanov, Trencsén m. tót falu, a Vágh bal partján, termékeny kies rónaságon. Táplál 58 kath., 2 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Zsolna.”[3]
A 19. században egyesítették Marsófalvával és Rassóval.
Marsófalva
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai települést 1400-ban „Marsowafalwa” néven említik először. 1462-ben „Marsofalva”, 1477-ben „Marsowa”, 1488-ban „Marsy” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Vágbeszterce várának uradalmához tartozott, később helyi nemes családok birtoka. 1598-ban 12 ház állt a faluban. 1784-ben 21 házában 134 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MARSOVA. Tót falu Trentsén Várm. Ura földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Predmithez nem meszsze, és annak filiája, földgye termékeny, vagyonnyai külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van.”[2]
1828-ban 20 háza és 139 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Marsova, tót falu, Trencsén vmegyében, Predmir mellett, 145 kath. lak., kicsiny de termékeny határral. F. u. többen.[3]”
A 19. század végén egyesítették Rassóval és Urbanóval.
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1924-ben, 1958-ban és 1960-ban nagy árvizek pusztítottak a településen. Később Marsófalva és Rassó különváltak, ma újra egy község, szlovákul Maršová-Rašov néven.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 727 | 781 | 867 | 1057 |
| Különbség | +7,42 % | +11,01 % | +21,91 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1066 | 1057 |
| Eltérés | -0,84 % |
1910-ben 467, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 764 lakosából 762 szlovák volt.
2011-ben 814 lakosából 799 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A temetőben álló klasszicista kápolnája 1848-ban épült.
- Késő gótikus kastélya a 18. század utolsó harmadában épült. A kastélyt övező parkban 100-200 éves hársfákból álló fasor található, a fák törzse 150–360 cm átmérőjű.
- Útikápolnája a 19. század második felében épült.
- A rassói részen álló kápolna a 18. század végén épült. A harangláb a 19. század közepén készült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- 1 2 3 Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- 1 2 3 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Marsófalva Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2010. május 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Nagybiccsei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagybiccse (Bytča) | ||
|  | |
