Marsófalva
| Marsófalva (Maršová-Rašov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Nagybiccsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1400 |
| Polgármester | Dagmar Karasová |
| Irányítószám | 013 51 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | BY |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1022 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Terület | 9,61 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 18° 30′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 18° 30′ 50″ | |
| Marsófalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marsófalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Marsófalva (1899-ig Rassó-Marsófalu-Urbanó, szlovákul Maršová-Rašov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagybiccsétőltól 6 km-re délnyugatra a Vág bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai község területén a történelem előtti időkben a puhó kultúra népe lakott. A 8. században szlávok népesítették be ezt a vidéket. A mai települést 1400-ban "Marsowafalwa" néven említik először. 1462-ben "Marsofalva", 1477-ben "Marsowa", 1488-ban "Marsy" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Vágbeszterce várának uradalmához tartozott, később helyi nemes családok birtoka. 1598-ban 12 ház állt a faluban. 1784-ben 21 házában 134 lakosa élt. 1828-ban 20 háza és 139 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Rassó falut 1439-ben "Rasov", 1458-ban "Rassow", 1471-ben "Rassowa" néven említik. A vágbesztercei váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 21 háza állt. 1784-ben 47 házában 340 lakos élt. 1828-ban 63 háza volt 363 lakossal. A 19. század végén egyesítették Marsófalvával.
Urbanót 1269-ben "Urbano" néven említik először. 1406-ban "Urbanow", 1504-ben "Wrbanowcz, Urbanfalva" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1598-ban 4 ház állt Urbanón. 1784-ben 9 házában 72 lakos élt. 1828-ban 7 háza és 75 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "MARSOVA. Tót falu Trentsén Várm. Ura földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Predmithez nem meszsze, és annak filiája, földgye termékeny, vagyonnyai külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van."[2] "RÁSOV. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gr. Balassa, és Gr. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Predmérhez közel, mellynek filiája, földgye termékeny, legelője, fája van, első osztálybéli."[2] "Urbanov. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik Kis-Jeszeniczhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[2]
Fényes Elek szerint "Marsova, tót falu, Trencsén vmegyében, Predmir mellett, 145 kath. lak., kicsiny de termékeny határral. F. u. többen."[3] "Rassov, tót falu, Trencsén várcsén vmegyében, Predmir mellett: 355 kath., 7 zsidó lak. és termékeny kis határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna."[3] "Urbanov, Trencsén m. tót falu, a Vágh bal partján, termékeny kies rónaságon. Táplál 58 kath., 2 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Zsolna."[3]
Marsófalvát, Rassót és Urbanót a 19. században egyesítették, később Marsófalva és Rassó különváltak, ma újra egy község szlovákul Maršová-Rašov néven. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1924-ben, 1958-ban és 1960-ban nagy árvizek pusztítottak a településen.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 467, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 764 lakosából 762 szlovák volt.
2011-ben 814 lakosából 799 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A temetőben álló klasszicista kápolnája 1848-ban épült.
- Késő gótikus kastélya a 18. század utolsó harmadában épült. A kastélyt övező parkban 100-200 éves hársfákból álló fasor található, a fák törzse 150–360 cm átmérőjű.
- Útikápolnája a 19. század második felében épült.
- A rassói részen álló kápolna a 18. század végén épült. A harangláb a 19. század közepén készült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b c Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Nagybiccsei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagybiccse (Bytča) Almásfalu (Jablonové) · Fűrészfalu (Hvozdnica) · Kolaróc (Kolárovice) · Kotessó (Kotešová) · Marsófalva (Maršová) · Mélyesd (Hlboké nad Váhom) · Nagyróna (Veľké Rovné) · Peredmér (Predmier) · Szulyóváralja (Súľov–Hradná) · Trencsénpéteri (Petrovice) · Trencsénselmec (Štiavnik) |  | |
