Hegyeshely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyeshely (Vysoká nad Kysucou)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
Első írásos említés1619
PolgármesterAnton Varecha
Irányítószám023 55
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség2578 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság688 m
Terület43,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 50″, k. h. 18° 32′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 50″, k. h. 18° 32′ 35″
Hegyeshely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyeshely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegyeshely (1899-ig Viszoka, szlovákul Vysoká nad Kysucou) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Turzófalvától 7 km-re délnyugatra a Kiszuca partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe 1497-ben a Podmaniczky család nagybiccsei uradalmához tartozott. 1563-ban a birtok tulajdonosai a Thurzók lettek. A település a 17. század eleljén Turzófalva határában keletkezett. Írott forrásban1619-ben említik először a nagybiccsei uradalom részeként. 1626-ban a birtokot az Eszterházy család szerezte meg. A 18. században a község jelentős fejlődésen ment átt. 1720-ban 262 paraszti, 72 zsellér és 20 nincstelen lakosa volt, a faluban malom, fűrésztelep működött. Plébániáját 1726-ban alapították. Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt temploma 1732-ben épült. 1784-ben 564 házában már 596 család és 3147 lakos élt. 1828-ban 597 háza és 2352 lakosa volt, akik főként erdei munkákkal, drótozással foglalkoztak.

Vályi András szerint "VISZOKA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez 1 3/4 mértföldnyire; Harmintzadgya is van, földgye sovány, legelője, és fája is van."[2]

Fényes Elek szerint "Viszoka, tót falu, Trencsén vgyében, a Kiszucza folyó mellett, hegyekben szétszórva, ut. post. Csácza. Lakja 4500 kath., 200 zsidó, kath. paroch. templom. Határa nagy részt irtványokból áll, s főleg zabot és burgonyát terem. Lakosai közül sokan mint sodronyosok, messze vándorolnak, a zsidók pedig italmérésből és fakereskedésből táplálják magukat. Az uradalomnak és a helységnek igen szép erdeje van itt. Birja h. Eszterházy bicsei uradalma." [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. 1945. április 20-án Szemetes nevű részén a németek 21 lakost végeztek ki partizántevékenység miatt. Emlékükre később emlékművet állítottak.

Népessége[szerkesztés]

1850-ben 4500 katolikus és 200 zsidó vallású lakosa volt.

1910-ben 3769, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 3005 lakosából 2922 szlovák volt.

2011-ben 2774 lakosából 2646 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]