Hegyeshely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hegyeshely (Vysoká nad Kysucou)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rang község
Első írásos említés 1619
Polgármester Anton Varecha
Irányítószám 023 55
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám CA
Népesség
Teljes népesség2659 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság688 m
Terület43,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegyeshely (Szlovákia)
Hegyeshely
Hegyeshely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 22′ 50″, k. h. 18° 32′ 53″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 50″, k. h. 18° 32′ 53″
Hegyeshely weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegyeshely (1899-ig Viszoka, szlovákul Vysoká nad Kysucou) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Turzófalvától 7 km-re délnyugatra a Kiszuca partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe 1497-ben a Podmaniczky család nagybiccsei uradalmához tartozott. 1563-ban a birtok tulajdonosai a Thurzók lettek. A település a 17. század eleljén Turzófalva határában keletkezett. Írott forrásban1619-ben említik először a nagybiccsei uradalom részeként. 1626-ban a birtokot az Eszterházy család szerezte meg. A 18. században a község jelentős fejlődésen ment átt. 1720-ban 262 paraszti, 72 zsellér és 20 nincstelen lakosa volt, a faluban malom, fűrésztelep működött. Plébániáját 1726-ban alapították. Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt temploma 1732-ben épült. 1784-ben 564 házában már 596 család és 3147 lakos élt. 1828-ban 597 háza és 2352 lakosa volt, akik főként erdei munkákkal, drótozással foglalkoztak.

Vályi András szerint "VISZOKA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez 1 3/4 mértföldnyire; Harmintzadgya is van, földgye sovány, legelője, és fája is van."[2]

Fényes Elek szerint "Viszoka, tót falu, Trencsén vgyében, a Kiszucza folyó mellett, hegyekben szétszórva, ut. post. Csácza. Lakja 4500 kath., 200 zsidó, kath. paroch. templom. Határa nagy részt irtványokból áll, s főleg zabot és burgonyát terem. Lakosai közül sokan mint sodronyosok, messze vándorolnak, a zsidók pedig italmérésből és fakereskedésből táplálják magukat. Az uradalomnak és a helységnek igen szép erdeje van itt. Birja h. Eszterházy bicsei uradalma. " [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. 1945. április 20-án Szemetes nevű részén a németek 21 lakost végeztek ki partizántevékenység miatt. Emlékükre később emlékművet állítottak.

Népessége[szerkesztés]

1850-ben 4500 katolikus és 200 zsidó vallású lakosa volt.

1910-ben 3769, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 3005 lakosából 2922 szlovák volt.

2011-ben 2774 lakosából 2646 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]