Ugrás a tartalomhoz

Ócsad

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ócsad (Oščadnica)
Ócsad zászlaja
Ócsad zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
Első írásos említés1712
PolgármesterMarián Plevko
Irányítószám023 01
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség5736 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság463 m
Terület58,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 26′ 15″, k. h. 18° 53′ 08″49.437500°N 18.885700°EKoordináták: é. sz. 49° 26′ 15″, k. h. 18° 53′ 08″49.437500°N 18.885700°E
Ócsad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ócsad témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ócsad (szlovákul Oščadnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Csacától 8 km-re keletre, az Ócsadi-patak mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

Az 1712-ben alapított falu eredetileg oláh település a Beszkidekben. Első írásos említése is ebből az évből származik, amikor „Oscsadnicza” alakban szerepel. A budatíni, később a sztrecsnói uradalom része volt. 1720-ban 3 malom és 45 adózó háztartás állt a településen. 1784-ben 254 házában, 391 családban 1929 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OSZADNICZA. Trencsén Várm. itten hajdan számos tolvajok vóltak, ’s panaszolkodik Bél Mátyás, hogy midőn 1704dikben itten útazott vólna, miattok elég félelmet szenvedett”.[2]

1828-ban 306 háza és 2987 lakosa volt, akik állattartással és faáru készítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oszednicza, tót falu, Trencsén vmegyében, ut. p. Csácsához egy óra a Magura hegye alatt, közel a gallicziai határszélhez. Határa nagy, de sovány. Lakosai többnyire faeszközök készitéséből, továbbá tehén és juhtartásból élősködnek. Számlál 2039 kath., 3 zsidót; van tulajdon paroch. temploma. F. u. h. Eszterházy.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.

1918 után a mezőgazdaság lett a fő megélhetési forrás. A faluban öt vízifűrész-telep és két vízimalom működött.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 3090, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 5554 lakosából 5471 szlovák volt.

2011-ben 5628 lakosából 5460 szlovák volt.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kegykápolnáját 1946-ban építették hálából azért, hogy a második világháborúban a falu megmenekült a pusztulástól.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1804-ben épült a régi fatemplom helyén, 1940-ben átépítették.
  • Emeletes kastélyát 1910 és 1913 között birtokosa, a porosz származású gróf Ballestrem építtette. Festői park övezi. Ma a csacai Kiszucai Galéria a birtokosa.
  • A faluban a népi építészet számos szép példája látható.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]