Ócsad
| Ócsad (Oščadnica) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1712 | ||
| Polgármester | Marián Plevko | ||
| Irányítószám | 023 01 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5780 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 463 m | ||
| Terület | 58,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Ócsad weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ócsad témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ócsad (szlovákul Oščadnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csacától 8 km-re keletre, az Ócsadi-patak mellett fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1712-ben alapított falu eredetileg oláh település a Beszkidekben. Első írásos említése is ebből az évből származik, amikor „Oscsadnicza” alakban szerepel. A budatíni, később a sztrecsnói uradalom része volt. 1720-ban 3 malom és 45 adózó háztartás állt a településen. 1784-ben 254 házában, 391 családban 1929 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OSZADNICZA. Trencsén Várm. itten hajdan számos tolvajok vóltak, ’s panaszolkodik Bél Mátyás, hogy midőn 1704dikben itten útazott vólna, miattok elég félelmet szenvedett”.[2]
1828-ban 306 háza és 2987 lakosa volt, akik állattartással és faáru készítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oszednicza, tót falu, Trencsén vmegyében, ut. p. Csácsához egy óra a Magura hegye alatt, közel a gallicziai határszélhez. Határa nagy, de sovány. Lakosai többnyire faeszközök készitéséből, továbbá tehén és juhtartásból élősködnek. Számlál 2039 kath., 3 zsidót; van tulajdon paroch. temploma. F. u. h. Eszterházy.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
1918 után a mezőgazdaság lett a fő megélhetési forrás. A faluban öt vízifűrész-telep és két vízimalom működött.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 5607 | 5749 | 5667 | 5780 |
| Különbség | +2,53 % | -1,42 % | +1,99 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 5807 | 5780 |
| Eltérés | -0,46 % |
1910-ben 3090, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 5554 lakosából 5471 szlovák volt.
2011-ben 5628 lakosából 5460 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1867-ben Mittuch József plébános.
- Itt szolgált Jozef Tiso pap, elnök.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kegykápolnáját 1946-ban építették hálából azért, hogy a második világháborúban a falu megmenekült a pusztulástól.
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1804-ben épült a régi fatemplom helyén, 1940-ben átépítették.
- Emeletes kastélyát 1910 és 1913 között birtokosa, a porosz származású gróf Ballestrem építtette. Festői park övezi. Ma a csacai Kiszucai Galéria a birtokosa.
- A faluban a népi építészet számos szép példája látható.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. március 11..
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Ócsad Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2007. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben

