Fenyvesszoros
| Fenyvesszoros (Svrčinovec) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1658 | ||
| Polgármester | Renáta Majchráková | ||
| Irányítószám | 023 12 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3252 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 228 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 432 m | ||
| Terület | 15,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 28′ 52″, k. h. 18° 47′ 38″49.481111°N 18.793889°EKoordináták: é. sz. 49° 28′ 52″, k. h. 18° 47′ 38″49.481111°N 18.793889°E | |||
| Fenyvesszoros weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyvesszoros témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fenyvesszoros (1899-ig Szvrcsinovecz, szlovákul Svrčinovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csacától 5 km-re északra fekszik. Öt településrészből áll, ezek: Ústredie, Zatky, U Slováka, Závršie és Potok.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település 1635 körül a vlach jog alapján keletkezett Karásznó területén. A budatíni uradalomhoz tartozó pásztorok alapították a sztrecsnói uradalom területén. Önálló községként 1658-ban említik először. Régi pecsétje 1752-ből származik. 1784-ben 136 házában 951 lakos élt. 1828-ban 165 háza volt 1558 lakossal, akik favágással, állattartással foglalkoztak. 1846 és 1847 különösen nehéz esztendők a falu történetében, az éhínségben a lakosság csaknem harmada elpusztult.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szvresinovecz, tót falu, Trencsén vmegyében, a Szileziai határ szélen: 1617 kath., 8 zsidó lak. F. u. h. Eszterházy.”[2]
A vasútvonal 1871-ben kapcsolta be a községet a közlekedési hálózatba. 1873-ban kolerajárvány pusztított. A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
A háború után sokan fazsindelykészítéssel, házalással foglalkoztak, illetve Ostrava ipari üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 3103 | 3490 | 3545 | 3252 |
| Különbség | +12,47 % | +1,57 % | -8,26 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 3305 | 3252 |
| Eltérés | -1,60 % |
1910-ben 1700, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 3382 lakosából 3324 szlovák volt.
2011-ben 3583 lakosából 3376 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1937-ben épült.
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt kápolnája 1854-ben épült.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 2003-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
