Újbeszterce
| Újbeszterce (Nová Bystrica) | |||
 | |||
| Vichilovkai faház a kiszucai falumúzeumban. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1662 | ||
| Polgármester | Jozef Balačin | ||
| Irányítószám | 023 05 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2570 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 593 m | ||
| Terület | 125,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 20′ 41″, k. h. 19° 00′ 26″49.344800°N 19.007100°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 41″, k. h. 19° 00′ 26″49.344800°N 19.007100°E | |||
| Újbeszterce weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újbeszterce témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Újbeszterce (szlovákul Nová Bystrica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. Veselény, Harvelka és Vichilovka településrészek tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 38 km-re északkeletre, a Beszterce-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Az első telepesek a 13-15. században a vlach jog alapján érkeztek a község területére. 1601-től a Wesselényi és Eszterházi családok birtoka, majd 1626-tól részben a nagybiccsei uradalom része. A település maga Óbeszterce határában keletkezett a 17. század második felében. 1662-ben „Nova Besztercza” alakban említik először. A sztrecsényi váruradalomhoz tartozott. 1662-ben 19 jobbágytelke volt, melyek közül 16 adómentességet élvezett. 1683-ban a Wesselényiek részét a vágtapolcai uradalom birtokosai: a Löwenburgok szerezték meg. 1784-ben 326 házában 2180 lakos élt. Plébániáját 1798-ban alapították Óbeszterce filiájaként.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Új Besztertze. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, határbéli földgye olly nemű, mint az előbbeni, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 274 háza és 2063 lakosa volt, akik főként faárukészítéssel, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. Az 1831. évi kolerajárványnak 213 lakos esett áldozatul. 1850-ben 2196 szlovák katolikus lakta.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Besztercze (Uj), tót falu, Trencsén vmgyében, a Gallicziai határszélen: 2196 kath., és 10 zsidó lak., kath. paroch. templommal; pálinkafőzéssel. Lakosai fa-eszközöket készitenek, s sajtot csinálnak. F. u. Szina György. Ut. p. Zsolna.”[3]
1857-ben felépült a katolikus templom. A 19. század során sok lakója vándorolt a jobb megélhetés reményében Magyarország déli vidékeire, főként a Bánátba és Szlavóniába. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
A háború után sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Veselény és Harvelka falvakat 1980-ban csatolták Újbesztercéhez.
Vichilovka
[szerkesztés]A hozzá tartozó Vichilovka 1828-tól szerepel az írott forrásokban, akkor 87 háza és 865 lakosa volt. Szintén a sztrecsényi uradalomhoz tartozott.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vichilovka, Trencsén m. tót falu, Uj-Beszterczéhez 1 órányira, a gallicziai határszélen: 515 kath. lak. F. u. a b. Sina család. Ut. p. Zsolna.”[3]
Erdei vasútját 1915-ben olasz hadifogoly katonák kezdték építeni. 1918 után lakói főként mezőgazdasággal, fuvarozással, tutajozással, fafeldolgozással, drótozással, házalással, kosárfonással és különféle idénymunkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2928 | 2855 | 2781 | 2570 |
| Különbség | -2,49 % | -2,59 % | -7,58 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2563 | 2570 |
| Eltérés | +0,27 % |
1910-ben 3378, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 2882 lakosából 2868 szlovák volt.
2011-ben 2833 lakosából 2763 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857-ben épült neoklasszicista stílusban.
- A plébánia épülete a 19. század közepén épült.
- A vichilovkai erdei vasút 1915 és 1918 között épült.
- A malom épülete.
- Az Újbesztercei víztározó 1983 és 1989 között épült.
- Falumúzeumát 1981-ben létesítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2009. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Újbeszterce Szlovákia térképén
- Újbeszterce a szlovák múzeumok honlapján
- Az Újbesztercei víztározó a kiszucai régió honlapján
Lásd még
[szerkesztés]A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
