Cserne (település)
| Cserne (Čierne) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Pavol Gomola | ||
| Irányítószám | 023 13 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4438 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 211 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 454 m | ||
| Terület | 20,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 29′ 32″, k. h. 18° 49′ 21″49.492222°N 18.822500°EKoordináták: é. sz. 49° 29′ 32″, k. h. 18° 49′ 21″49.492222°N 18.822500°E | |||
| Cserne weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserne témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Cserne (szlovákul Čierne) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Csacától 7 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A község nem tekint nagy múltra vissza. Oklevél először csak 1641-ben említi és valószínűleg nem sokkal előbb keletkezhetett a vlach jog alapján. Nevét a szláv crn (= fekete) szóból kapta. 1645-ben 28 család lakta. A 17. században a budatini uradalomhoz tartozott, birtokosai a Podmaniczky, Pongrácz, Thurzó és Szúnyogh családok voltak. 1784-ben 168 házában 1202 lakos élt. Első pecsétje a 18. századból való.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERNE. Tót falu Trentsén Vármegyében, Lengyel Országnak szélén, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szkalikhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, Kis Útza Újhelytöl mintegy két, és 1/4. mértföldnyire. Határja középszerű.”[2]
1828-ban 207 háza és 1981 lakosa volt. Lakói a környező nemesi birtokon végzett erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1835-ben készített pecsétjén SIGILVM PAGI CZERNE felirat olvasható.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cserne, népes tót falu, Trencsén vmgyében, a sziléziai határszélen: 2011 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje felette sovány, erdeje nagy, legelője hasznos. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Csácsa.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
1938-ban területének egy részét lengyel csapatok foglalták el.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 3925 | 4326 | 4405 | 4438 |
| Különbség | +10,21 % | +1,82 % | +0,74 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 4416 | 4438 |
| Eltérés | +0,49 % |
1910-ben 1797, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 4254 lakosából 4190 szlovák volt.
2011-ben 4390 lakosából 4287 szlovák volt.
2021-ben 4419 lakosából 4315 (+8) szlovák, 2 magyar, 38 (+4) egyéb és 64 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent József tiszteletére szentelt temploma 1888-ban épült.
- A községben két kis kápolna található.
- Az első és második világháború hőseinek emlékművei.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
