Budatin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budatin (Budatín)
Budatín vára.
Budatín vára.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Zsolnai
Turisztikai régió Felső-Vágmente
Rang Zsolna városrésze
Polgármester Ivan Harman
Irányítószám 010 01
Körzethívószám 041
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budatin (Szlovákia)
Budatin
Budatin
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 10″, k. h. 18° 44′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 10″, k. h. 18° 44′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budatin témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Budatin (szlovákul: Budatín) Zsolna város településrésze Szlovákiában.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolna központjától 1 km-re északra a Vág jobb partján fekszik. A Kiszuca-pataknak a Vág folyóba torkollásánál levő földnyelven áll Budatín vára.

Története[szerkesztés]

Budatín várát a Balassa család építtette a 13. század második felében, egykor egy mesterséges csatorna miatt valójában szigeten állott. Kezdetben egyetlen toronyból állt, majd a 14. században palotaszárnyak épültek hozzá. Zsigmond király 1397-es vágvölgyi hadjárata során leromboltatta, de újra felépült. A 15. században a Szúnyogh családé, majd a Csákyaké lett, akik 1944-ig birtokolták. A 18. században ők építették fel a várhoz csatlakozó hatalmas kastélyszárnyat, melyet pompásan berendeztek. 1848. december 4-én itt verte meg, majd a Jablonka-hágón át kiszorította az országból a magyar sereg Hurban szlovák felkelő seregét. 1849. január 2-án Hurban vereségének megbosszulására Götz osztrák tábornok felgyújtotta. Ekkor pusztult el gazdag könyvtára és levéltára. 1870–1918 között laktanya, Csáky Géza 1930-ban helyreállíttatta és művészien rendezte be. Jellegzetessége hat emeletnyi magas lakótornya.

Vályi András szerint „BUDETIN. Jeles Vár Trentsén Vármegyében, birtokosa Gróf Szúnyog Uraság, fekszik Óváron egy mértföldnyivel alól, Vág vizének bal oldala partyán, díszes épűlete szép lakó helyet szolgáltat, kies mezösége van, völgyes, és hegyes szantó földgyei termékenyek; Buben hegye, melly a’ rajta nevekedett tserfáktól vette a’ tót szó ereje után nevezetét, fekszik a’ Várnak egyik oldalánál, ’s a’ Sztretsnai, és Budeténi Uradalmakat elválaszttya egy mástól, mellyek miatt néhai Gróf Vesélényi sok perlekedésekre szolgáltatott alkalmatosságot, főképen 1712. midőn közönséges Ország gyülésén vétetett vala fel e’ dolog. Vidékje terjed Kisucza Ujhely Mező Városig.”[1]

Fényes Elek szerint „Budetin, tót falu, Trencsén vármegyében, Zsolnával általellenben a Vágh jobb partján, a Kisucza vize beleömlésénél. Fekvése igen szép, határja messze kiterjed; szántóföldjei hegyesek, völgyesek, de jól fizetők; régi tágas vára nézésre méltó. Lakja 355 kath., 3 evang., 7 zsidó. F. u. most gr. Csáky István örökösei, a feje egy uradalomnak, mellyhez 20 helységek kapcsoltattak. Hajdan Szunyogh fam. birta.”[2]

Budatín a trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1024, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A várban található az 1942-ben alapított Vágmente Múzeum (szlovákul Považské Múzeum) hagyományos drótosmesterséget bemutató állandó kiállításának megközelítőleg 350 kiállítási tárgya.

Irodalmi hivatkozások[szerkesztés]

Arany János: Katalin, 1850 [1]

Itt születtek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budatin témájú médiaállományokat.