Határújfalu
| Határújfalu (Podvysoká) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1625 | ||
| Polgármester | Milan Matlák | ||
| Irányítószám | 023 53 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1327 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 232 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 455 m | ||
| Terület | 5,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 24′ 54″, k. h. 18° 40′ 12″49.415000°N 18.670000°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 54″, k. h. 18° 40′ 12″49.415000°N 18.670000°E | |||
| Határújfalu weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Határújfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Határújfalu (1899-ig Podviszoka, szlovákul Podvysoká) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csacától 9 km-re délnyugatra, a Kiszuca partján, a 487-es út mentén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1625-ben említik először. Területe részben a budatíni, részben a sztrecsnói váruradalomhoz tartozott, de a nagybiccsei uradalom is igényt tartott rá. A falu Podviszoka néven 1658-ban tűnik fel, amikor a budatíni uradalom urbáriumában az szerepel, hogy hét pásztor telepedett ide családjával együtt. Nevük is fennmaradt: Jano Slíš, Kuba Mravec, Jano Ryzek, Michal Nezgula, Vojtek Mravec, Greguš Trlik és Jano Pinka. Egyházilag a turzófalvi plébániához tartozott. Lakói az állattartáson kívül főként favágással foglalkoztak. 1662-ben 17 jobbágycsalád élt itt. 1720-ban a falunak malma és 15 adózó portája volt. 1770-ben a nagybiccsei uradalom része lett. 1784-ben 51 házában 63 család élt 356 lakossal, ebből az évből való a község pecsétje is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PODVISZOKA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Zakopcsjéhez nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földgye sovány, más javai sintsenek, negyedik osztálybéli.”[2]
1828-ban 75 házában 584 lakos élt. 1850-ben 560 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Podviszoka, tót falu, Trencsén vmegyében, hegyes, völgyes vidéken, a Kiszucza vize mellett, egy kis völgyben, ut. p. Csácza. Van 560 kath. lakosa, terméketlen határa, melly csak zabot és burgonyát terem. h. Eszterházy bicsei uradalmához tartozik.”[3]
A trianoni békéig területe Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1089 | 1208 | 1330 | 1327 |
| Különbség | +10,92 % | +10,09 % | -0,22 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1347 | 1327 |
| Eltérés | -1,48 % |
1910-ben 616, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1215 lakosából 1200 szlovák volt.
2011-ben 1301 lakosából 1274 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1840-ben épült. Egy 18. századi barokk plasztika található benne, amely a Szűzanyát a gyermek Jézussal ábrázolja.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
