Trencsénmakó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Trencsénmakó (Makov)
Makov (okres Čadca) - hlavná cesta.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1720
Polgármester Martin Pavlík
Irányítószám 023 56
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám CA
Népesség
Teljes népesség1720 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság633 m
Terület46,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trencsénmakó (Szlovákia)
Trencsénmakó
Trencsénmakó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 22′ 15″, k. h. 18° 28′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 15″, k. h. 18° 28′ 45″
Trencsénmakó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénmakó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trencsénmakó (szlovákul Makov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. 2011-ben 1815 lakosából 1726 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagybiccsétől 18 km-re északra a Kiszuca partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a német jog alapján keletkezett a Thurzó család nagybiccsei uradalmának területén Hegyeshely határában a 17. és 18. század fordulóján. 1720-ban „Viszoka-Makov” néven említik először az adóösszeírásban, mely szerint 44 adózója volt. Lakói erdei munkákkal és állattartással foglalkoztak. 1796-tól a csernei plébániához tartozott, Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1803-ban épült. A település nagy területen, szétszórtan elhelyezkedő kis telepekből állt, ezért lakói szinte csak az istentiszteleteken éltek közösségi életet. 1828-ban 207 házában 1981 lakos élt. Trencsénmakó csak 1895-ben lett önálló község, első bírója Matter Rudolf volt. 1900 és 1910 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.

Fényes Elek szerint „Javornik-Cserne, vagy Makov, tót falu, Trencsén vmegyében, hegyek közt szanaszét a megyének majd legmagasabb vidékén fekszik Morvaország szélén. Ut. post. Zsolna. Határa felette sovány, csak zabot és burgonyát terem. Itt ered a Kiszucza folyó, mellyen faszerszámokat szoktak leszállitani talpakon. Lakja 2600 r. kath., kik igen szegények, s mint drótosok Német-, Magyar-, Oroszországokba szétjárnak. Kath. paroch. templom. Herczeg Eszterházy bicsei uradalmához tartozik”.[2]

1910-ben 2301, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. A háború után sokan jártak át Csehországba, főként Ostrava üzemeiben dolgoztak. Mások zsindelykészítéssel, házalással foglalkoztak. A 20. század második felében a falu fejlődése fellendült, melyben nagy szerepet kapott turizmus.

2001-ben 1932 lakosából 1895 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1803-ban épült klasszicista stílusban. Belső berendezése a 19. század végén készült.
  • A Cserne felé vezető út mellett a Vavrincov nevű településrészen kis utikápolna áll, mely a helyiek szerint több mint 140 éves, pontos építési ideje nem ismert. Fülkéjében Szűz Mária szobra látható.
  • Lovászi nevű településrészén egy 100 évnél idősebb kápolna áll, melyet egy Prda nevű földbirtokos a helyi lakosokkal együtt épített.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]