Trencsénrákó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Trencsénrákó (Raková)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1658
Polgármester Anton Heglas
Irányítószám 023 51
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám CA
Népesség
Teljes népesség5507 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség127 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület41,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trencsénrákó (Szlovákia)
Trencsénrákó
Trencsénrákó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 26′ 30″, k. h. 18° 44′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 30″, k. h. 18° 44′ 00″
Trencsénrákó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trencsénrákó (szlovákul Raková) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Csacától 4 km-re északnyugatra a Kiszuca völgyének felső szakaszán, a Kiszuca partján a cseh határ mellett fekszik. A községen a Kiszucán kívül még a Rakovka és Trsteniarka-patak is átfolyik. Határa erősen hegyes, a tengerszint feletti magasság 415 és 1067 m között váltakozik. Határrészei a következők: Pod Bukovinou, Prílohy, U Halušky, U Hura, U Kajánka, U Krištofa, U Kuči, U Maslíka, U Matúška, U Mačiska, U Podmoly, U Sidora, U Skákaly, U Surovky, U Tutky, U Urbana, U Vražla, U Vrobľa, U Špora, Za Sihlami, Fojstvo I., Fojstvo II., U Baloňa, U Drozda, U Gala, U Kukoľa, U Matysa, U Miča, U Moravčíka, U Turiaka, U Zemana, Bednárka, Bzdivonka, Dlhá, Kohútové, Kopčisko, Korcháň, Kubriková, Kuchriská, Kukoľanka, Kurajka, Kykuľa, Mičkové, Petrová, Pod Jedľou, Pod Poľanou, Postaľka, Preľáč, Starelina, Stodolčiská, Strýkova, Trstená I., Trstená II., U Blažička, U Furmanika, U Križka, U Rafaji, U Repčaka, U Sihelníka, U Smrečka, U Sogľa, U Školníka, U Škrabáka, U Špaldoni, Za Groň, Zahrbík, Zavaleniská és Ďadiková.

Története[szerkesztés]

A települést a 17. század első felében a budatini és sztrecsényi uradalom területén fekvő irtványföldön pásztornépek betelepítésével alapították. 1658-ban "Rakova" alakban említik először. 1720-ban uradalmi major állt a helyén. A község első pecsétje 1776-ból származik. 1784-ben 325 házában 2159 lakos élt. 1828-ban 386 háza és 2916 lakosa volt, akik főként állattartással, halászattal, méhészettel, faárukészítéssel és drótozással, az asszonyok vászonszövéssel foglalkoztak. Lakóinak nagy többsége római katolikus volt, aki 1788-ig Csacára jártak istentiszteletre. 1789-ben a község kis fatemplomot épített, mely a régi fatemplom helyén épült. Az új kőtemplom építése 1870 és 1874 között tartott.

Vályi András szerint "RAKOVA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csaczához nem meszsze, Kisucza vize mellett, határjában legelője, fája van; de mivel földgye sovány, harmadik osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Rakova, tót falu, Trencsén vmegyében, ut. p. Csácsához északra 1 órányira. Számlál 2123 kath., 18 zsidó lak. Fája, legelője bőven van; de földje igen sovány: levegője hideg és egészséges. Kath. paroch. templom. F. u. hg Eszterházy."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 3376, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 4939 lakosából 4885 szlovák volt.

2011-ben 5293 lakosából 5030 szlovák volt.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1822. április 17-én Ján Palárik szlovák drámaíró, római katolikus plébános.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1874-ben épült neogótikus stílusban. Oltárképe 1879-ben készült.
  • A plébánia épülete a 19. század elején készült el egy korábbi barokk épület helyén.
  • Korcháň nevű településrészén 1991-ben Szent Cirill és Metód tiszteletére új templomot építettek.
  • Blažička nevű részén álló kápolnája 2002-ben épült.
  • Matúška nevű részén is áll egy kápolna.
  • Nepomuki Szent János szobra 1832-ben készült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]