Felsőzboró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőzboró (Zborov nad Bystricou)
A kápolna
A kápolna
Felsőzboró címere
Felsőzboró címere
Felsőzboró zászlaja
Felsőzboró zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rang község
Első írásos említés 1662
Polgármester Juraj Hlavatý
Irányítószám 023 03
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám CA
Népesség
Teljes népesség2253 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság429 m
Terület18,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőzboró (Szlovákia)
Felsőzboró
Felsőzboró
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 22′ 51″, k. h. 18° 53′ 02″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 51″, k. h. 18° 53′ 02″
Felsőzboró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzboró témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőzboró (szlovákul Zborov nad Bystricou) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 26 km-re északkeletre a Beszterce partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu alapítása a 16. századi pásztornépek betelepítésének köszönhető, akik főként a mai Karásznó környékéről érkeztek. A község nevét 1536-ban említik először mint a Zbora hegy alatti települést. 1580-ban "Zborotek", illetve "Zborowa" alakban fordul elő. A 17. században a sztrecsnói váruradalom része. 1662-ben "Zborow" alakban említik, ekkor a község élén a falusi bíró állt, a faluban 20 háztartás volt. 1720-ban malma és 20 háztartása volt. 1728-ban 19 házában 520 lakos élt. 1770-ben 130 paraszti háztartása volt, ezen kívül 5 zsellér, 9 nincstelen és 13 módosabb gazdálkodó család élt itt, a faluban malom is működött. 1784-ben 158 házában 175 család és 922 lakos élt. 1828-ban 207 házában 1656 lakos élt. 1850-ben 1670 lakosa volt és iskolája is működött. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, háziiparral foglalkoztak.

Vályi András szerint "ZBOROV. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, fekszik Kraszának szomszédságában, mellynek filiája; földgye sovány."[2]

Fényes Elek szerint "Zborov, Trencsén m. népes tót falu, közel a gallicziai határszélhez: 1652 kath., 20 zsidó lak. Fenyvese, s más erdeje szép, és nagy legelője hasznos levén, jó sajtot készit, patakjában pedig kedves izü pisztrángot fog. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. Lakói mezőgazdasággal, idénymunkákkal, kézművességgel, főként szövéssel és kosárfonással foglalkoztak. 1945 után faházai helyett új téglaházak épültek.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1607 lakosából 1602 szlovák, 4 német és 1 magyar volt.

2001-ben 2236 lakosából 2210 szlovák volt.

2011-ben 2228 lakosából 2179 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Zborov nad Bystricou
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzboró témájú médiaállományokat.