Ugrás a tartalomhoz

Felsőzboró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőzboró (Zborov nad Bystricou)
A kápolna
A kápolna
Felsőzboró címere
Felsőzboró címere
Felsőzboró zászlaja
Felsőzboró zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
Első írásos említés1662
PolgármesterJuraj Hlavatý
Irányítószám023 03
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség2187 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság429 m
Terület18,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 58″, k. h. 18° 52′ 55″49.382778°N 18.881944°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 58″, k. h. 18° 52′ 55″49.382778°N 18.881944°E
Felsőzboró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzboró témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőzboró (szlovákul Zborov nad Bystricou) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 26 km-re északkeletre, a Beszterce-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu alapítása a 16. századi pásztornépek betelepítésének köszönhető, akik főként a mai Karásznó környékéről érkeztek. A község nevét 1536-ban említik először mint a Zbora hegy alatti települést. 1580-ban „Zborotek”, illetve „Zborowa” alakban fordul elő. A 17. században a sztrecsnói váruradalom része. 1662-ben „Zborow” alakban említik, ekkor a község élén a falusi bíró állt, a faluban 20 háztartás volt. 1720-ban malommal és 20 háztartással rendelkezett. 1728-ban 19 házában 520 lakos élt. 1770-ben 130 paraszti háztartása volt, ezen kívül 5 zsellér, 9 nincstelen és 13 módosabb gazdálkodó család élt itt, továbbá a faluban malom is működött. 1784-ben 158 házában 175 család és 922 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZBOROV. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, fekszik Kraszának szomszédságában, mellynek filiája; földgye sovány.[2]

1828-ban 207 házában 1656 lakos élt. 1850-ben 1670 lakosa volt és iskolája is működött. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, háziiparral foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zborov, Trencsén m. népes tót falu, közel a gallicziai határszélhez: 1652 kath., 20 zsidó lak. Fenyvese, s más erdeje szép, és nagy legelője hasznos levén, jó sajtot készit, patakjában pedig kedves izü pisztrángot fog. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Lakói mezőgazdasággal, idénymunkákkal, kézművességgel, főként szövéssel és kosárfonással foglalkoztak. 1945 után faházai helyett új téglaházak épültek.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1607-en lakták, ebből 1602 szlovák, 4 német és 1 magyar volt.

2001-ben 2236 lakosából 2210 szlovák volt.

2011-ben 2228 lakosából 2179 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]