Szaniszlófalva
| Szaniszlófalva (Staškov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Csacai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1658 |
| Polgármester | Ladislav Šimčisko |
| Irányítószám | 023 53 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | CA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2764 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 127 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 444 m |
| Terület | 21,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 25′ 20″, k. h. 18° 41′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 25′ 20″, k. h. 18° 41′ 44″ | |
| Szaniszlófalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szaniszlófalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szaniszlófalva (1899-ig Sztaskó, szlovákul Staškov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Csacai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Csacától 8 km-re délnyugatra, a Kiszuca partján található.
Története[szerkesztés]
A település a vlach jog alapján történt betelepítéssel keletkezett a budatíni uradalom területén. 1658-ban a budatíni uradalom urbáriumában említik először, ekkor 6 vlach családot számláltak a faluban. 1662-ben „Stasskow”, 1712-ben „Sztaskov” alakban említik a korabeli források. Területe részben a sztrecsnói, részben a budatíni uradalomhoz tartozott. 1720-ban malma és 13 adózója volt. 1770-ben Mária Terézia urbáriuma 108 zsellér és 13 vagyontalan családot említ a községben. 1784-ben 161 házában 1100 lakos élt. A falu első fatemploma 1796-ban épült torony nélkül.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTASOV. Sztaskov. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rakovához, ’s Zakopczéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja sovány, legelője, fája van.”[2]
Az első, még fából épített iskola 1802-ben nyílott a községben. 1828-ban 227 háza volt 1616 lakossal. Lakói favágással, tutajozással, állattartással, drótozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztaskov, a magas Buhanó hegye alatt lévő népes tót falu, Trencsén vmegyében, Czáczához nyugotra 1 órányira, 1642 kath., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Roppant fenyves erdejében legfőbb gazdasága van F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Czácza.”[3]
1872-ben új iskolát építettek a községben. 1876-ban elkészült az új templom és a plébánia épülete. 1895-ben jegyzői hivatal nyílt a településen. Fejlődésén nagyot lendített az 1914-ben elkészült Csaca-Makova vasútvonal. Lakóinak nagy része csehországi vasgyárakban dolgozott, mások csehországi mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak. A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1566, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 2776 lakosából 2700 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1875-ben épült neogótikus stílusban.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1924. március 20-án Jozef Króner színész.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
