Szaniszlófalva
| Szaniszlófalva (Staškov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1658 | ||
| Polgármester | Ladislav Šimčisko | ||
| Irányítószám | 023 53 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2754 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 127 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 444 m | ||
| Terület | 21,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 25′ 20″, k. h. 18° 41′ 44″49.422258°N 18.695614°EKoordináták: é. sz. 49° 25′ 20″, k. h. 18° 41′ 44″49.422258°N 18.695614°E | |||
| Szaniszlófalva weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szaniszlófalva témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szaniszlófalva (1899-ig Sztaskó, szlovákul Staškov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Csacai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Története
[szerkesztés]A település a vlach jog alapján történt betelepítéssel keletkezett a budatíni uradalom területén. 1658-ban a budatíni uradalom urbáriumában említik először, ekkor 6 vlach családot számláltak a faluban. 1662-ben „Stasskow”, 1712-ben „Sztaskov” alakban említik a korabeli források. Területe részben a sztrecsnói, részben a budatíni uradalomhoz tartozott. 1720-ban malma és 13 adózója volt. 1770-ben Mária Terézia urbáriuma 108 zsellér és 13 vagyontalan családot említ a községben. 1784-ben 161 házában 1100 lakos élt. A falu első fatemploma 1796-ban épült torony nélkül.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTASOV. Sztaskov. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rakovához, ’s Zakopczéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja sovány, legelője, fája van.”[2]
Az első, még fából épített iskola 1802-ben nyílott a községben. 1828-ban 227 háza volt 1616 lakossal. Lakói favágással, tutajozással, állattartással, drótozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztaskov, a magas Buhanó hegye alatt lévő népes tót falu, Trencsén vmegyében, Czáczához nyugotra 1 órányira, 1642 kath., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Roppant fenyves erdejében legfőbb gazdasága van F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Czácza.”[3]
1872-ben új iskolát építettek a községben. 1876-ban elkészült az új templom és a plébánia épülete. 1895-ben jegyzői hivatal nyílt a településen. Fejlődésén nagyot lendített az 1914-ben elkészült Csaca-Makova vasútvonal. Lakóinak nagy része csehországi vasgyárakban dolgozott, mások csehországi mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak. A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2595 | 2706 | 2765 | 2754 |
| Különbség | +4,27 % | +2,18 % | -0,39 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2759 | 2754 |
| Eltérés | -0,18 % |
1910-ben 1566, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 2776 lakosából 2700 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1875-ben épült neogótikus stílusban.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1924. március 20-án Jozef Króner színész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Szaniszlófalva Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
