Karásznó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karásznó (Krásno nad Kysucou)
Karásznó templom
Karásznó templom
Karásznó címere
Karásznó címere
Karásznó zászlaja
Karásznó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rang város
Első írásos említés 1325
Polgármester Jozef Grapa
Irányítószám 023 02
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám CA
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség6783 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség249 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság392 m
Terület27,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karásznó (Szlovákia)
Karásznó
Karásznó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′ 13″, k. h. 18° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 13″, k. h. 18° 50′ 00″
Karásznó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karásznó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Karásznó (1899-ig Krásznó, vagy Kiszucakrásznó, szlovákul Krásno nad Kysucou) város Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 21 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1325-ből származik "Krasna" néven. 1352-ben "Crassna", 1508-ban "Krasno" néven szerepel írott forrásokban. Zsolna városához tartozott, majd a sztrecsnói váruradalom része volt. A 16. századig területe egészen a sziléziai határig ért, később ezen a területen több település is keletkezett. 1598-ban 253 család és 1420 lakos élt itt. 1828-ban 325 háza és 2346 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, drótozással, juhtenyésztéssel, erdei munkákkal és tutajozással foglalkoztak. A vasút 1871-ben érte el a települést és ez fellendítette fejlődését.

Fényes Elek geográfiai szótárában "Uj-Krasznó, Trencsén m. tót falu, magas hegyek közt a Kisucza völgyében, a Szileziába vivő országutban. Táplál 2430 kathol., 20 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Vendégfogadó. Határa nagy; fenyvese szép; de földei igen soványak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Csécsa." [1]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. 1918-után 1948-ig a faluban faüzem működött. A második világháború alatt határában élénk partizántevékenység folyt. 1944. szeptember 9-én a németek 6 partizánt öltek itt meg. Karásznó csak 1945. április 30-án szabadult fel. A háború után téglagyár és több üzem is létesült itt. Lakói közül sokan Csaca és Zsolna üzemeiben dolgozak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2456, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 6939 lakosából 6827 szlovák volt.

2011-ben 6920 lakosából 6809 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kiszuca folyó
  • Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1861-ben épült neoromán stílusban. 1912-ben megújították.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1918. január 28-án Anton Točík szlovák régész, a nyitrai Régészeti Intézet első igazgatója.
  • Itt született 1976-ban Zdeno Štrba szlovák válogatott labdarúgó.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017

Külső hivatkozások[szerkesztés]