Györgyi Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Györgyi Dénes
Györgyi Dénes.jpg
Született
1886. április 25.
Budapest
Elhunyt
1961. november 22. (75 évesen)
Balatonalmádi
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Györgyi Dénes témájú médiaállományokat.

Györgyi Dénes (Budapest, 1886. április 25.Balatonalmádi, 1961. november 22.[1]), magyar építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja. Az Iparművészeti Főiskola rektora 1943-ban.

"A két világháború közötti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze." (Kós Károly)

Családi háttere[szerkesztés]

Művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Apai dédapja, a tiroli származású Giergl Alajos (1793-1868) a biedermeier korszak ezüstművese. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész (1821-1863), aki arisztokrata és polgár családok tagjairól festett portréival vált híressé. Édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író (1860-1930), az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője. Nagybátyja, Györgyi Géza (1851-1934) korának szintén neves építésze volt: Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos munkatársaként végzett rangos tervezőmunkát a Budavári Palota, a Műegyetem "K" épülete és más középületek tervezésében. A közeli rokonsághoz tartozott Giergl Kálmán (1863-1954) – Györgyi Kálmán unokaöccse – is, aki a család legismertebb tervező építésze volt: a pesti Klotild-paloták, a Zeneakadémia, Kolozsvár, Debrecen és Budapest jó néhány egyetemi épülete és még sok más eklektikus alkotás tervezője. A rokonsághoz tartozott Giergl Henrik (1827-1871) is; az ő Váci utcai üvegáru-kereskedésének kirakatában saját művészi tárgyai is díszelegtek.

Életpályája[szerkesztés]

Györgyi Dénes középiskolai tanulmányai elvégzése után a budapesti József Műegyetem építészkarára iratkozott be. Még egyetemi hallgató korában került kapcsolatba a nála néhány évvel idősebb Kós Károllyal, akinek szellemi köre egy évtizeden át meghatározta tevékenységét. Kóssal együtt tervezték a Városmajor utcai iskolát. Önálló munkája a Hangya Szövetkezet irodaháza, 1920-ból. Több iskolát, középületet, tervezett vidéki városokba, legjelentősebb a debreceni Déri Múzeum copf stílusú épülete. Tervei alapján épült fel több világkiállítás magyar nemzeti pavilonja, 1929-ben Barcelonában, 1935-ben Brüsszelben, 1937-ben Párizsban. Számos épületet tervezett a Székesfővárosi Elektromos Művek számára. Az első, az 1926-ban tervezett art deco elemeket mutató Honvéd utcai bérház és üzemépület volt, míg az 1938-ban épült Attila úti épületegyüttes már modern stílusú volt. 1945-ben elveszíti egyetlen fiát. Utolsó munkája az akkori lakóhelye, Balatonalmádi számára 1948-ban tervezett általános iskola. 1950-ben még bekapcsolódott az állami tervezőirodák tevékenységébe is, betegsége azonban rövidesen megakadályozta a további munkát. Balatonalmádiban élte le utolsó éveit.

Tervek[szerkesztés]

Épületek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Györgyi Dénes (magyar nyelven). Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. november 22.)

Forrás[szerkesztés]

  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 108. o. ISBN 963-10-1780-X
  • Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]