Ugrás a tartalomhoz

Seszták Miklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Seszták Miklós
Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere
Hivatali idő
2014. június 6. – 2018. május 18.
ElődNémeth Lászlóné
UtódPalkovics László (Innovációs és technológiai miniszterként)
Született1968. október 31. (57 éves)
Budapest
PártKDNP
SzüleiSeszták László
Foglalkozásügyvéd, politikus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1994)
A Wikimédia Commons tartalmaz Seszták Miklós témájú médiaállományokat.

Seszták Miklós István[1] (Budapest, 1968. október 31. –) magyar ügyvéd, politikus. 2010-től országgyűlési képviselő. 2014-től 2018-ig a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere. A 2017-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 13. legbefolyásosabb személye.

Életpályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokgyerekes görögkatolikus papi családból származik.[2][3] 1994-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, és ezután ügyvédjelöltként, majd 1996-tól ügyvédként dolgozott.[4]

1998-tól Kisvárda képviselőtestületének tagja.[4] Akkoriban Oláh Albert fideszes polgármester támogatásával választották listáról egy helyi civil szervezet színeiben, de 2010-ben a Fidesz más jelöltet indított, amiben Oláh szerint szerepe volt Sesztáknak. Az Index internetes újság forrásai szerint ezóta rendelkezik Seszták akkora befolyással a városi önkormányzat ülésein, mint a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlésben, ahogy ő maga fogalmazott.[2] A Kisvárda központú egyéni választókerületben 2010-ben és 2014-ben országgyűlési képviselőnek választották.[5] A 2012-es vagyonnyilatkozatok összevetése alapján Seszták Miklós a második leggazdagabb képviselő, csak Veres János vagyonosabb nála.[2]

2011–2015 között Seszták Miklós a Magyar Sakkszövetség elnöke volt.[6]

2013 februárjában a Varánusz blog nyilvános parlamenti, cégbírósági és NFÜ-adatokból kiderítette, hogy Seszták Miklós egyidejűleg volt tagja az informatikai és a közbeszerzési parlamenti albizottságoknak és az Enternet Invest Zrt. felügyelőbizottságának 2012-ben, tehát éppen akkor, amikor a „Széles sávú körzethálózati fejlesztések” nevű és uniós támogatású NFÜ-pályázatból 12,5 milliárd forintot ítéltek meg annak az öt vállalatnak a javára, amelyek egyrészt éppen az említett Enternet Invest társaságnak, másrészt további hasonló, részben offshore-szerű ciprusi tulajdonú társaságoknak áttételes tulajdonában voltak. Az öt vállalatot röviddel a pályázati határidő előtt egyazon napon és ugyanarra a címre jegyezték be, mégpedig nagy átfedéseket mutató tulajdonosi körrel és azonos mérvű alaptőkével.[2][7][8][9] Így felmerült az ellenzéki képviselőkben, hogy esetleg Seszták politikai befolyásának tulajdonítható a pályázat eredménye. 2013 októberében a Miniszterelnökség visszavonta a pályázat átláthatatlannak minősített részét, a 2013 januárjában megkötött szerződéseket felbontották, majd amikor 2014 áprilisában az Európai Bizottság értesítette a kormányt, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata eredménye alapján korrupciós gyanú miatt a teljes támogatási összeget visszavonják ettől a projekttől, akkor Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár levélben jelezte az OLAF-nak, hogy egyetért megállapításaikkal, és hogy felelősségre fogják vonni a pályázatról döntő és azóta már eltávolított vezetőket.[3][10][11]

A 2014-es országgyűlési választáson elindult, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. sz. országgyűlési egyéni választókerületében az első helyen végzett 48,64 százalékkal.[12] 2014. június 6-án Seszták Miklós a harmadik Orbán-kormányban nemzeti fejlesztési miniszteri posztot kapott.

2018-ban és 2022-ben ismét győzött ugyanebben a választókerületben.

Unokatestvére Seszták Szabolcs színművész.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 2014. április. 6. Dr. Seszták Miklós István". valasztas.hu. Hozzáférés: 2016. szeptember 26..
  2. 1 2 3 4 Szabó András, Spirk József (2013. február 15.). "Dörzsölt ügyvéd a csendes KDNP-s". Index.
  3. 1 2 Marnitz István (2014. május 31.). "Jön az opeles sakkozó ügyvéd". Népszabadság.
  4. 1 2 "Seszták Miklós életrajza". kormany.hu. 2014. 2012. január 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 10..
  5. ↑ "Dr. Seszták Miklós". parlament.hu. 2014.
  6. ↑ "Új elnök a Sakkszövetség élén". 2015. május 9.
  7. ↑ "A határidő előtt két nappal érkeztek be a furcsa pályázatok". Világgazdaság. 2013. február 4. 2014. július 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 10..
  8. ↑ Marnitz István (2014. június 2.). "Offshore cégek, végrehajtások Seszták körül". Népszabadság.
  9. ↑ "Orbán új minisztere egy olyan cégnek dolgozott, amit az EU korrupció miatt vizsgált". hvg.hu. 2014. május 30.
  10. ↑ Magyari Péter (2014. május 30.). "Az EU csalás elleni hivatala vizsgálta a céget, aminek az új fejlesztési miniszter dolgozott". 444.hu.
  11. ↑ "Botrányos ügyek Orbán új minisztere körül". Hír24. 2014. május 30. 2014. június 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 13..
  12. ↑ "Oevker". www.valasztas.hu. Hozzáférés: 2016. szeptember 25..
  13. ↑ "45. Facebook live". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ez a magyar politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Seszták_Miklós&oldid=27149867”