Ugrás a tartalomhoz

Vecsei Miklós (szociálpolitikus)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szociálpolitikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Vecsei Miklós (egyértelműsítő lap).
Vecsei Miklós
Született1964. augusztus 20. (60 éves)
Szőny
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihat gyermek:
Foglalkozása
  • történész
  • szociológus
Tisztségealelnök (2010–, Magyar Máltai Szeretetszolgálat)
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Vecsei Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vecsei Miklós (Szőny, 1964. augusztus 20. –) magyar szociálpolitikus, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat előbb ügyvezető,[1] majd általános alelnöke.[2][3]

Élete

[szerkesztés]

Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán pedagógusi, majd a Pázmány Péter Hittudományi Főiskolán teológiai diplomát szerzett. Szociálpolitikai diplomáját – ösztöndíjasként – 1998-ban az Észak-London Egyetem (University of North London) hallgatójaként szerezte.[4] 1989 óta tagja a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, amelynek önkéntesként 1990-től budapesti vezetője volt, 2002 májusától – főállásúként – ügyvezető alelnöke,[5] majd 2010 elején a szeretetszolgálat általános alelnökévé[F 1] választották.[2] Tagja a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának (1992), valamint a Máltai Lovagrendnek (1993), mint magisztrális lovag. Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 2002 novemberében kinevezte a hajléktalanok ügyének miniszteri biztosává.[5] 2007. október 15-én az országgyűlés elfogadta a szociális törvény módosítását úgy, hogy a hajléktalanellátás minimuma – bizonyos esetekben – a sátras ellátás. Ezt összeegyeztethetetlennek találta munkájával és két nappal később (17-én) benyújtotta lemondását.[6] A Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke 2007 decembere[7] és 2010 januárja között.[2] Öt saját – Miklós, Kinga, Mária, József, Teréz – és egy örökbefogadott – Zoltán – gyermeke van.[8][9]

Fia, Vecsei H. Miklós sokoldalú művész. Lánya, Vecsei Kinga Réta a 2015-ben bemutatott Szerdai gyerek című film, főszereplője volt.[10]

Tevékenysége a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál

[szerkesztés]

Vecsei Miklós és Győri-Dani Lajos (jelenlegi ügyvezető alelnök) irányításával alakultak ki a szeretetszolgálat jelenlegi tevékenységi köre és munkamódszerei. A Miklós utcai volt munkásőr laktanyában 1990. október 15-én nyitott hajléktalan szálló olyan szakmai műhellyé vált, ahol a szociális szakma meghatározó vezetői rendszeresen megfordultak.[11] Szükséghelyzetben ideiglenes szállót nyitottak a Dunán veszteglő Vitalij Zakrutkin orosz teherhajón, a Nyugati pályaudvar külterületén álló vonaton. 1991-ben a zuglói Szatmár utcában kilakoltatásra ítélt családok gondjait átvállalva, velük együttműködve tették le a későbbi Jelenlét program alapjait.[12] Meghatározó szerepet töltött be a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás magyarországi meghonosításában, valamint a szociális munkával megtámogatott, épített és mozgó játszóterek elterjedésében.[13][14]Számos kísérleti program fűződik a nevéhez, amelyek a leghátrányosabb helyzetű közösségek felzárkóztatását célozzák, ezeket a programokat átfogó néven Jelenlét programoknak nevezik.[15][16][17]

Szerepe a Jelenlét program kialakításában

[szerkesztés]

A 2004 novemberében Tarnabodon indított Befogadó falu program,[18][19] majd a 2005-ben a monori cigánytelepen kezdett integrációs modellprogram[20] vezetőjeként új szemléletmódot alakított ki, mely a mindennapos jelenlét során felállított szociális diagnózis alapján reagál a helyben megismert problémákra. A komplex beavatkozást megvalósító, úgynevezett Jelenlét program főbb területei a szociális támogatás, a közegészségügy, a lakhatás, a foglalkoztatás, a helyi gazdaságfejlesztés, az oktatás és a közösségfejlesztés, nagy hangsúlyt fektetnek továbbá a zene és a sport integrációs szerepére.[21] A 2013-ban elindított Szimfónia program során a Kupper András által felkarolt, a legszegényebb gyerekek tanítására kifejlesztett zenepedagógiai módszernél ugyanúgy a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása a cél, mint a monori romatelepen indult labdarúgó edzések során.[22] A közösségépítést a szociális munkával ötvöző sportprogramok koordinálására létrehozták a szeretetszolgálat sportegyesületét. A szeretetszolgálat továbbá több helyszínen működtet óvodát és iskolát, amelyeket a szeretetszolgálat iskola alapítványa tart fenn. Az általa vezetett stáb 2011-ben adta közre a szegregátumok felszámolásának gyakorlati tapasztalatait összesítő Jelenlét című szakkönyvet. A programot azóta számos település szegregátumaira kiterjesztették, többek között a pécsi Györgytelepen ,[23] a veszprémi Pokoli toronyban, a tatabányai Mésztelepen, a miskolci Lyukóvölgyben[24] és Számozott utcákban is működik.[25][26][27] 2016. december 16-án a Jelenlét program Magyar Örökség Díjat kapott.[28] 2016-ban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kormányhatározat alapján indította el Jelenlét programját Tiszabőn és Tiszaburán.[29]

Tevékenysége miniszteri és miniszterelnöki biztosként

[szerkesztés]

2002 novemberében nevezték ki hajléktalanügyi miniszteri biztosnak.[30] Miniszteri biztossága idején jött létre a Hajléktalanokért Közalapítvány – melynek elnöke is volt – és az Országos Hajléktalanügyi Szakmai Tanács. Nevéhez kötődik többek között a 24 órás egészségügyi centrumok, a hajléktalan nappali centrumok kialakítása, a hajléktalanellátás országos és regionális módszertanának kidolgozása, a regionális diszpécserszolgálatok létrehozása, a megyei krízisautó szolgálatok megalakulása. Hivatali ideje alatt alakították ki a hajléktalan emberek támogatott lakhatási programját, mely később uniós finanszírozású program lett, illetve 11 ingatlan került állami vagyonkezelésből a hajléktalanellátásba. Győri Péterrel és Maróthy Mártával közösen megalkották a Hajléktalanügyi stratégiát. 2007. október 15-én az országgyűlés elfogadta a szociális törvény módosítását úgy, hogy a hajléktalanellátás minimuma – bizonyos esetekben – a sátras ellátás.[31] Ezt összeegyeztethetetlennek találta munkájával és két nappal később (2007. október 17-én) benyújtotta lemondását.[32][33][34]

Orbán Viktor miniszterelnök 2019. április 19-ei hatállyal kinevezte a diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztossá.[35]

Az általa koordinált Felzárkózó települések program[36] 2019-ben indult, a hosszú távú esélyteremtő program célja Magyarország 300 leghátrányosabb helyzetű településének felzárkóztatása. A program első szakaszában 31 településen kezdődött meg a szociális munka, és szakaszos bővüléssel 67-re (2020), 118-ra (2021) majd 178-ra (2023) bővült a programban helyt kapó falvak száma.[37] A felzárkózó településeken összesen 29 egyházi- és civil karitatív szervezet dolgozik, a településeken alkalmazott módszertan alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja adja. A program elindulása óta az összes érintett településen (178) megnyitottak a szociális munka központjaként működő Jelenlét Pontok, amelyek közösségi térként, illetve játszó- és fejlesztőhelyként is funkcionálnak. A program részeként 2021–2023 között 177 településen zajlott a Fókuszban a gyermek nevű, a legkisebb gyermekek felzárkózását segítő program.[38] A Felzárkózó települések program minden településen szociális diagnózison alapuló cselekvési tervet határoz meg, melynek a helyi gazdaság fejlesztése éppúgy része lehet, mint az életveszélyessé vált lakóházak javítása, vagy a hiányzó egészségügyi ellátás telemedicinás eszközökkel történő pótlása.[39] 2020-ban Tiszabőn működésbe állt az ország első szociális naperőműve, az ott termelt energia eladásból évente 70 kisgyermekes család téli fűtését támogatják.[40] 2023 nyarán további huszonegy szociális naperőmű létesült hátrányos helyzetű településen létesült.[41] A 2022-es választások után Orbán Viktor miniszterelnök 2022. június 8-ai hatállyal a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztosnak nevezte ki.[42]

Elismerések

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökei: Vecsei Miklós és Győri-Dani Lajos.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szikora József: Hit és segítő kéz. Találkozás Vecsei Miklóssal, a hajléktalanügy miniszteri biztosával Archiválva 2007. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2008. január 7.
  2. ↑ a b c Kovács Erika: Vecsei Miklós: „Nem a tulajdonszerzést, hanem a lakhatást kellene segíteni”. In.: Hvg. 2010/38. sz.
  3. ↑ Vecsei Miklós a hajléktalanságról 2012.. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
  4. ↑ Kérelem a szociális munka alapképzési szak indítására, II. A képzés személyi feltételei 4. Az oktató személyi - szakmai adatai (Vecsei Miklós, 241. old.), Miskolci Egyetem, szociologiaszak.uni-miskolc.hu - 2011.
  5. ↑ a b Pálmai Erika: Vecsei Miklós, lemondott hajléktalanügyi biztos Archiválva 2019. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, In.: HVG. XXIX. évf., 43. (1483.) sz., 70. p.; hvg.hu - 2007. október. 24.
  6. ↑ Wágner Mária: Lemondott Vécsei Miklós hajléktalanügyi miniszteri biztos (interjú), 2007. október 23. [2009. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. ↑ Új elnök a Hajléktalanokért Közalapítvány élén[halott link] URL hozzáférés – 2008. június 20.
  8. ↑ Dogossy Katalin: Nem mindegy, hogy szegénység vagy nyomor! Archiválva 2013. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Kiskegyed, 2011.12.26.
  9. ↑ Hídnak kell lenni (magyar nyelven). 168.hu, 2016. január 3. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
  10. ↑ Gyárfás Dóra : Nem fair csak a szépségből élni, Origo.hu - 2015. december 6.
  11. ↑ Egy régi-régi szenteste emléke – 2014.. Metanoia Stúdió. (Hozzáférés: 2014. december 23.)
  12. ↑ Heti Válasz: Bordélyháznak épült: Ma rászorulók laknak benne. [2019. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 7.)
  13. ↑ Magyar Kurír: „Ez nem csak egy játszótér, inkább egy nagy család” – Húszéves a Játszva megelőzni program. Új ember Kiadó
  14. ↑ Tóth Alexandra: A számos máltais játszótér közül az újvárosi a legnagyobb és a legszebb. FEOL. [2019. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 7.)
  15. ↑ Magyar Máltai Szeretetszolgálat: Jelenlét Programok. Magyar Máltai Szeretetszolgálat. (Hozzáférés: 2008)
  16. ↑ Saffer Zsuzsanna: A nyomorúságot a céltalanság választja el a szegénységtől. Összkép. (Hozzáférés: 2018. május 1.)
  17. ↑ GyöngyösTV: Segítőház a Fuvaros utcában. Gyöngyös TV. (Hozzáférés: 2013. október 8.)
  18. ↑ Szomszéd Eszter: Sokan mindent megtesznek, hogy a község ne hírhedt, inkább híres legyen. HEOL. [2017. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 21.)
  19. ↑ Kovács Péter: Befogadó Falu Program Tarnabodon - Fedél alatt. Magyar Narancs. (Hozzáférés: 2008. február 7.)
  20. ↑ Rist Lilla: Tanoda Monoron - Híd a város és a cigánytelep között. Nők lapja. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  21. ↑ Saffer Zsuzsanna: Ha Gyulajon lehetett, máshol is lehet – beszélgetés Németh Nándorral. Összkép. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
  22. ↑ Fekete István: Zenével, focival felzárkózásért. TanTrend. [2018. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  23. ↑ The World Bank: Integrated Social Rehabilitation Project, Pécs, Hungary (Hungarian). The World Bank. (Hozzáférés: 2016. június 1.)
  24. ↑ Szántó Rita: Fentről lefelé fogy a Lyukó. BOON. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 20.)
  25. ↑ Magyar Nemzet: A nyomorba süllyedés jelei. RomNet. (Hozzáférés: 2016. március 13.)
  26. ↑ Szoták Orsolya: Reményt adó lehetőségek. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
  27. ↑ romkat.ro: Határon átívelő kezdeményezés a Máltai Szeretetszolgálatnál. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  28. ↑ Magyar Kurír: Magyar Örökség díjjal ismerték el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programját. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
  29. ↑ Molnár-Révécsz Erika: Megvalósulhatnak a máltaisok tervei Tiszabőn. [2018. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 29.)
  30. ↑ MV: Hajléktalanság - Beszélgetés Vecsei Miklós miniszteri biztossal. (Hozzáférés: 2002. december 4.)
  31. ↑ Pálmai Erika: Interjú Vecsei Miklós lemondott hajléktalanügyi miniszteri biztossal. HVG. [2019. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 24.)
  32. ↑ index: Lemondott a hajléktalanügyi kormánymegbízott. (Hozzáférés: 2007. október 17.)
  33. ↑ 24.hu: Zéró tolerancia a hajléktalanokért. (Hozzáférés: 2007. október 17.)
  34. ↑ Lélek Boulvard: Vecsei Miklós – 2015.. (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)
  35. ↑ A miniszterelnöki biztos kinevezéséről szóló 3/2019. (IV. 18.) ME utasítás. In.: Hivatalos Értesítő. 2019. évi 24. szám, 2044. oldal (2019. április 18., csütörtök)
  36. ↑ Címlap (magyar nyelven). Felzárkózó Települések. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
  37. ↑ Közös ügyünk – 2023-tól újabb 60 települést érint a Felzárkózó települések program (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
  38. ↑ Lezárult a Fókuszban a gyermek program (magyar nyelven). 24.hu, 2023. december 20. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
  39. ↑ Gajdos, Bence: Máltai Tanulmányok | A felzárkózás matematikája (magyar nyelven). maltaitanulmanyok.hu, 2023. november 22. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
  40. ↑ Balázs, Ambrus: Naperőmű nyomja a meleget 300 kisgyereknek Tiszabőn (magyar nyelven). index.hu, 2020. november 12. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
  41. ↑ Gombamód nőnek ki a földből a szociális naperőművek Magyarországon (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2023. szeptember 19. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
  42. ↑ Vecsei Miklós újra miniszterelnöki biztos (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2024. április 15.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vecsei_Miklós_(szociálpolitikus)&oldid=27089855”