A paksi atomerőmű bővítése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A paksi atomerőmű bővítése Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2014. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás Oroszország és Magyarország között az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson.[1]

Az új atomerőművi kiépítés az 1982-től kezdve üzembe helyezett négy paksi 500 MW-os atomerőművi reaktorblokk mellett épül fel, első 1200 MW-os blokkjának tervezett üzembe helyezési időpontja 2023.[2] A legújabb információk szerint a két új, VVER-1200 MW teljesítményű, 3+ generációs atomerőművi blokk építése 2018-ban kezdődik meg és azok várhatóan 2025-ben, illetve 2026-ban kezdhetik meg működésüket.[3]

Az új paksi atomerőműről[szerkesztés]

A beruházás részleteiről közölték, hogy 2 darab AES-1200 típusú orosz gyártmányú reaktor kerül beépítésre, egyenként 1200 MWe teljesítménnyel, melyek a jelenleg üzemelő 4 darab paksi blokk teljesítményének az 1,2-szeresét teszik ki.[4] A blokkok megépítésével tender nélkül a Roszatomot bízták meg.

A beruházás becsült költsége 12 milliárd euró (vagyis 2014. február közepi valuta árfolyamon megközelítőleg 3700-3800 milliárd forint, az elengedhetetlen csatlakozó beruházások – és a hulladékkezelésnek az építéssel összemérhető költségei – nélkül)[5]

(Ennyi pénzből napelemekből 2016. májusi (4 millió Ft/10 kWp) árral számolva, elméletileg 9450 MW csúcsteljesítményű napelem rendszert lehetne az országban telepíteni (ami a II., V., VII., VIII. kerület teljes területének megfelelő napelemfelülettel biztosítható 0,2 kWp/m2 esetén). Azonban figyelembe kell venni az összehasonlításnál, hogy a napelemek átlagosan legfeljebb a csúcsteljesítményük 10%-át tudják megtermelni, és az élettartalmuk is kb. negyede az atomerőművekének, így egy napelem a valós kapacitása kb. 40-ed része. Ez azt jelenti, hogy a tervezett atomerőmű 90%-os kihasználása esetén, átlagosan 2200 MW nukleáris kapacitást ad 60 évre, ennyi pénzből azonos időszakra csak 235 MW átlagos teljesítményű napelemet lehetne vásárolni (ami kb. 1/10-e az atomerőműének). Továbbá az atomerőművek leszerelését, a nukleáris hulladékainak kezelését és az esetleges balesetek költségeit fedező biztosítást az üzemeltetési költségek tartalmazzák, a napelemek esetén az ezek további kockázati tényezőt és a későbbiekben megjelenő költségeket jelentenének.)

A projekt finanszírozását tekintve, a projekt 80%-a, 10 milliárd euró, Oroszország által biztosított 30 éves futamidejű államközi hitel, melynek kamatlába 4-5% lesz.[6] A projekt 20%-a, vagyis 2 milliárd euró magyar önerőből történik. Az új blokkok magyar állami tulajdonban lesznek. Az Országgyűlés honlapján elérhető 2014. január 31-i törvényjavaslatból kiderül, hogy a kormány maximum 40%-os magyar beszállítói aránnyal, és 0,5%-os GDP növekedéssel számol az új atomerőművi bővítés kapcsán.[7]

2014. február 18-án az MTA-n rendezett „Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században” című konferencián Sólyom László volt köztársasági elnök komoly kritikával illette a kormányt az új paksi atomerőművi blokkok titkos körülmények között, sebtiben, szakmai és civil egyeztetések nélkül megkötött szerződésével kapcsolatban, és azt a hatalomgyakorlás hitelességi válságával címkézte.[8]

Törvénybe iktatás[szerkesztés]

2014. február 6-án az Országgyűlés, név szerinti szavazáson jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt, melyet később Áder János köztársasági elnök február 10-én ratifikált is.[9]

A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik-frakció többsége is igennel szavazott, kivéve Gaudi-Nagy Tamást, aki nemmel voksolt. A Fideszből kilépett Ángyán József nemet mondott, csakúgy, mint az ex-jobbikos Endrésik Zsolt, a 2010 óta független Szili Katalin, valamint az a néhány LMP-s, akit nem zárt ki Kövér László házelnök, továbbá az a pár MSZP-s képviselő is nemmel voksolt, aki nem hagyta el a termet.[10]

Nem volt jelen többek között a szavazáson:

Előzmények[szerkesztés]

A Parlament 2009-ben 98%-os támogatottsággal fogadta el azt az előzetes elvi hozzájárulást, mely az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvénnyel,[12] és a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. határozattal[13] összhangban, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdését hagyja jóvá.[14]

Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek volt országgyűlési biztosa szerint, több jogi ellentmondástól is szenvedett a bővítés előkészítése. Mindjárt az 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról, tartalmaz egy ellentmondást, mely szerint a bővítés elvi megkezdéséhez járultak hozzá, melynek többértelműsége akár a beruházás elkezdését is megakadályozhatta volna.[15]

2011 októberében 2030-ig szóló, 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégia-ról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal. A dokumentum az atomenergia korábbi kapacitásainak megőrzését támogatja, ennek ellenére a kormány lépései szerint a két új blokk együttes teljesítménye a régi blokkok kifutásától számítva is 20%-kal nagyobb lesz. Körülbelül fél évtizedig, amíg egyszerre működnek majd a régi és az új reaktorok, melyek együttesen 4400 MWe zsinóráramot fognak szolgáltatni a villamos energia rendszer számára, ami a Nemzeti Energiastratégiában deklarált célok 220%-a.[16]

Az új paksi atomerőmű energetikai szükségességéről[szerkesztés]

Stróbl Alajos, az Erőterv-Pöyry társaság főmérnöke úgy számolta, hogy a durván tízezer megawattnyi beépített villamos kapacitásból 2020-ra (forgatókönyvtől függően) 6-7 ezer megawattnyi marad meg. A kieső háromezer megawattból legalább másfélezer megawattnyit pótolni szükséges. Az ország áramimport-szaldója 2008 óta nő, 2013-ban az éves átlag elérheti a 27-28 százalékot is.[17]
A magyar erőműpark jelentős mértékben kihasználatlan, ugyanis a megújuló – főként szél és nap – alapú áramtermelés bővülésével jelentősen csökkennek a nagykereskedelmi árak Európában, ezért mind kevésbé éri meg gáz- vagy szénerőművet üzemeltetni, illetve új erőműveket építeni hazánkban.[18]

1990 óta a magyar fogyasztók villamosenergia-igénye (a pénzegység értékű termék előállításához szükséges energia mennyisége) nagy mértékben, és folyamatosan zuhant, így a gazdaság teljesítménye és a villamosenergia-felhasználás korrelációja (kapcsolata) évről évre jelentékenyen gyengült.[19]

A Világbank adatai alapján a magyar gazdaság egységnyi hozzáadott gazdasági értékhez, Nagy-Britanniához képest 28%-kal, Svájccal szemben pedig 42%-kal használt fel több energiát 2012-ben, így az ország potenciáljai e téren jelentősek.[20]

Számolni kell továbbá a nemzetközi és kormányzati energiahatékonyságban, a társadalom nagyobb fokú tudatosságában, és a magyarországi lakosság folyamatos fogyásában keresendő tényezőkkel is.

A munkálatok előkészítése[szerkesztés]

A bővítésért felelős államtitkári megbízást Aszódi Attila kapta meg.
Később a beruházás jelentőségét kihangsúlyozva, a kormány a bővítési feladatok irányítása céljából egy külön miniszteri posztot hozott létre. A feladattal Süli Jánost, Paks polgármesterét és a Paksi FC elnökét bízta meg, akit a kormányfő ajánlására, Áder János államfő az atomerőmű beruházásáért felelős miniszterré nevezett ki. Süli János korábban egy ideig az erőmű vezérigazgatója volt. A kinevezés érdekessége, hogy arra 2017. április 26-án, éppen a csernobili atomerőmű-katasztrófa 31. évfordulóján került sor. [21] 2017 júniusában a beruházás lebonyolításában Aszódi Attila mellett még egy államtitkár, Becskeházi Attila kapott megbízást, akinek feladata elsősorban a beruházásban részt vevő vállalatokkal való kapcsolattartás lesz. Aszódi Attila ezentúl elsősorban szakmai, technikai jellegű problémákkal foglalkozik. [22]

Az Euroshow kft. a MVM Paks II. zrt. megbízásából (nettó) háromszáz millió forintos költséggel, 2017 nyarán országjáró propaganda-kampányt indított, amelyben az ország különböző településein, valamint egyes – elsősorban fiatalok által látogatott – fesztiválokon népszerűsíti a beruházást.[23] [24]

Visszásságok[szerkesztés]

Titkosított adatok[szerkesztés]

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem adta ki az Energiaklub részére, illetve 10 évre titkosította azokat a beruházásról szóló közérdekű dokumentumokat, amelyekre az új paksi bővítésről megkötött megállapodást alapozták, így annak szükségszerűsége 2024-ig nem derülhet ki.[25] 2014. február 7-én Szél Bernadett, az LMP társelnöke, bírósághoz fordulva beperelte a kormányt, hogy szolgáltassa ki Magyarország története legnagyobb beruházásának 10 évre titkosított szerződéseit.[26][27]

A Paks II. áramára[szerkesztés]

2014-ben a Pakson megtermelt villamosenergia ára ún. „aranyvég” (golden end) ár, amely azt jelenti, hogy az erőmű a tőkeköltségének visszafizetése után csak üzemi és karbantartási költségével vesz részt az árversenyben.[28] 2013-ban így az atomenergia ára hazánkban 12 forint kilowattóránként (42 EUR/MWh), ami a hagyományos magyar áramtermelő egységek közül a legolcsóbb. Ugyanakkor egy új atomerőmű esetében, amelynek tőkeköltsége nem lett visszafizetve, ez az ár biztosan nem lesz tartható.[29]

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) számításai szerint akkor nem termelne veszteséget a Paks II., ha hosszú távon az áram 32-33 forintba kerülne kilowattóránként, ami a 2013-as ár közel háromszorosa.[30]

Orbán Viktor 2013. októberi indiai látogatásán azt nyilatkozta, hogy a 70%-ra emelt hazai atomenergia hatására, 4-5 év múlva nálunk lesz a legolcsóbb az áram az EU-ban.[31]

Lázár János ugyanakkor 2014 januárjában azt nyilatkozta, hogy „a hitel ára nem épül be az áram árába, hanem azt a költségvetés fizeti vissza.”. Tehát minden adófizető viselni fogja az új atomerőmű költségeinek és kamatainak terhét, függetlenül attól, mennyi energiát használt abból.[32]

Centralizált energiatermelés, függőség[szerkesztés]

A közel 2000 MWe teljesítményű Paksi Atomerőmű 2013-ban 50,7%-os részesedéssel járult hozzá az ország villamosenergia-termeléséhez.[33] 2012-es statisztikák alapján, amikor még csak 45,9% volt ez a mutató, Magyarország már akkor is az 5. legnagyobb részarányban képviseltette magát az atomenergia termelésben a világ több mint 200 országa közül.[34]

Az orosz AES-1200 atomerőműblokkot alapüzemre tervezték, ezért gyors teljesítményváltoztatásra alkalmatlan, így a hálózatra terhelt megújuló energia kapacitásokat a magyar villamosenergia-rendszer nem lesz képes kielégítő mértékben integrálni.[28]


Finanszírozási feltételek és kötelezettségek[szerkesztés]

A 12 milliárd eurós beruházásból 10 milliárd eurót 4-5%-os kamatozású devizahitel formájában vesz fel a kormány, melynek törlesztését 2023-tól vett 30 évig törlesztik az adófizetők.[6] A maradék 20%-ot a magyar kormánynak kell biztosítania a projektre.

A 2014. január 31-én elfogadott 30 oldalas törvényjavaslatból, mely alapján megkezdődhet a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése, kiderül, hogy az új paksi atomerőmű többletköltségeit a felek 80%-20% orosz-magyar arányában osztják meg egymás között.[7][35]

Alkotmányjogi aggályok[szerkesztés]

Államadósság[szerkesztés]

Az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerint, nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság, a megelőző évhez képest növekedne. Nemcsak hitelt nem vehet fel a kormány, ha az ilyen eredményt hozna, de semmilyen ilyen hatású pénzügyi kötelezettséget sem viselhet. Ha mégis növekedne az államadósság, a kötelezettségvállalás, legyen az maga a hitelszerződés vagy az ahhoz kapcsolódó állami kezesség; semmis, mert jogszabályba ütközik.[36] Ezt kikerülendő, a magyar kormány eldugná az adósságot, amelyet a majd 100% magyar állami tulajdonú MVM Zrt. venne fel, így ez a statisztikákban nem növelné az adósságunkat, tehát a fent említett alkotmányos jogszabályba sem ütközik.[37]

Petíciós jog megsértése[szerkesztés]

2014. január végén, az új paksi atomerőmű kapcsán a képviselőkhöz írt leveleken IP, majd tartalmi szűrést végeztek, így a honatyák rövid ideig nem értesülhettek képviseltjeik kérelmével.[38] Az Alaptörvény XXV. cikkelye garantálja minden magyar állampolgárnak, hogy joga van egyedül vagy másokkal együtt, írásban, kérelemmel, panasszal vagy javaslattal bármely közhatalmat gyakorló szervhez fordulni.[39]

Versenyellenes kormányzati támogatás[szerkesztés]

A magyar állam nemzetközi jogilag tiltott, versenyellenes forráscsoportosítását és garanciavállalását veti fel az új paksi atomerőmű szerződésének ügye, mely nagyon hasonlít a 2013-ban Nagy-Britannia és az EDF francia energetikai társaság által megkötött Hinkley Point atomerőmű szerződéséhez. Ezt a projektet vizsgálva, az Európai Bizottság versenyjogi szempontból kifogásolta, így nem valószínű, hogy az aláírt szerződés ellenére elindulhat az építkezés.[9]

Az atomhulladék sorsa[szerkesztés]

Magyarország 20 évre szóló szerződést kötött Oroszországgal, az új paksi atomerőmű nukleáris üzemanyagának folyamatos rendelkezésre állásával kapcsolatban, továbbá ugyanúgy 20 évre kötelezi az orosz felet a nukleáris fűtőelemek tárolására és azok esetleges reprocesszálására. A szerződött időn túl, minden nukleáris hulladék visszakerül Magyarország területére.[37][40][41]

Paks II. és a Duna[szerkesztés]

További, külső költségek[szerkesztés]

Az engedélyezési eljárás[szerkesztés]

Meglehetősen abszurd döntés az is, hogy az új paksi atomerőművi blokkok környezetvédelmi engedélyének kiadásakor, az engedélyért szakhatósághoz forduló vállalatot bízták meg, hogy az engedély kiállításához szükséges környezeti tanulmányt előállítsa. A környezetvédelmi engedélyt úgy adták meg, hogy nem adtak választ arra a kérdésre, hol és hogyan oldódik meg majd a sugárzó atomhulladék tárolásának problémája. A környezeti hatástanulmány radioaktív hulladékokról szóló fejezetének szerzője az MVM csoport mérnökirodája. A hatástanulmányt az illetékes hatóság nézte át és ellenőrizte le: első fokon a Baranya, másodfokon a Pest megyei kormányhivatal. A kormányhivatal az MVM tanulmányát megfelelőnek találta. A kiadott határozat szerint, a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban semmilyen független, környezetvédelemben és atomenergiában jártas, kontrollt gyakorló szakértőt, szakhatóságot nem vontak be a vizsgálatba. [42]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Orbán-Putyin: az oroszok bővítik Paksot. hvg.hu, 2014. január 14. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  2. Lázár János: nő Magyarország energetikai függetlensége. kormany.hu, 2014. január 14. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  3. http://atomenergiainfo.hu/tudastar/magyarorszag-zoldebb-mint-nemetorszag
  4. http://www.atomeromu.hu/teljesitmenynoveles
  5. http://www.greenfo.hu/hirek/2014/02/17/ezert-is-fizetunk-ra-a-paksi-bovitesre
  6. ^ a b http://index.hu/gazdasag/2014/02/05/megallapodtunk_paks_penzugyi_reszleteirol/
  7. ^ a b http://index.hu/gazdasag/2014/01/31/itt_van_amit_orban_alairt_putyinnal/
  8. http://hvg.hu/gazdasag/20140218_Solyom_kemenyen_kikelt_a_hatalom_ellen
  9. ^ a b [1]
  10. http://index.hu/belfold/2014/02/06/ok_hianyoztak_a_paksi_vegszavazasrol/
  11. http://www.noltv.hu/video/5307.html
  12. 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról
  13. 40/2008. (IV. 17.) országgyűlési határozat a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról (hatályon kívül helyezte a a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) országgyűlési határozat
  14. 25/2009. (IV. 2.) országgyűlési határozat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról
  15. Fülöp Sándor - Az atomerőművek biztonságával kapcsolatos jogi és közigazgatási kérdések, YouTube-videó
  16. http://hvg.hu/itthon/20111003_orszaggyules_nemzeti_energiastrategia
  17. http://www.vg.hu/vallalatok/energia/kibillent-az-aramegyensuly-415862
  18. http://www.napigazdasag.hu/alig-termelnek-aramot-a-magyar-eromuvek/
  19. http://www.mekh.hu/gcpdocs/86/MAVIR_MEKH_VER_statisztika_2012.pdf
  20. http://data.worldbank.org/indicator/EG.GDP.PUSE.KO.PP.KD?order=wbapi_data_value_2011+wbapi_data_value&sort=desc
  21. http://greenfo.hu/hirek/2017/04/26/ader-ujabb-kinos-lepese-csernobil-evfordulojan
  22. http://greenfo.hu/hirek/2017/06/01/ujabb-allamtitkart-kap-a-paksi-bovites
  23. https://mno.hu/gazdasag/interaktiv-kamionnal-nepszerusitik-paks-2-t-a-nyari-fesztivalokon-2404485?utm_source=feed
  24. http://greenfo.hu/hirek/2017/06/22/paks2-300-milliobol-kabitja-a-fiatalokat
  25. http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/titkos_hogy_miert_epittetunk_uj_reaktorokat_oroszorszaggal.194831.html
  26. http://nepszava.hu/cikk/1010231-paksi-bovites---az-lmp-a-birosaghoz-fordul
  27. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 5. § In: Magyar Közlöny, 2015/29, 2015. március 11., szerda
  28. ^ a b http://www.energia.bme.hu/images/hirek/2014/Paks%20II%20egy%20szakember%20szemevel.pdf
  29. http://hvg.hu/gazdasag/20140204_Paks_igy_jo_lesz
  30. http://www.origo.hu/idojaras/20131213-dragabb-aram-paks-atomeromu-fejlesztes-energiapolitika-csak-a-villanyszamlat-novelne-a-paksi.html
  31. http://index.hu/chart/2013/10/18/atom/
  32. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kiderult_egy_eve_folytak_a_titkos_atomtargyalasok.573982.html
  33. http://www.atomeromu.hu/
  34. http://index.hu/chart/2014/01/16/atomban_mar_most_is_nagyok_vagyunk/
  35. 2014. évi XXIV. törvény az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről
  36. http://igyirnankmi.blog.hu/2014/01/15/semmis_lesz_a_paksi_szerzodes
  37. ^ a b http://index.hu/gazdasag/2014/01/15/akkora_az_orosz_paks-hitel_mint_az_imf-hitel/
  38. http://index.hu/belfold/2014/02/03/paksi_emailek/
  39. http://net.jogtar.hu/alaptorveny
  40. T/13628. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről
  41. 2014. évi II. törvény a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről
  42. http://greenfo.hu/hirek/2017/05/23/hungarikum-a-radioaktiv-magyar-kozigazgatas