A paksi atomerőmű bővítése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A paksi atomerőmű bővítése Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2014. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás Oroszország és Magyarország között az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson.[1]

Az új atomerőművi kiépítés az 1982-től kezdve üzembe helyezett négy paksi 500 MW-os atomerőművi reaktorblokk mellett épül fel, első 1200 MW-os blokkjának tervezett üzembe helyezési időpontja 2023.[2] A legújabb információk szerint a két új, VVER-1200 MW teljesítményű, 3+ generációs atomerőművi blokk építése 2018-ban kezdődik meg és azok várhatóan 2025-ben, illetve 2026-ban kezdhetik meg működésüket.[3]

Az új paksi atomerőműről[szerkesztés]

A beruházás részleteiről közölték, hogy 2 darab AES-1200 típusú orosz gyártmányú reaktor kerül beépítésre, egyenként 1200 MWe teljesítménnyel, melyek a jelenleg üzemelő 4 darab paksi blokk teljesítményének az 1,2-szeresét teszik ki.[4] A blokkok megépítésével tender nélkül a Roszatomot bízták meg.

A beruházás becsült költsége 12 milliárd euró (vagyis 2014. február közepi valuta árfolyamon megközelítőleg 3700-3800 milliárd forint, az elengedhetetlen csatlakozó beruházások – és a hulladékkezelésnek az építéssel összemérhető költségei – nélkül)[5]

(Ennyi pénzből napelemekből 2016. májusi (4 millió Ft/10 kWp) árral számolva elméletileg 9450 MW csúcsteljesítményű napelem rendszert lehetne az országba telepíteni (ami a II.+V.+VII.+VIII Kerület területének megfelelő napelem felülettel biztosítható 0,2 kWp/m2 esetén) . Azonban figyelembe kell venni az összehasonlításnál a napsütéses órák számát és azt, hogy éjszaka nulla a termelt energia, az élettartamot, az elektromos hálózat esetleges megváltoztatásának igényét is, illetve, hogy a napelemek élettartama rövidebb, miközben áruk csökkenést mutat. A nukleáris katasztrófa kockázata, a hulladék anyagok mennyisége és tonnánkénti kezelési költsége is fontos tényezők.)

A projekt finanszírozását tekintve 10 milliárd euró, a projekt 80%-a Oroszország által biztosított 30 éves futamidejű államközi hitel, melynek kamatlába 4-5% lesz,[6] 20%-a, vagyis 2 milliárd euró magyar önerőből történik. Az új blokkok magyar állami tulajdonban lesznek. Az Országgyűlés honlapján elérhető 2014. január 31-i törvényjavaslatból kiderül, hogy a kormány maximum 40%-os magyar beszállítói aránnyal, és 0,5%-os GDP növekedéssel számol az új atomerőművi bővítés kapcsán.[7]

2014. február 18-án az MTA-n rendezett „Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században” című konferencián Sólyom László volt köztársasági elnök komoly kritikával illette a kormányt az új paksi atomerőművi blokkok titkos körülmények között, sebtiben, szakmai és civil egyeztetések nélkül megkötött szerződésével kapcsolatban, és azt a hatalomgyakorlás hitelességi válságával címkézte.[8]

Törvénybe iktatás[szerkesztés]

2014. február 6-án az Országgyűlés név szerinti szavazáson jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt, melyet később Áder János köztársasági elnök február 10-én ratifikált is.[9]

A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik-frakció többsége is igennel szavazott, kivéve Gaudi-Nagy Tamást, aki nemmel voksolt. A Fideszből kilépett Ángyán József nemet mondott, csakúgy, mint az ex-jobbikos Endrésik Zsolt, a 2010 óta független Szili Katalin, valamint az a néhány LMP-s, akit nem zárt ki Kövér László házelnök, illetve az a pár MSZP-s képviselő is nemmel voksolt, aki nem hagyta el a termet.[10]

Nem volt jelen többek között a szavazáson:

Előzmények[szerkesztés]

A Parlament 2009-ben 98%-os támogatottsággal fogadta el azt az előzetes elvi hozzájárulást, mely az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvénnyel,[12] és a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. határozattal[13] összhangban, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdését hagyja jóvá.[14]

Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek volt országgyűlési biztosa szerint több jogi ellentmondástól is szenvedett bővítés előkészítése. Mindjárt az 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról tartalmaz egy ellentmondást, mely szerint a bővítés elvi megkezdéséhez járultak hozzá, melynek több értelműsége akár a beruházás elkezdését is megakadályozhatta volna.[15]

2011 októberében 2030-ig szóló, 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégia-ról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal. A dokumentum az atomenergia korábbi kapacitásainak megőrzését támogatja, ennek ellenére a kormány lépései szerint a két új blokk együttes teljesítménye a régi blokkok kifutásától számítva is 20%-kal nagyobb lesz. Körülbelül fél évtizedig amíg egyszerre működnek majd a régi és az új reaktorok, melyek együttesen 4400 MWe zsinóráramot fognak szolgáltatni a villamos energia rendszer számára, ami a Nemzeti Energiastratégiában deklarált célok 220%-a.[16]

Az új paksi atomerőmű energetikai szükségességéről[szerkesztés]

Stróbl Alajos, az Erőterv-Pöyry társaság főmérnöke úgy számolta, hogy a durván tízezer megawattnyi beépített villamos kapacitásból 2020-ra (forgatókönyvtől függően) 6-7 ezer megawattnyi marad meg. A kieső háromezer megawattból legalább másfélezer megawattnyit pótolni szükséges. Az ország áramimport-szaldója 2008 óta nő, 2013-ban az éves átlag elérheti a 27-28 százalékot is.[17]
A magyar erőműpark jelentős mértékben kihasználatlan, ugyanis a megújuló – főként szél és nap – alapú áramtermelés bővülésével jelentősen csökkennek a nagykereskedelmi árak Európában, ezért mind kevésbé éri meg gáz- vagy szénerőművet üzemeltetni, illetve új erőműveket építeni hazánkban.[18]

1990 óta a magyar fogyasztók villamosenergia-igényessége (a pénzegység értékű termék előállításához szükséges energia mennyisége) nagy mértékben, és folyamatosan zuhant, így a gazdaság teljesítménye és a villamosenergia-felhasználás korrelációja (kapcsolata) évről évre jelentékenyen gyengült.[19]

A Világbank adatai alapján a magyar gazdaság egységnyi hozzáadott gazdasági értékhez míg Nagy-Britanniához képest 28%-kal, addig Svájccal szemben 42%-kal használt fel több energiát 2012-ben, így az ország potenciáljai e téren jelentősek.[20]

Számolni kell továbbá a nemzetközi és kormányzati energiahatékonyságban, a társadalom nagyobb fokú tudatosságában, és a magyarországi lakosság folyamatos fogyásában keresendő tényezőkkel is.

Visszásságok[szerkesztés]

Titkosított adatok[szerkesztés]

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem adta ki az Energiaklub részére, illetve 10 évre titkosította azokat a beruházásról szóló közérdekű dokumentumokat, amelyekre az új paksi bővítésről megkötött megállapodást alapozták, így annak szükségszerűsége 2024-ig nem derülhet ki.[21] 2014. február 7-én Szél Bernadett, az LMP társelnöke bírósághoz fordulva beperelte a kormányt, hogy szolgáltassa ki Magyarország története legnagyobb beruházásának 10 évre titkosított szerződéseit.[22][23]

A Paks 2 áramára[szerkesztés]

2014-ben a Pakson megtermelt villamosenergia ára ún. „aranyvég” (golden end) ár, amely azt jelenti, hogy az erőmű a tőkeköltségének visszafizetése után csak üzemi és karbantartási költségével vesz részt az árversenyben.[24] 2013-ban így az atomenergia ára hazánkban 12 forint kilowattóránként (42 EUR/MWh), ami a hagyományos magyar áramtermelő egységek közül a legolcsóbb. Ugyanakkor egy új atomerőmű esetében, amelynek tőkeköltsége nem lett visszafizetve, ez az ár biztosan nem lesz tartható.[25]

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) számításai szerint akkor nem termelne veszteséget a Paks II., ha hosszú távon 32-33 forintba kerülne kilowattóránként, ami a 2013-as ár közel háromszorosa.[26]

Orbán Viktor 2013. októberi indiai látogatásán azt nyilatkozta, hogy a 70%-ra emelt hazai atomenergia hatására 4-5 év múlva nálunk lesz a legolcsóbb az áram az EU-ban.[27]

Lázár János ugyanakkor 2014 januárjában azt nyilatkozta, hogy „a hitel ára nem épül be az áram árába, hanem azt a költségvetés fizeti vissza.”. Tehát minden adófizető viselni fogja az új atomerőmű költségeinek és kamatainak terhét, függetlenül attól, mennyi energiát használt abból.[28]

Centralizált energiatermelés, függőség[szerkesztés]

A közel 2000 MWe teljesítményű Paksi Atomerőmű 2013-ban 50,7%-os részesedéssel járult hozzá az ország villamosenergia-termeléséhez.[29] 2012-es statisztikák alapján, amikor még csak 45,9% volt ez a mutató, Magyarország már akkor is az 5. legnagyobb részarányban képviseltette magát az atomenergia termelésben a világ több mint 200 országa közül.[30]

Az orosz AES-1200 atomerőműblokkot alapüzemre tervezték, ezért gyors teljesítményváltoztatásra alkalmatlan, így a hálózatra terhelt megújuló energia kapacitásokat a magyar villamosenergia-rendszer nem lesz képes kielégítő mértékben integrálni.[24]

A nagyobb teljesítményű blokkok építésével, továbbá a régi és az új blokkok több éven keresztüli párhuzamosan együtt termelésének hatására belátható, hogy egy ilyen eltorzult arányú energiamix, amely hazánkat sújtaná nem szerencsés. Főleg annak tudatában, hogy mind az üzemanyagot, mind a technológia döntő részét nem tudjuk itthonról beszerezni, így Magyarország import kiszolgáltatottsága növekszik.

Finanszírozási feltételek és kötelezettségek[szerkesztés]

A 12 milliárd eurós beruházásból 10 milliárd eurót 4-5%-os kamatozású devizahitel formájában vesz fel a kormány, melynek törlesztését 2023-tól vett 30 évig törlesztik az adófizetők.[6] A maradék 20%-ot a magyar kormánynak kell biztosítania a projektre.

A 2014. január 31-én elfogadott 30 oldalas törvényjavaslatból, mely alapján megkezdődhet a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése, kiderül, hogy az új paksi atomerőmű többletköltségeit a felek 80%-20% orosz-magyar arányában osztják meg egymás között.[7][31]

Alkotmányjogi aggályok[szerkesztés]

Államadósság[szerkesztés]

Az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerint nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság a megelőző évhez képest növekedne. Nemcsak hitelt nem vehet fel a kormány, ha az ilyen eredményt hozna, de semmilyen ilyen hatású pénzügyi kötelezettséget sem viselhet. Ha mégis növekedne az államadósság, a kötelezettségvállalás, legyen az maga a hitelszerződés vagy az ahhoz kapcsolódó állami kezesség; semmis, mert jogszabályba ütközik.[32] Ezt kikerülve a magyar kormány eldugná az adósságot, amelyet a majd 100% magyar állami tulajdonú MVM Zrt. venne fel, így ez a statisztikákban nem növelné az adósságunkat, tehát a fent említett alkotmányos jogszabályba sem ütközik.[33]

Petíciós jog megsértése[szerkesztés]

2014. január végén az új paksi atomerőmű kapcsán a képviselőkhöz írt leveleken IP, majd tartalmi szűrést végeztek, így a honatyák rövid ideig nem értesülhettek képviseltjeik kérelmével.[34] Az Alaptörvény XXV. cikkelye garantálja minden magyar állampolgárnak, hogy joga van egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal bármely közhatalmat gyakorló szervhez fordulni.[35]

Versenyellenes kormányzati támogatás[szerkesztés]

A magyar állam nemzetközi jogilag tiltott versenyellenes forráscsoportosítását és garanciavállalását veti fel az új paksi atomerőmű szerződésének ügye, mely nagyon hasonlít a 2013-ban Nagy-Britannia és az EDF francia energetikai társaság által megkötött Hinkley Point atomerőmű szerződéséhez. Ezt a projektet vizsgálva, az Európai Bizottság versenyjogi szempontból kifogásolta, így nem valószínű, hogy az aláírt szerződés ellenére elindulhat az építkezés.[9]

Az atomhulladék sorsa[szerkesztés]

Magyarország 20 évre szóló szerződést kötött Oroszországgal az új paksi atomerőmű nukleáris üzemanyagának folyamatos rendelkezésre állásával kapcsolatban, továbbá ugyanúgy 20 évre kötelezi az orosz felet a nukleáris fűtőelemek tárolására és azok esetleges reprocesszálására. A szerződött időn túl minden nukleáris hulladék visszakerül Magyarország területére.[33][36][37]

Paks 2 és a Duna[szerkesztés]

További, külső költségek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Orbán-Putyin: az oroszok bővítik Paksot. hvg.hu, 2014. január 14. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  2. Lázár János: nő Magyarország energetikai függetlensége. kormany.hu, 2014. január 14. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  3. http://atomenergiainfo.hu/tudastar/magyarorszag-zoldebb-mint-nemetorszag
  4. http://www.atomeromu.hu/teljesitmenynoveles
  5. http://www.greenfo.hu/hirek/2014/02/17/ezert-is-fizetunk-ra-a-paksi-bovitesre
  6. ^ a b http://index.hu/gazdasag/2014/02/05/megallapodtunk_paks_penzugyi_reszleteirol/
  7. ^ a b http://index.hu/gazdasag/2014/01/31/itt_van_amit_orban_alairt_putyinnal/
  8. http://hvg.hu/gazdasag/20140218_Solyom_kemenyen_kikelt_a_hatalom_ellen
  9. ^ a b [1]
  10. http://index.hu/belfold/2014/02/06/ok_hianyoztak_a_paksi_vegszavazasrol/
  11. http://www.noltv.hu/video/5307.html
  12. 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról
  13. 40/2008. (IV. 17.) országgyűlési határozat a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról (hatályon kívül helyezte a a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) országgyűlési határozat
  14. 25/2009. (IV. 2.) országgyűlési határozat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról
  15. Fülöp Sándor - Az atomerőművek biztonságával kapcsolatos jogi és közigazgatási kérdések, YouTube-videó
  16. http://hvg.hu/itthon/20111003_orszaggyules_nemzeti_energiastrategia
  17. http://www.vg.hu/vallalatok/energia/kibillent-az-aramegyensuly-415862
  18. http://www.napigazdasag.hu/alig-termelnek-aramot-a-magyar-eromuvek/
  19. http://www.mekh.hu/gcpdocs/86/MAVIR_MEKH_VER_statisztika_2012.pdf
  20. http://data.worldbank.org/indicator/EG.GDP.PUSE.KO.PP.KD?order=wbapi_data_value_2011+wbapi_data_value&sort=desc
  21. http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/titkos_hogy_miert_epittetunk_uj_reaktorokat_oroszorszaggal.194831.html
  22. http://nepszava.hu/cikk/1010231-paksi-bovites---az-lmp-a-birosaghoz-fordul
  23. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 5. § In: Magyar Közlöny, 2015/29, 2015. március 11., szerda
  24. ^ a b http://www.energia.bme.hu/images/hirek/2014/Paks%20II%20egy%20szakember%20szemevel.pdf
  25. http://hvg.hu/gazdasag/20140204_Paks_igy_jo_lesz
  26. http://www.origo.hu/idojaras/20131213-dragabb-aram-paks-atomeromu-fejlesztes-energiapolitika-csak-a-villanyszamlat-novelne-a-paksi.html
  27. http://index.hu/chart/2013/10/18/atom/
  28. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kiderult_egy_eve_folytak_a_titkos_atomtargyalasok.573982.html
  29. http://www.atomeromu.hu/
  30. http://index.hu/chart/2014/01/16/atomban_mar_most_is_nagyok_vagyunk/
  31. 2014. évi XXIV. törvény az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről
  32. http://igyirnankmi.blog.hu/2014/01/15/semmis_lesz_a_paksi_szerzodes
  33. ^ a b http://index.hu/gazdasag/2014/01/15/akkora_az_orosz_paks-hitel_mint_az_imf-hitel/
  34. http://index.hu/belfold/2014/02/03/paksi_emailek/
  35. http://net.jogtar.hu/alaptorveny
  36. T/13628. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről
  37. 2014. évi II. törvény a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről