Faragho Gábor
| Faragho Gábor | |
 | |
| Faragho Gábor | |
| Magyarország közellátási minisztere | |
| Hivatali idő 1944. december 22. – 1945. július 21. | |
| Előd | Jurcsek Béla |
| Utód | Rónai Sándor |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | második világháború |
| Születési név | Faragó Gábor |
| Született | 1890. február 16.[1] Kecskemét |
| Elhunyt | 1953. december 22. (63 évesen)[1] Kecskemét |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (–1910) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Faragho Gábor témájú médiaállományokat. | |
Faragho Gábor (1927. december 31-ig Faragó,[2] 1927-től vitéz,[3] 1929-ig Faraghó) (Kecskemét, 1890. február 16. – Kecskemét, 1953. december 22.) magyar katonatiszt, vezérezredes, közellátási miniszter, nemzetgyűlési képviselő.[4]
Élete[szerkesztés]
Faragó István és Mészáros Mária fiaként született.[5] A gimnázium első négy osztályának elvégzése után a nagyváradi honvéd hadapródiskola, majd 1907–1910 között a Ludovika Akadémia növendéke volt. 1910. augusztus 18-án avatták a 25. honvéd gyalogezred hadnagyává. Később átkerült a tüzérekhez.
Az első világháborúban ütegparancsnok, 1920–1921-ben hadi akadémiai hallgató volt. 1923–35 között különböző csapat-, illetve vezérkari tiszti beosztásokban szolgált. 1927. június 26-án vitézzé avatták. 1935. február 1. és 1938. március 17. között a 4. tüzérosztag parancsnoka volt, majd 1938. április 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium (HM) Elnöki B Katonai Attasé csoport parancsnoka lett. 1940. március 1-től a VKF 2. osztály (katonai hírszerzés) beosztásába került át.
1940. május 1. és 1941. augusztus 1. között katonai attasé volt Moszkvában, 1941. szeptember 1-jétől pedig a HM elnökségének lett a vezetője. 1942. augusztus 1-től tábornoki (vezérőrnagyi) rendfokozatot viselt, majd 1943. február 1-jével altábornaggyá léptették elő; közben, 1942. szeptember 15-ig a csendőrség felügyelője is volt. 1944. július 1. és október 16. között ismét a csendőrség, valamint a rendőrség felügyelőjeként teljesített szolgálatot.
1944. szeptember elsején vezérezredessé léptették elő, 28-án fegyverszüneti küldöttség élén Moszkvába indult; visszamenőlegesen ettől az időponttól lett vezérezredes. Október 11-én Magyarország nevében aláírta az előzetes fegyverszüneti egyezményt; többek között emiatt a nyilas hatalomátvétel után megfosztották rendfokozatától. Később, mint a moszkvai munkabizottság tagja, részt vett a kormányalakításról is folyó tárgyalásokon. 1944. december 22. és 1945. július 21. között az Ideiglenes Nemzeti Kormány közellátásügyi minisztere volt, majd haláláig kitelepítettként élt Kecskemét környéki tanyáján.
Műve[szerkesztés]
- (a Betiltott könyvek Magyarországon 1945–46-ban listáján szereplő) Szovjet Oroszország. Bp., Stádium, 1942
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gábor Faragho, http://generals.dk/general/Faragho/Gábor/Hungary.html
- ↑ A Belügyminisztérium 1927. évi 302243. sz. rendelete. MNL-OL 30792. mikrofilm 528. kép 1. karton
- ↑ Sorolási szám: 1933. Irattári szám: 1851.
- ↑ Fényképe
- ↑ familysearch.org Faragó Gábor keresztelési adatlapja
Források[szerkesztés]
- Tábornokok dán oldalán (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
- Magyar Katolikus Lexikon (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
- A Holokauszt Emlékközpont méltatása (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
- ↑ Szakály: Szakály Sándor: A 2. vkf. osztály: Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és elhárítás témaköréből 1918–1945. 2. javított és kiegészített kiadás. Budapest: Magyar Napló; (hely nélkül): Veritas. 2015. ISBN 978-615-5465-61-1
További információk[szerkesztés]
- Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2004. ISBN 963-05-8106-X
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenben összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944. december 21. – 1945. november 9. Főszerk. Vida István. Budapest, Magyar Országgyűlés, 1994
- Péterné Fehér Mária – Szabó Tamás – Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938–1948. Budapest, Európa, 1997
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Szakály Sándor: A magyar katonai elit. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1987
- Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. Lexikon és adattár. Budapest, Ister, 2001
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Hadtörténelmi Közlemények, 1984, 2:370
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-47. Budapest, 1976
- Kiss András: Az antifasiszta m. katonai hagyományokról. Budapest, 1978
- Simonffy András: Bizalmatlan tavasz (Látóhatár, 1979. 4. sz.)
