Gábor József (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a politikus-diplomatáról szól. Hasonló címmel lásd még: Gábor József (egyértelműsítő lap).
Gábor József
Született1893. június 7.[1]
Vác
Elhunyt1964. október 1. (71 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1944. december 18. – 1945. november 3.)
  • Magyarország kereskedelem- és közlekedésügyi minisztere (1944. december 22. – 1945. május 9.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947. augusztus 31.)
  • magyar nagykövet Törökországban (1950–1954)
  • magyar nagykövet Bulgáriában (1954–1956)
  • magyar nagykövet Csehszlovákiában (1956–1959)
Magyarország kereskedelmi és közlekedésügyi minisztere
Hivatali idő
1944. december 22. – 1945. május 9.
ElődSzász Lajos
UtódGerő Ernő
Sablon • Wikidata • Segítség

Gábor József (Vác, 1893. június 7. – Budapest, 1964. október 1.)[4] magyar kommunista politikus, kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, diplomata, nagykövet.

Pályafutása[szerkesztés]

Gábor Sándor kocsis és Nagy Teréz fiaként született. Eredeti végzettsége festő és mázoló, tanonciskolát végzett. 1910-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba és az Építőmunkások Szakszervezetébe. Az első világháborúban 1915-ben esett orosz hadifogságba, 1917-ben a Vörös Hadsereg kötelékében vett részt a polgárháborúban, és belépett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba (OK(b)P) is, 1919-ben a turkesztáni területi bizottság elnöke lett.[5]

Részt vett a magyar–szovjet fogolycsere-akció tárgyalásain is. 1924-ben a Szovjetunió pekingi nagykövetségén kereskedelmi tanácsosként dolgozott, 1926–27-ben az ország távol-keleti városaiban kereskedelmi megbízott volt. Vlagyivosztokban Távol-keleti kereskedelmi kormánybiztossá nevezték ki, majd szovjet kereskedelmi vállalatoknál dolgozott. A második világháború alatt egy antifasiszta hadifogoly-iskola parancsnoka volt (nyizsnij-tagiliban[6]), majd a Vörös Hadsereggel tért vissza Magyarországra.[5]

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány (dálnoki Miklós Béla kormánya) első összetételében - kommunista voltára tekintettel - kapta meg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri tárcát, melyet 1944. december 22-től 1945. május 9-ig töltött be (utóda Gerő Ernő lett).[7] Miniszteri munkájáról nincs pozitív vélekedés: Kállai Gyula Két világ határán című, 1984-ben megjelent könyvében így említi: A háborúban megmaradt vasúti kocsipark felett is sokkal inkább ő (ti. Vas Zoltán) rendelkezett, mint az egyébként szintén kommunista, de teljesen tehetetlen Gábor József közlekedésügyi miniszter.[8] Hardi Róbert - a Kádár-korszak kereskedelmi "szürke eminenciása" - visszaemlékezése szerint Gábor József szorgalommal igyekezett pótolni a tehetsége hiányosságait: hajnaltól késő estig a minisztériumban volt. Ennek ellenére néhány hónap múlva elvették tőle a tárcát.[9] De még maga Rákosi Mátyás is így beszélt 1945 nyarán erről az időszakról: e téren néha nagyon kockázatos kísérletekbe fogunk: olyan embereket irányítunk felelősségteljes posztokra, akikről nem tudjuk, hogyan dolgoznak. Néha nagyon melléfogunk. Ez történt a kereskedelmi miniszter esetében is, akit aztán leváltottunk.[10]

A minisztérium után a Külkereskedelmi Hivatal elnöke, majd a Váci Kötöttárugyár igazgatója lett, 1944–1947 között pedig nemzetgyűlési képviselő is volt. 1950-ben rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri címet kapott, és 1950. augusztus 18-tól 1954. október 28-ig Magyarország ankarai nagykövetségét vezette követként, majd 1954. október 28-tól rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként Bulgáriában a szófiai nagykövetséget vezette 1956. augusztus 8-ig. 1956. június 20-tól 1959. március 27-ig Magyarország prágai nagykövetségének (Csehszlovákia) nagykövetség vezetője volt. Kevéssel hazatérte után nyugdíjba vonult.

Hamvasztás előtti búcsúztatására 1964. október 5-én került sor a Farkasréti temetőben.[11]

Emlékezete[szerkesztés]

Egy évvel halála után Vácon az Ilona utcát és az ott található iskolát Gábor Józsefről nevezték el. Az iskola 1990 után Földváry Károly Általános Iskola nevet vette fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 24.)
  2. ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
  3. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 1544/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
  5. ↑ a b Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 167. o. arch Hozzáférés: 2019. május 6.  
  6. ↑ Nemes János: Magyar antifasiszta iskolák. Népszabadság, XLII. évf. 158. sz. (1984. július 7.) 4. o.
  7. ↑ Bölöny József: Magyarország kormányai: 1848-1992. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1978. 233. o.  
  8. ↑ Scheibner Tamás: Könyvkiadás a koalíciós években. Magyar Könyvszemle, CXXIX. évf. 4. sz. (2013) 465. o.
  9. ↑ Váradi Júlia: Szubjektív történelem objektív felhangokkal: Beszélgetés Hardi Róberttal. Mozgó Világ, XXIX. évf. 6. sz. (2003. június) 100. o.
  10. ↑ Póth Piroska (közlő): Rákosi Mátyás előadása Moszkvában 1945 júniusában. Múltunk, XLIV. évf. 4. sz. (1999) 203. o.
  11. ↑ Meghalt Gábor József elvtárs. Népszabadság, XXII. évf. 232. sz. (1964. október 3.) 10. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gábor_József_(politikus)&oldid=26763461”