Modern Művészeti Múzeum (New York)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Modern Művészeti Múzeum
MoMa NY USA 1.jpg
A múzeum adatai
Elhelyezkedés New York
Amerikai Egyesült Államok
Cím 11 West 53. Street, New York NY
Manhattan
Alapítva 1929. november 7.
Megnyílt 1929. november 7.
Látogatók száma 3,1 millió (2013)[1]
Igazgató Glenn D. Lowry
Elhelyezkedése
Modern Művészeti Múzeum (Manhattan (városrész))
Modern Művészeti Múzeum
Modern Művészeti Múzeum
Pozíció Manhattan (városrész) térképén
é. sz. 40° 45′ 41″, ny. h. 73° 58′ 40″Koordináták: é. sz. 40° 45′ 41″, ny. h. 73° 58′ 40″
A Modern Művészeti Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Modern Művészeti Múzeum témájú médiaállományokat.

A New York-i Modern Művészeti Múzeum (Museum of Modern Art) rövidítése MoMA, egyike a világ legjelentősebb kortárs gyűjteménnyel rendelkező múzeumainak. A múzeum épületegyüttese Manhattan centrumában a Fifth Avenue és a Sixth Avenue között az 53. és 54. utcában található, ezen kívül másik New York-i épülete a MoMA QNS, Queens-ben áll.[2]

A MoMA a modern művészeti alkotások gyűjtésével az egyik legbefolyásosabb múzeumnak tekinthető, mely a világ kortárs művészetére jelentős hatással van. A múzeum gyűjteménye teljes körű áttekintést nyújt a modern és kortárs építészet, képzőművészet, fotográfia, könyvillusztráció, filmművészet és elektronikus média világáról.

Könyvtára megközelítőleg 300.000 könyvet és kiállítási katalógust, több mint 1.000 periodikát valamint 40.000 fájlt tartalmaz további információkat szolgáltatva művészekről és művészeti csoportoktól. A múzeum archívuma a modern és kortárs művészetek elsődleges művészettörténeti forrása.

Története[szerkesztés]

Alapítás[szerkesztés]

A Modern Művészeti Múzeum megalakítása Abby Aldrich Rockefeller (John D. Rockefeller, Jr. felesége), Lillie P. Bliss, és Mary Quinn Sullivan nevéhez kapcsolható.

A kortárs európai művészetek iránt érdeklődő Abby Aldrich Rockefeller a múzeum megnyitásához Anson Conger Goodyear segítségét kérte, további támogatóként megnyerték Harvard Egyetemhez tartozó Fogg Museum igazgatóját Paul J. Sachs-ot, valamint Frank Crowninshield újságírót. A múzeum elnöke Goodyear lett, az első igazgatójává Goodyear az amerikai művészettörténészt, Alfred H. Barr, Jr.-t nevezte ki.

A Heckscher Building, az első kiállítás otthona

A múzeum első kiállításának megnyitóját 1929. november 7-én tartották, kilenc nappal a Wall Street összeomlása, a világgazdasági válság kezdete után a galéria számára bérelt hat teremben a Fifth Avenue és az 57. utca sarkán levő Heckscher Building tizenkettedik emeletén. Az újonnan alakult MoMA az első amerikai múzeum volt, mely kifejezetten az európai kortárs alkotásokat mutatta be. Alfred Barr irányítása mellett az első nyolc adományozott festményből és rajzból álló gyűjtemény gyorsan növekedett, már az első kiállításon Van Gogh, Gauguin, Cézanne, és Seurat alkotásait állították ki.

Az elkövetkező tíz évben még három további ideiglenes helyszínen rendezték meg kiállításaikat.

Az 1930-as években neves művészek kiállításait kezdeményezték, 1935. november 4-én nyílt meg a Vincent van Gogh kiállítás, példátlan számú, 66 olaj festmény és 50 rajz érkezett Hollandiából, valamint megrendítő részletek a művész levelezéséből. A kiállítás sikere nagymértékben Barr szervezésének volt köszönhető.

1939-tól[szerkesztés]

1939-ben Anson Conger Goodyeart az elnöki székben Abby Rockefeller fia, az alig 30 éves Nelson Rockefeller követte – később az Egyesült Államok alelnöke lett – , aki már korábban is kezdeményezte egy állandó kiállítási épület megszerzését. 1939-ben a MoMA irodáit és kiállításait a Rockefeller Center-hez tartozó eredeti Time-Life Building-be helyezte át, a két neves építész, Philip L. Goodwin és Edward Durell Stone által tervezett épület mind a mai napig a múzeum állandó otthona. Az épületet 1939. május 10-én adták át, a megnyitó ünnepségen 6.000 meghívott volt jelen, valamint Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke rádióbeszédben üdvözölte a megnyitót.[3]

A Rockefeller család a továbbiakban is szoros kapcsolatban állt a múzeummal, később Nelson testvére, David Rockefeller 1948-ban lett a felügyelő bizottság tagja, majd 1958-ban az elnöke, jelenleg Sharon Percy Rockefeller a felügyelő bizottság tagja.

A MoMA előcsarnoka

A múzeum 1939-40-ben rendezett retrospektív Picasso kiállításával nemzetközi rangra emelkedett, a bemutatott művek széles skálája Picassót kora legjelentősebb művészeként tudta bemutatni. A kiállítás sikere Picassót nagyra értékelő Barr ambícióinak köszönhető, egyúttal felállította a későbbi nagy retrospektív kiállítások modelljét is.

A neves építész Philip Johnson állandó szoborkiállítás számára áttervezte a múzeumhoz tartozó kertet, melyet 1953-ban adtak át, a MoMA-hoz tartozó rész a múzeumot elindító Abby Rockefeller-ről az Abby Aldrich Rockefeller Sculpture Garden nevet kapta.

1958-as tűz[szerkesztés]

A múzeum történetének egyik drámai eseménye volt az 1958. április 15-én a második emeleten kezdődő tűz, ami miatt a látogatókat és a múzeum alkalmazottait a tetőre menekítették, a tűz elől menekülők a szomszédos ház tetejére jutottak át. Egy dolgozó meghalt a tűz során, több tűzoltó füstmérgezést kapott. A 3. és 4. emeleti képeket az 54. utcában lévő Whitney Museum of American Art-ba menekítették, később a gyűjtemény számos festménye restaurálásra szorult. A nem sokkal azelőtt megvásárolt Monet Vízililiomok című festménye a tűz során elpusztult, a jelenlegi, a múzeum tulajdonában levő Monet Vízililiomok c. festményt csak később szerezte be a múzeum.[4]

’50-es, ’60-as évek[szerkesztés]

A múzeum belülről

Néha ellentmondások mentén is működő múzeum 1969-ben Ronald L. Haeberle fotós által készített ikonikus jelentőségű And babies című, a vietnami háború ellenes plakátjának támogatását megvonta,[5] majd ezt a döntését visszavonva 1970-ben már a MoMA kiállításán is szerepelt.[6]

Egy másik híres esemény volt Picasso Lovat vezető fiú (1905-06) című festményének vitatott tulajdonjoga, a festményt eredetileg William S. Paley adományozta a múzeumnak 1964-ben, mely később, a 2000-es években a múzeum és a Solomon R. Guggenheim Múzeum közötti pereskedés tárgya lett.[7][8]

’80-a évektől további bővítések[szerkesztés]

Átjáró a múzeumban

1983-ban a MoMA megduplázta kiállítási területét, valamint a kuratórium tagjainak számát harmadával megnövelte. A bővítés során a múzeum új szárnyat kapott a MoMA melletti épület, az 56 emeletes Museum Tower alsó szintjeiben, melyhez az átépítés során átjárót alakítottak ki, ezáltal a múzeum egy auditóriummal, két étteremmel, egy könyváruházzal is bővült.

1997-ben tíz építész pályázata közül a japán építész, Yoshio Taniguch terveit fogadták el a MoMA manhattani épületének átépítésére, mely a 2000-es évek elején kezdődött és 2002. május 21-én fejeződött be. Az átépítés alatt a múzeum gyűjteményének egy részét a Queens-ben levő épületükben (MoMA QNS) állították ki.

A projekt eredményeként a kiállítási tér 59.000 m2 lett, ezen túlmenően a múzeumot körülvevő épületek, a Peggy and David Rockefeller Building, a The Lewis B. and Dorothy Cullman Education and Research Building épületei további, az eddiginél ötször nagyobb teret nyújtanak auditóriumok, oktatási célú előadások, a múzeum könyvtára és archívuma számára. Ezek az épületek veszik körül a felújítás során szintén kibővített Abby Aldrich Rockefeller Sculpture Garden-t.

A múzeum bővítésének költségeit a múzeum tulajdonában Manhattan központjában levő szinte utolsó beépítetlen terület eladásából finanszírozták.[9]

2011-ben a múzeum 31,2 millió $-ért felvásárolta a szintén az 53. utcában lévő American Folk Art Museum épületét, majd két évvel később bizonytalanná vált az épület sorsa.[10] 2014 elején bejelentették, a MoMA elfogadja az épület felújítására Diller Scofidio + Renfro terveit, a felújítás várhatóan 2018-2019-ben fejeződhet be.

Gyűjtemény[szerkesztés]

Megítélések szerint a MoMA rendelkezik a világ egyik leggazdagabb európai és amerikai modern művészeti gyűjteményével, mely nagyságát 200.000 műalkotás, ezen kívül hozzávetőlegesen 22.000 film mutatja. A kiállítási anyaghoz kapcsolódó jelentős művészek és műalkotásaik csak részben sorolhatók fel.

Henri de Toulouse-Lautrec La Goulue belépője, 1892

Képzőművészet[szerkesztés]

A gyűjtemény anyaga az impresszionizmustól az expresszionista festészeten át a kubizmus, a szürrealizmus, az absztrakt festészet, a pop-art és az akciófestészet irányzatait fedi le.

A kiállított műalkotások alkotói között csak a legjelentősebbeket felsorolva, Edgar Degas, Édouard Manet a francia impresszionisták közül, Paul Cézanne, Vincent van Gogh, Paul Gauguin, valamint Ernst Ludwig Kirchner és Oskar Kokoschka a német expresszionisták közül. Megtekinthetők Pablo Picasso, Henri Matisse, Marc Chagall, Salvador Dalí, René Magritte és Gustav Klimt képei valamint az akciófestészet képviselőjeként Jackson Pollocks alkotásai.

A pop-art művészei közül a gyűjtemény része Roy Lichtensteins Girl with Ball alkotása, de a múzeum anyagához tartozik Andy Warhol a Gold Marilyn Monroe műve is.

Fotóművészet[szerkesztés]

Dorothea Lange Bevándorló asszony, 1936

A MoMA fotóművészeti részlegét Beaumont Newhall alapította 1940-ben.[11]

A kollekcióhoz többek között Edward Steichen fotói tartoznak, aki maga is a múzeum fotóművészet részlegének igazgatója volt 1962-ig, valamint John Szarkowski fotói, aki 1962-től szintén a MoMA igazgatója volt.

Szarkowski irányítása alatt a múzeum a művészi fotókra fókuszált, őt követően bővült a gyűjtemény dokumentarista fotókkal is.

Filmművészet[szerkesztés]

1932-ben a múzeum első alapító igazgatója, Alfred Barr hangsúlyt fektetett a filmművészet bemutatására, mely az egyedüli, csak a 20. századhoz kapcsolható művészeti ág.

A múzeum filmművészeti részlegének első vezetője az amerikai filmproducer John Hay Whitney volt 1935 és 1951 között. Whitney és a múzeum kurátora Iris Barry olyan jelentős anyagot gyűjtött, aminek eredményeként 1937-ben a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia a tízedik Oscar-díj odaítélésekor új kategóriát alapított, mellyel a MoMA-t külön elismerésben részesítette.[12]

A filmművészeti részleg 25.000 darabos gyűjteményében a némafilm korszak filmjei, 16 mm-es amatőr filmfelvételek, valamint sikeres mozifilmek vannak, mint a Citizen Kane és a Vertigo, de a gazdag gyűjtemény kevésbé hagyományos filmanyagot is tartalmaz, mint Andy Warhol nyolc órás filmje, az Empire, valamint számos TV reklámot és videót is.

Építészet és formatervezés[szerkesztés]

A MoMA építészet és formatervezés részlegét 1932-ben alapították, a világon az első erre a területre szakosodott gyűjteményt. Első igazgatója a neves amerikai építész, Philip Johnson volt, aki egyúttal a múzeum kurátoraként is tevékenykedett 1932-34 és 1946-54 között.

A gyűjtemény 28.000 darabja között makettek, rajzok és fényképek is vannak, a kiállítási anyag egyik kiemelkedő része a német-amerikai építész munkásságát tükröző Mies van der Rohe archívum, és a másik legendás építész, Frank Lloyd Wright anyaga.

Az iparművészetet bemutató gyűjteményben neves formatervezők alkotásai láthatók, köztük a magyar származású Paul László, valamint Eameses, Isamu Noguchi, és George Nelson.

Az ipari és formatervezést tükröző kiállítási tárgyak között autók, helikopter, számítógép monitorok is vannak.

Könyvtár[szerkesztés]

MoMA két könyvtárral rendelkezik, az egyik a fő múzeumi komplexumnak része Manhattanben, a másik Queens-ben található. Mindkét könyvtár elsődlegesen kutatási céllal működik, bejelentkezéssel bármelyik kutató számára hozzáférhető.

A könyvtárak anyaga 1880-tól napjainkig dokumentálja a különböző művészeti ágakat, a képzőművészet, iparművészet, filmművészet, előadó művészet, építészet művészeit és alkotásait. A gyűjtemény 300.000 könyvet tartalmaz, 1.000 periodikát, kiállítási katalógust, valamint 40.000 fájlt művészekről és alkotásaikról. A könyvtár katalógusa elektronikusan is elérhető.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Top 100 Art Museum Attendance List of the most visited museums in the world The Art Newspaper 2014. Retrieved July 15, 2014.]
  2. MoMA hivatalos honlapja
  3. PRESIDENT PRAISES U.S ART FREEDOM; Message to Modern Museum on Opening of New Home Points to Lack of 'Stereotypes' NOTABLES AT EVENT HERE Nelson Rockefeller Outlines the Group's Purposes--Edsel Ford Looks to Future „President Roosevelt stressed the dependence of the arts on peace and freedom last night in participating by radio from Washington in the opening of the new $2,000,000 home of the Museum of Modern Art at 11 West Fifty-third Street.„ May 11, 1939 The New York Times
  4. the making of: movies, art, &c., by greg allen. greg.org (September 2, 2010). Retrieved September 4, 2010.
  5. Francis Frascina. Art, politics, and dissent: aspects of the art left in sixties America, pgs. 175-186+ discuss the creation of the poster.
  6. Kenneth R. Allan, "Understanding Information," ed. Michael Corris, Conceptual Art, Theory, Myth, and Practice (Cambridge: Cambridge University Press, 2004), 147–148.
  7. Two Museums Go to Court Over the Right to Picassos. The New York Times, 2007. december 8.
  8. NY Times Artsbeat, Judge Rebukes Museums for Secret Picasso Settlement
  9. MoMA to Gain Exhibition Space by Selling Adjacent Lot for $125 Million, Carol Vogel 2007. jan. 3. The New York Times
  10. Pogrebin, Robin. „A Grand Redesign of MoMA Does Not Spare a Notable Neighbor”, The New York Times, 2014. január 8. (Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 29.) 
  11. Peter Galassi Is Modern's Photo Director”, New York Times, 1991. október 12. 
  12. History of MoMA Film Collection. (Hozzáférés: 2012. október 13.)

Források[szerkesztés]

  • Allan, Kenneth R. "Understanding Information," in Conceptual Art: Theory, Myth, and Practice. Ed. Michael Corris. Cambridge: Cambridge University Press, 2004. pp. 144–168.
  • Bee, Harriet S. and Michelle Elligott. Art in Our Time. A Chronicle of the Museum of Modern Art, New York 2004, ISBN 0-87070-001-4.
  • Fitzgerald, Michael C. Making Modernism: Picasso and the Creation of the Market for Twentieth-Century Art. New York: Farrar, Straus and Giroux, 1995.
  • Geiger, Stephan. The Art of Assemblage. The Museum of Modern Art, 1961. Die neue Realität der Kunst in den frühen sechziger Jahren, (Diss. University Bonn 2005), München 2008, ISBN 978-3-88960-098-1.
  • Harr, John Ensor and Peter J. Johnson. The Rockefeller Century: Three Generations of America's Greatest Family. New York: Charles Scribner's Sons, 1988.
  • Kert, Bernice. Abby Aldrich Rockefeller: The Woman in the Family. New York: Random House, 1993.
  • Lynes, Russell, Good Old Modern: An Intimate Portrait of the Museum of Modern Art, New York: Athenaeum, 1973.
  • Reich, Cary. The Life of Nelson A. Rockefeller: Worlds to Conquer 1908–1958. New York: Doubleday, 1996.
  • Rockefeller, David. Memoirs. New York: Random House, 2002.
  • Schulze, Franz. Philip Johnson: Life and Work. Chicago: University Of Chicago Press, 1996.
  • Staniszewski, Mary Anne. The Power of Display. A History of Exhibition Installations at the Museum of Modern Art, MIT Press 1998, ISBN 0-262-19402-3.
  • Wilson, Kristina. The Modern Eye: Stieglitz, MoMA, and the Art of the Exhibition, 1925–1934. New Haven: Yale University Press, 2009.
  • Glenn Lowry. The Museum of Modern Art in this Century. 2009 Paperback: 50 pages.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Museum of Modern Art című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.