Ugrás a tartalomhoz

Děčín

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Děčín
Děčín látképe
Děčín látképe
Děčín címere
Děčín címere
Děčín zászlaja
Děčín zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
RégióCsehország (történelmi tartomány)
KerületÚstí nad Labem-i
JárásDěčíni
Rangváros
PolgármesterJiří Anděl
Irányítószám405 02
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség46 799 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
Terület118,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 46′ 25″, k. h. 14° 11′ 46″50.773611°N 14.196111°EKoordináták: é. sz. 50° 46′ 25″, k. h. 14° 11′ 46″50.773611°N 14.196111°E
Děčín weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Děčín témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Děčín (németül: Tetschen) település Észak-Csehországban, az Ústecký kerületben. A város közel található a német határhoz, jelentőségét a városon áthaladó Prága−Drezda-vasútvonal (a Prága–Děčín-vasútvonal és a Drezda–Děčín-vasútvonal együttvéve) adja; Lakosainak száma 46 799 fő (2024. január 1.).[1]

Fekvése

[szerkesztés]

Az Elba partján, Ústí nad Labem közelében fekvő település.

Története

[szerkesztés]
A régi kőhíd egy részlete

A környék egykor a nyugati szláv Děčan törzs székhelye volt, mely az Elba fölé várat épített. Az egykori Elba fölé emelt 12. századi vár helyén épült fel a děčíni kastély a folyó védelmére, barokk stílusban. A jelenleg is álló várkastély fokozatosan épült, először a védekezés céljából fából készült erőd épült itt, majd a 13. századi erőd helyén gótikus kő vár épült.

A 14. században többször is árvíz sújtotta a várost, ezért az egykori helyétől egy kicsit följebb költözött. Abban az időben a városnak már kereskedelmi és folyami halászati joga volt.

A huszita harcok idején többször is tűzvész pusztította a várost. A 16. és 17 században Decinnek több tulajdonosa is volt, többek között a Buna lovagok is, akiknek idejében gyors fejlődésnek indult a kereskedelem és a kézművesség is. Téglagyár, mészégető is működött Szintén a Buna lovagok tulajdonában voltak a kikötők, hajógyárak, és a kompok, amelyek jelentős bevételi forrást jelentettek. A város fennmaradt a harmincéves háború idején is, de fontossága ekkorra már csökkent.

A 19. század közepén további gyors fejlődést eredményezett az 1851-ben megnyitott Prága–Drezda vasútvonal, mely az Elba vonalát követve annak bal partján halad. 1901-ben városi rangot 1914-ben, pedig már mintegy 20 000 lakosa volt.

A város mellett folyó Elba itt már nemzetközi víziút egészen Hamburgig hajózható, de szép kirándulások tehetők innen az alig 50 km hosszú děčíni hegységben (děčínské stěny), mely a németországi „Szász Svájc” itteni folytatása.

Közlekedés

[szerkesztés]

A város nagyon fontos szerepet tölt be a (Hamburg-)Berlin-Prága-Brno-Pozsony-Budapest vasútvonal életében, hiszen ez az utolsó nemzetközi forgalmat bonyolító cseh vasútállomás a német határ előtt a közvetlen Děčín-Bad Schandau járatokat leszámítva (nekik Dolní Žleb). A Budapest-Keleti pályaudvarról induló vonatok is megállnak itt. A belföldi forgalomban is nagy szerepe van, nem véletlen tehát, hogy két nagyobb állomással is rendelkezik.

Hajóforgalma is jelentős: nemzetközi kikötővel rendelkezik az Elbán.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Szent Kereszt-templom
  • Kastély
  • Kikötő
  • Sziklalabirintus
  • Ploučnice folyó reneszánsz kőhídja

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között
Lakosok száma
17 492
9698
50 010
39 375
54 661
49 106
49 739
48 809
46 337
46 799
1869190019211961198020112016201920212024
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)

Források

[szerkesztés]
  • Csehországi utazások (Panoráma 1978)

További információk

[szerkesztés]