Budapesti Helyiérdekű Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(BHÉV szócikkből átirányítva)
Budapesti Helyiérdekű Vasút
Budapest hev symbol.svg
Rákóczi híd, HÉV.JPG
Budapest trainsuburb network.svg
Adatok
Ország  Magyarország
Típus vasút
Hálózat hossza 103,7 km
Vonalak száma 4+1
Állomások száma 71
Nyomtávolság 1435 mm
Áramellátás felsővezeték
Üzemeltető
Üzemeltető BHÉV Zrt.
Elhelyezkedése
Budapesti Helyiérdekű Vasút (Magyarország)
Budapesti Helyiérdekű Vasút
Budapesti Helyiérdekű Vasút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 02′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 02′ 27″
A Budapesti Helyiérdekű Vasút weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Helyiérdekű Vasút témájú médiaállományokat.
A budapesti HÉV korábbi logója (2011–2014)
A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak vonalainak átnézeti térképe 1930 előttről

A Budapesti Helyiérdekű Vasút (röviden BHÉV, 1968 és 2016 között hivatalosan csak HÉV, 1949 és 1968 között BHÉV) egy Budapest agglomerációjában üzemelő vasúti rendszer. Négy fővonalból áll, amelyeken a BHÉV Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV Zrt.) bonyolítja le a forgalmat. A klasszikus helyiérdekű vasútvonalaktól eltérően elővárosi vasútként, a főváros agglomerációjának tömegközlekedési rendszerében él tovább, és a „HÉV”, illetve „hév” rövidítés ezeknek az elővárosi vonatoknak a köznapi neve lett. A négy vonal jelenleg nem alkot összefüggő hálózatot; Csepelt és Ráckevét délről, Gödöllőt északkeletről, Szentendrét északról kötik össze Budapest belvárosával. A HÉV-szerelvények normál nyomtávolságú pályákon, 1000 V egyenáramú vontatási feszültséggel üzemelnek.

A rendszernek többféle hivatalos megnevezése volt az idők folyamán. Megalapítása korában az üzemeltető cég neve után Budapesti Helyi Érdekű Vasutak (avagy Budapesti H.É.V.) néven említették. 1952 és 1958 között a MÁV részeként működő rendszert Budapesti Elővárosi Vasútként (rövidítve MÁV-BEV) nevezték. 1968-ban, az egységes BKV megalakulásakor a „Budapesti” jelzőt elhagyták a névből, és a hivatalos rövidítés HÉV lett, bár ismert volt BKV-HÉV alakban is. 2016-os átszervezése után rövidítése ismét BHÉV lett.

Története[szerkesztés]

A főváros 1873-as egyesítését követően rohamosan nőtt azoknak a száma, akik Budapesten dolgoztak ugyan, de a környező települések olcsóbb telkein építkeztek. A megnövelt közlekedési igényekre való tekintettel – miután az 1880. évi XXXI. törvénycikk lehetővé tette a helyi vasút-vonalak létesítését – a lóvasutat üzemeltető Buda-pesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) elővárosi vasutak építéséről döntött. A lóvasúttal közös üzemet nem lehetett soká fenntartani, ezért a BKVT leányvállalatot hozott létre 1889-ben Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. (BHÉV) néven.

A BHÉV 1933-ban a főváros tulajdonába került. 1952-ben a HÉV-vonalak a MÁV irányítása alá kerültek, majd 1958-ban újra a fővároshoz, az újjászervezett BHÉV-hez helyezték őket.

2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.[1]

Viszonylatok[szerkesztés]

Logó Név Honnan (Budapest) Hová Hossz Menetidő
A budapesti HÉV logója A budapesti HÉV logója H5-ös HÉV Batthyány tér Szentendre 20,9 km 39 perc
A budapesti HÉV logója A budapesti HÉV logója H6-os HÉV Közvágóhíd Ráckeve 40,1 km 1 óra 9-14perc
A budapesti HÉV logója A budapesti HÉV logója H7-es HÉV Boráros tér Csepel 6,7 km 13 perc
A budapesti HÉV logója A budapesti HÉV logója
A budapesti HÉV logója A budapesti HÉV logója
H8-as és H9-es HÉV Örs vezér tere Gödöllő
Csömör
25,6 km
10,7 km
47 perc
24 perc

Járművek[szerkesztés]

Jelenleg háromféle, zöldre fényezett motorvonatfajta alkotja a főváros HÉV-állományát:

  • 14 MIX/A motorkocsi és a közéjük sorolt
  • 32 MX motorkocsi és a közéjük sorolt
  • 150 MXA motorkocsi és a közéjük sorolt
    • 75 PXXVIIIa típusú pótkocsi 19751983 között készültek szintén Hennigsdorfban. (Az MX típus továbbfejlesztett változata. Mindegyik vonalon közlekedik.)

Egy háromkocsis motorvonat (kisegység) csúcsidőben egy másikkal csatolva együtt közlekedik (nagyegység). A motor és pótkocsik összesen 98 kisegységet; vagy 49 nagyegységet tesznek ki.

Képek[szerkesztés]

Jövőbeli fejlesztések[szerkesztés]

A tervek szerint Budapest jelenlegi HÉV-vonalai a jövőben integrálva lesznek a metróhálózatba. A szentendrei, csepeli és ráckevei vonalak összekötésével jön létre majd az Észak–déli regionális gyorsvasút (5-ös metró). Ez a vonal nem teljes egészében a jelenlegi HÉV-vonalak útján fog közlekedni. Kaszásdűlő és Rákóczi híd állomások közt föld alatt halad majd, a Pesterzsébet határa mentén haladó szakaszt pedig a városrész központjához beljebb vezetik majd. Ezenkívül az esztergomi vasútvonalat is integrálják a rendszerbe, Soroksárnál pedig lesz egy új leágazása. Távlati tervként a csepeli végállomás és a ráckevei szárnyvonal déli összekötése is szerepel.

Így csak a gödöllői vonal maradna meg, ahol szükség van felújításra. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) javaslatai szerint célszerű lenne összekötni a 2-es metróval, amelyről részletes tanulmányt készített, és amelynek a költségét akkor 10 milliárd forintra tették. Az ún. Podmaniczky-programban már szerepel az összekötés terve, valamint a Budapesti Közlekedési Központ is bevette a 2014–2020-as EU-s fejlesztési ciklusban tervezett projektek közé.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  2. Előkészítés alatt lévő projektek. bkk.hu. (Hozzáférés: 2014. március 2.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Helyiérdekű Vasút témájú médiaállományokat.