Csepel-Csillagtelep
| Csepel-Csillagtelep | |
 | |
| Csepel hévvégállomás a kocsiszínnel | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest XXI. kerülete |
| Kerület | Budapest XXI. kerülete |
| Alapítás éve | 1911 |
| Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
| Korábbi rangja | Csepel város része |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 18 527 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel-Csillagtelep
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 24′ 45″, k. h. 19° 03′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 45″, k. h. 19° 03′ 50″ | |
Csepel-Csillagtelep (2012 végéig Csillagtelep) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, Csepelen.
Fekvése[szerkesztés]
Határai a Völgy utca meghosszabbított vonala és a Völgy utca a II. Rákóczi Ferenc úttól, Festő utca, Erdősor utca, Szabadság utca, Plutó utca, Csepeli út és a II. Rákóczi Ferenc út a Völgy utca meghosszabbított vonaláig.
Története[szerkesztés]
A terület benépesítése 1911-ben kezdődött el. A terület névadója dr. Csillag Sándor ügyvéd volt, aki a felparcellázást lebonyolította. Egészen a 30-as évekig nem kapcsolódott közvetlenül a település központjához, míg Csepel-Erdőalja beépítési folyamata ki nem pótolta a hézagot. Az Akácfa utcától délre fekvő területeken, ahol a túlnyomórészt űrkutatással kapcsolatos nevekkel ellátott utcák találhatóak, a telepszerű beépítés 1955-1965 között tartott. (Itt kisebb alapterületű munkáslakások épültek tégla és monoblokkos technológiák alkalmazásával.) A Nap utca panelházai 1983-1988 között készültek el a győri házgyár elemeiből. Az itteni kertvárosi rész építése párhuzamosan zajlott a lakótelep építésével. Utána délebbre a szegedi házgyár elemeiből a házgyári, paneles lakótelep (Rakéta utca, Krizantém utca) 1986-1988 között épült fel.[2]
Csillagtelepet 2012. decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Csillagtelep névre keresztelte át.[3]
Források[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 40. o. ISBN 963 9469 06 8