Csepel-Csillagtelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csepel-Csillagtelep
Csepel hévvégállomás a kocsiszínnel
Csepel hévvégállomás a kocsiszínnel
Közigazgatás
Település Budapest XXI. kerülete
Kerület Budapest XXI. kerülete
Alapítás éve1911
Városhoz csatolás 1950. január 1.
Korábbi rangja Csepel város része
Népesség
Teljes népesség18 527 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Csepel-Csillagtelep (Budapest)
Csepel-Csillagtelep
Csepel-Csillagtelep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 24′ 45″, k. h. 19° 03′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 45″, k. h. 19° 03′ 50″

Csepel-Csillagtelep (2012 végéig Csillagtelep) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, Csepelen.

Fekvése[szerkesztés]

Határai a Völgy utca meghosszabbított vonala és a Völgy utca a II. Rákóczi Ferenc úttól, Festő utca, Erdősor utca, Szabadság utca, Plutó utca, Csepeli út és a II. Rákóczi Ferenc út a Völgy utca meghosszabbított vonaláig.

Története[szerkesztés]

A terület benépesítése 1911-ben kezdődött el. A terület névadója dr. Csillag Sándor ügyvéd volt, aki a felparcellázást lebonyolította. Egészen a 30-as évekig nem kapcsolódott közvetlenül a település központjához, míg Csepel-Erdőalja beépítési folyamata ki nem pótolta a hézagot. Az Akácfa utcától délre fekvő területeken, ahol a túlnyomórészt űrkutatással kapcsolatos nevekkel ellátott utcák találhatóak, a telepszerű beépítés 1955-1965 között tartott. (Itt kisebb alapterületű munkáslakások épültek tégla és monoblokkos technológiák alkalmazásával.) A Nap utca panelházai 1983-1988 között készültek el a győri házgyár elemeiből. Az itteni kertvárosi rész építése párhuzamosan zajlott a lakótelep építésével. Utána délebbre a szegedi házgyár elemeiből a házgyári, paneles lakótelep (Rakéta utca, Krizantém utca) 1986-1988 között épült fel.[2]

Csillagtelepet 2012. decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Csillagtelep névre keresztelte át.[3]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]