Budapest XXIII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Soroksár-Újtelep szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapest XXIII. kerülete
Soroksár, Hősök tere, hátul a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Soroksár, Hősök tere, hátul a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Budapest XXIII. kerülete címere
Budapest XXIII. kerülete címere
Budapest XXIII. kerülete zászlaja
Budapest XXIII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Soroksár
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Millenniumtelep
Soroksár
Soroksár-Újtelep
[1]
Irányítószám 1237-1239
Testvérvárosok
Polgármester Geiger Ferenc (SCSZ)
Országgyűlési képviselő Szabó Szabolcs (Együtt)
Népesség
Teljes népesség 22 897 fő (2018. jan. 1.)[2]
Rangsorban 23.
Népsűrűség580 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,77 km²
Elhelyezkedése
Budapest XXIII. kerülete (Budapest)
Budapest XXIII. kerülete
Budapest XXIII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″
Budapest XXIII. kerülete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest XXIII. kerülete (németül: Markt) a magyar főváros legfiatalabb kerülete; 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Nagy-Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével.

Fekvése[szerkesztés]

Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári-Duna-ág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.

Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak.

Története[szerkesztés]

Soroksár egy régi térképen

Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar (ejtsd: „suruksár”) néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wathay család birtoka. Wathay I. Pál Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárította a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A 19. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.

A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát – összesen 3898 embert – kitelepítették.[3] A kitelepítetteket marhavagonokon szállították főleg Kelet-Németországba és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek, hogy egy „kis munkára” viszik őket (málenkij robot). Ez az akkori nagyhatalmak döntésén alapult.

1950. január 1-jétől Soroksár a főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pestszenterzsébet mellett. 1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.

A Molnár-sziget[szerkesztés]

A Molnár-sziget (németül: Müllerinsel) a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak. A történelem során Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzájárult Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.

A Molnár-sziget arról az 50 vízimalomról kapta nevét, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári, ún. sváb rozskenyeret fővárosba.

Politika[szerkesztés]

Országgyűlési képviselők

Polgármesterek

Népesség[szerkesztés]

Soroksár Budapest legkisebb népességű kerülete: mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legnépesebb lakott (és hét négyzetkilométerrel kisebb) XI. kerületben (azaz Újbudán). Átlagos népsűrűsége szintén majdnem hat és félszer alacsonyabb a teljes budapesti átlaghoz viszonyítva.

Közlekedés[szerkesztés]

A kerület viszonylag csendes kertvárosias, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Grassalkovich út - Ócsai út - Haraszti út tengely, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, délen az M0 körgyűrű). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV (H6) valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében (Hősök tere) vannak a megállói.

Ezeken kívül megközelíthető az alábbi BKK autóbuszokkal: 66, 66B, 66E, 135, 166 valamint a Volánbusz délpesti agglomerációba tartó helyközi járataival.

Sport[szerkesztés]

Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. A labdarúgó szakosztály az NB II. Merkantil Ligában szerepel.

A kerület ad otthont a Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesületnek (SoSE), amely 1995-ös megalakulása óta 50 országos bajnoki címet és számos Európa- és világbajnoki helyezést szerzett; a hazai súlyemelés egyik legeredményesebb egyesülete. A klub szervezésében kerül minden évben megrendezésre a Soroksár Kupa Nemzetközi Súlyemelő verseny, amelyen rendszerint tucatnyi ország több mint 100 versenyzője vett részt.

Városrészek[szerkesztés]

Soroksár-Újtelep

Határai: Köves út az Alsó határúttól - Szentlőrinci út - Temető sor - Alsó határút a Köves útig. Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.[4]

Soroksár iskolái[szerkesztés]

  • Budapest XXIII. Kerületi Grassalkovich Antal Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Páneurópa Általános Iskola
A műemlék Segítő Mária Kápolna
  • Budapest XXIII. Kerületi Török Flóris Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Fekete István Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Mikszáth Kálmán Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Galambos János Zenei Alapfokú Művészeti Iskola

Kultúra, szórakozás[szerkesztés]

Fedák Sári Színház[szerkesztés]

Fedák Sári Színház - Soroksár 2018
Fedák Sári Színház - Soroksár 2018

Soroksár színháza 2015-ben nyitotta meg kapuit már önálló játszóhelyén.

Az épület a város polgárainak áldozatkészsége, a Katolikus egyház adományozásában és az akkori vezetésnek köszönhetően 1925-ben nyitotta ki kaput, mint Mária Kongregációs Otthon. Pár év után az intézményt államosították, majd filmszínházat csináltak belőle. Ekkor nyerte el mai arculatát, mely több átalakítás, bontás után is megtartotta a díszített, színházias formáját. Színpadán, mely többször átalakítottak rengeteg színdarabot rendeztek már, viszont az 1970-80-as években a mozi bezárásával az is megszűnt. Az épület elkezdett lepusztulni, és ezután az 1990-es években az állam visszaadta az egyház tulajdonába. 2006-ban egy soroksári polgár segítségével, támogatásával megkezdődött az intézmény felújítása, részleges átalakítása. Az üzemeltetés viszont nem járt sikerrel, pár év múlva ismét csak néhány egyházi program került megtartásra, tehát újra becsukta kapuit.

Fedák Sári Színház 2018
Fedák Sári Színház 2018

2015 januárjában egy új időszámítás indult el a ház életében. A színház ekkor írta alá az üzemeltetési szerződést és attól a pillanattól kezdve talált a Fedák Sári Színház otthonra a régi „Otthonban” és működik azóta is Sárkány Krisztián színigazgató és Sárkány Erika marketingvezető keze alatt. Az színház ma már teljes operett darabokat, gálaműsorokat, a prózai műveket és musicaleket is bemutat. Önálló társulatának létszáma megnőtt és minden korosztály megtalálható benne.

Elérhetőség:

1238 Budapest, Hősök tere 21. <> www.fedakszinhaz.hu <> +36-1/409-72-49 <> szervezes@fedakszinhaz.hu

Facebook oldal

Látnivalók[szerkesztés]

  • botanikus kert
  • Segítő Mária-kápolna - A városrész egyik legrégibb műemlék épülete, a 18. század végén copf stílusban épült.
  • Hősök tere, rajta a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
  • Táncsics Mihály Művelődési Ház, Grassalkovich u. 122-124.
  • Fedák Sári Színház (egykori Otthon Filmszínház), Hősök tere 21.

Képgaléria[szerkesztés]

Híres soroksáriak[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. [1]
  4. Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7

További információk[szerkesztés]