Bertha család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A felsőeőri Bertha család címere (Siebmacher féle könyvből)

A felsőőri Bertha család egy ma is élő ősi magyar nemesi család, amely Felsőőrből, Vas vármegyéből származik, s később Zalába, Győr- és Somogy megyébe került. Nemességét határőri szolgálatáért kapta.

A család története[szerkesztés]

I. Károly magyar király 1327. július 1-jén a felső és alsóőri őröket együttesen az országos nemesek közé emelte (a régi (IV. Béla, V. István és IV. László királytól szerzett élvezett kiváltságait megerősítve);[1] a felsőeőri Bertha család egyike volt ezeknek a családoknak. 1554-ben a nemesi összeírásban, a család egytelkesnek szerepel Felsőőrben ahol Berta Balázs található.[2] Rudolf magyar király 1582. február 18-án a többi 64 őrcsaláddal újabb nemesi adományt adott nekik, amelyet II. Mátyás magyar király 1611. augusztus 16-án Bécsben megerősített. 1725-ben Berta János igazolta a nemességét Győr megyében, és 1732-ben Zala megyében Szegváron Berta Mátyás (bérmálással István), ugyanakkor a fia István is.[3]

György ága[szerkesztés]

Felsőőri Bertha György, István fia Rábahídvégen lakott; felesége Kisbarnaki Farkas Katalin, kisbarnaki Farkas Gábor, földbirtokos és rábahídvégi Horváth Anna lánya volt.[4] Ugyanazon a településen két fiúgyermeke született: felsőőri Bertha Imre (17231769), akinek neje Szily Kata (17301767) és felsőőri Bertha János (17261775), aki Salamon Orsolyát (17241764) vette el.

Mária Terézia magyar királynő úrbérrendezése korában a Bertha család összesen 107 úrbéri holddal rendelkezett Kányaváron.[5] Felsőőri Bertha Imre és Szily Katalin egyik fia Bertha Márton (17551786) volt, aki Rábahídvégen 1779-ben feleségül vette Lancsis Klárát (1756-1824), Lancsics György és Balogh Kata lányát.[6] Bertha Márton nővére, felsőőri Bertha Klára (17531776) a boldogfai Farkas családból való boldogfai Farkas Lajos (17501779) felesége lett; és a bátyja felsőőri Bertha József Csányi Terézt vette el, de nem voltak leszármazottjaik.

Bertha Márton és Lancsis Klára fia felsőőri Bertha Ignác (17801847) vasi alispán volt, és feleségül vette lovászi és szentmargitai Sümeghy Juditot (17911880), lovászi és szentmargitai Sümeghy József (17571832) zalai alispán és lovászi Jagasics Julianna (17751804) lányát.[7] Bertha Ignác és Sümeghy Judit gyermekei között találhatók: Bertha Júlia (18171873) dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Józsefhez ment feleségül (ők lesznek Széll Kálmán miniszterelnök szülei); Bertha Antal (18081874) vasi főjegyző és követ; Bertha Mária (18201893), aki chernelházi Chernel Ferdinándhoz (1815–1891) vasi alispánhoz ment feleségül; és Bertha Franciska, aki guári és felsőszelestei Guáry Károly felesége volt. Bertha Ignác egyik unokája, Bertha Antal fia, rábahídvégi Bertha György főszolgabíró és országgyűlési képviselő volt.[8]

János ága[szerkesztés]

Bertha János, Bertha Márton fia, 1725-ben a szombathelyi uradalom igazgatója volt, felesége Árossy Klára. Gyermekei között voltak: felsőőri Bertha András, felsőőri Bertha János (1757-1837) vasi esküdt, pécsiújfalusi Péchy Pálné felsőőri Bertha Mária Terézia (17611830), és felsőőri Bertha Klára (17481772),[9] aki szarvaskendi és óvári Sibrik Antal győri alispán felesége volt (ők kehidai Deák Ferenc, „a haza bölcse”, anyai nagyszülei).[10]

Fülöp ága[szerkesztés]

Egy másik ágból származó, református vallású felsőőri Bertha Sándor (17961877), Bertha József fia, Bertha Mihály unokája, Bertha Fülöp dédunokája, 1843-ban Heves vármegyében hirdette ki a nemességét 1843-ban, miniszteri tanácsos, és Szent István vitézi rend tagja volt.[11] 1834. február 11-én feleségül vette balogi Baloghy Máriát (1806–?), Baloghy János és Géczy Anna lányát, aki két lánnyal és egy fiúval áldotta meg őt: szendrői Gőcze Bertelanné felsőőri Bertha Erzsébet (18351869), lőkösházi Tavaszy Antané felsőőri Bertha Anna (18381881), és felsőőri Bertha Sándor (18431912) zeneszerző, író, aki Párizsban hunyt el.

A családi címer leírása[szerkesztés]

„Kék mezőben hadi férfi kivont karddal, fölötte csillag ragyog, a vért sisakja fölött pedig páncélos kar szintén kardot villogtat.”[12]

A család jelentősebb tagjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 6. kötet - 272a. oldal
  2. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó 167. o.
  3. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó 167. o.
  4. Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I. kötet. Heraldika kiadó. (168. o.)
  5. Fónagy Zoltán. A nemesi Birtkviszonyok az Úrbérrendezés Korában, Adattár II. MTA. 2013. 804. o.
  6. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó 25. o.
  7. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó 168. o.
  8. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó 168. o.
  9. https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XD17-67V
  10. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó 169. o.
  11. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó 169. o.
  12. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: II. kötet [Beökeös - Bülgözdy]. Pest: Friebeisz István. 1858. 35. o.  

Források[szerkesztés]

  • Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. (167–169. o.)