Sopronszentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sopronszentmárton (Markt Sankt Martin)
Sopronszentmárton címere
Sopronszentmárton címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Felsőpulyai járás
Alapítás éve1222
Polgármester Rudolf Steiner (SPÖ)
Irányítószám 7341
Körzethívószám 02618
Forgalmi rendszám OP
Testvérvárosok
Lista
Csesznek
Népesség
Teljes népesség 1181 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság361 m
Terület32,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sopronszentmárton (Ausztria)
Sopronszentmárton
Sopronszentmárton
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 16° 25′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 16° 25′ 37″
Sopronszentmárton weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopronszentmárton témájú médiaállományokat.

Sopronszentmárton (németül Markt Sankt Martin, horvátul Sveti Martin) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban. Közigazgatásilag még Lánzsér (Landsee), Lánzsérújfalu (Neudorf bei Landsee) és Virány (Blumau) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Soproni-hegységtől délre egy völgyben található.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 898 német és magyar lakta. 2001-ben 1171 lakosából német 1126 fő (96,15%), horvát 19 (1,62%), magyar 6 (0,51%), egyéb 20 fő (1,7%) volt.

Története[szerkesztés]

A települést 1222-ben "Villa sancti Martini" néven említik először, 1359-ben "Poss. Zenthmarton" néven szerepel oklevélben. Valószínűleg már 1222-ben állt Szent Márton püspök tiszteletére szentelt temploma és a falu a templom védőszentjéről kapta a nevét. 1498-ban "Tricesima filialis Szent Márton" néven mint Lánzsér várához tartozó fiók-harmincadhelyet említik.[1]

1529-ben a Bécs elleni hadjárat során elpusztította a török, ezután 1530 körül a török elől menekülő horvátok telepedtek le a vidéken. 1532-ben Kőszeg ostromával egy időben újabb török pusztítás érte. 1580 körül lakói evangélikusok lettek. A lánzséri váruradalomhoz tartozó mezőváros a 17. századtól az Esterházy családé lett. Katolikus plébániáját 1636-ban alapították újra, anyakönyveit 1669-től vezetik. A horvát település később elnémetesedett.

Vályi András szerint " SZENT MÁRTON. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 2 4/8 mértföldnyire; két nyomásbéli határja hegyes, és középszerű, szőleje nintsen, réttye bőven van, piatza Sopronban." [2]

Fényes Elek szerint " Szent-Márton, német mezőváros, Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugotra 3 mfd., 744 kath. lak., par. szentegyházzal. Határa igen hegyes és sovány; van 744 h. urb. szántófölde, 160 h. rétje; a majorsági birtok nem tudatik. Két kis patakon kivül emlitést érdemel még az, hogy néhol láva maradványok szántatnak fel. Két országos vásárt tart, u. m. jun. 15., és nov. 12-kén. Birja herczeg Eszterházy és a Sibrik család." [3]

A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott, majd 1921-ben Ausztriához került. 1971-ben Hozzácsatolták a szomszédos Lánzsér és Lánzsérújfalu településeket.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1500 körül már állt, valószínűleg 13. századi eredetű. Mai formáját az 1879-es átépítés után nyerte el.
  • A településtől északra a Klosterbergen az Esterházyak által 1701-ben alapított kamalduli kolostor maradványai állnak. A kolostort 1782-ben a rend feloszlatásakor hagyták el a szerzetesek.
  • A Heidriegelen egy a lakosság menedékére épített parasztvár maradványai találhatók.
  • A Rehbreiten nevű mocsaras határrészén egy 16. vagy 17. században épített templom romjai láthatók.

Turizmus[szerkesztés]

A falu hegyikerékpáros útvonal mentén fekszik.

Testvértelepülése[szerkesztés]

Magyarország Csesznek, Magyarország

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.