Kutor Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kutor Ferenc
Életrajzi adatok
Született 1888. január 11.
Nagyatád
Állampolgársága magyar
Elhunyt 1970. november 1. (82 évesen)
Pécs
Pályafutás
Hangszer

Kutor Ferenc (Nagyatád, 1888. január 11.Pécs, 1970. november 1.) - zeneszerző, karnagy, pedagógus.

Élete[szerkesztés]

Apjától tanult zongorázni. Kisgyermekként hamar megismerte a kottát. Jól és hamar váltotta a hangnemeket és abszolút hallása volt. Kisebb dalokat rögtönzött. Apja helyett gyakran orgonálta végig a templomi miséket, de otthon magyar nótákat is zongorázott.[1]

Középiskoláit Kaposváron, Pécsett és Csurgón végezete.[2] 1909-ben szerzett tanítói oklevelet Csurgón, majd a Zeneakadámián zeneszerzői és középiskolai zenetanári képesítést. Legismertebb tanárai Antalffy Zsíros Dezső, Weiner Leó, Herzfeld Viktor, Siklós Albert voltak.

Megszakításokkal tanítóként, tanárként működött Kaposváron, Nagyatádon és a környező falvakban.[3] Henészen tanító, Budapesten elemi iskolai énektanító. 1914-től a 44. gyalogezred katonája a szerb, orosz és olasz harctéren; megsebesült, hadnagyként szerelt le. [4]

1920-21-ben Bodvicán tanított.

1927-től nyugdíjazásáig a Pécsi Tanítóképző Intézet zenetanára volt, a kántorképző tanfolyam vezetője. Nyugdíjasként a Városi Zenekonzervatórium és a Nagy Lajos Gimnázium óraadó tanára.[5]

A II. világháborúban - megszakításokkal - hátországi szolgálatot teljesített, rövid ideig hadifogságban volt.[6]

Egyénisége, nyelvi gazdagsága tanítványára, Csorba Győzőre is hatott.[7]

Munkássága[szerkesztés]

Orgonaműveket, oratóriumot, dalokat és egy operettet komponált.

Római katolikus szertartási könyve 1929-ben jelent meg, két preludiumos orgona kötete 1930-31-ben.

Zeneelméleti Alapismeretek címmel kétkötetes tankönyvet írt, szerkesztője volt a "Dalol a Nemzet" című folyóiratnak.

A Gárdonyi Géza és a Berzsenyi Irodalmi Társaság tagja.[8] Tagja volt a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének, a Szent Cecília Egyesületnek, a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Körnek. Munkatársa volt a Magyar Kórus és a Musica Sacra című egyházzenei folyóiratoknak. Egyik karnagya az Országos Dalosszövetségnek.

Szerzeményeinek kézirata az Országos Széchenyi Könyvtár zenetárában került elhelyezésre.

Zeneszerzeményei[szerkesztés]

  • Zenekari szvit 5 tételben
  • Magyar rapszódia
  • Karácsonyi álom (zenés játék)
  • Lepkevadászat (operett)
  • Aranypille (operett, 1936. V. 9. pécsi Nemzeti Színház)
  • Sextett (vónóskar)
  • Magyar fohász Szent Erzsébethez (Pécs,1934. június 3.)
  • Egyéb alkotásai: Requiem, 23 római katolikus egyházi ének, három mise és oratórium Szent Margitról.
  • Zenekari és kamarazenei művei: számos induló, keringő, táncdal.
  • Műdalok, mintegy 200 magyar nóta.

Művei[szerkesztés]

  • Zeneelméleti alapismeretek. A népiskolák 3-6. osztálya számára. Pécs, 1925.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • ifj. Kutor Ferenc: Kutor Ferenc zenetanár és zeneszerző élete és munkássága.