Pogány Frigyes (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pogány Frigyes
Mellszobra a Budapesti Műszaki Egyetemen
Mellszobra a Budapesti Műszaki Egyetemen
Született Pogány Frigyes Tihamér Alajos
1908. szeptember 9.
Budapest
Elhunyt 1976. december 15. (68 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiPogány Frigyes
Várady-Szakmáry Jolán
Foglalkozása építész, művészettörténész, főiskolai és egyetemi tanár, urbanista, esztéta, díszlettervező, műemlék-topográfus
Kitüntetései
Sírhelye Farkasréti temető (25-10-5/6)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány Frigyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pogány Frigyes (Budapest, 1908. szeptember 9. – Budapest, 1976. december 15.) magyar építész, művészettörténész, a művészettörténeti tudományok doktora, főiskolai és egyetemi tanár, urbanista, esztéta, díszlettervező; műemlék-topográfus, a budapesti műemlékvédelem és műemlék-nyilvántartás egyik megszervezője; a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Union Internationale des Architectes elnöke, az Iparművészeti Főiskola igazgatója Ybl Miklós-díjas és állami díjas.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született Pogány (1900-ig Pauer) Frigyes és Várady-Szakmáry Jolán gyermekeként.[3] Iskoláit Budapesten végezte, 1933-ban szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1933 és 1935 között díszlettervezőként, majd dobosi Szabó Márton építész irodájában dolgozott. Ybl Miklós-díjjal (1954) és Állami Díjjal (1966) is kitüntették.

1938. május 31-én házasságot kötött Budapesten Kapuvári Terézia Rózával.[4]

1949. februártól a Fővárosi Tervező Intézetben dolgozott. Számos városrendezési tervet készített a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (BUVÁTI) munkatársaként. Budapest műemlék-nyilvántartásának megszervezése kötődik még a nevéhez.

1959 és 1968 között a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán építészet- és művészettörténetet, a Képzőművészeti Főiskolán (1964 és 1974 között a Magyar Iparművészeti Főiskola) építészet- és társművészeteket tanított, amelynek főigazgatója, majd rektora volt. Tudományos tevékenysége főképpen az 1945 utáni évekre esik. Tagja és elnöke is volt a Magyar Építőművészek Szövetségének.

Sírja a Farkasréti temetőben (25/X-1-5/6)

Kutatási területe[szerkesztés]

  • Főként építészet- és művészettörténettel, építészetelmélettel, az építészet és társművészetek kapcsolatával, a városrendezés és a műemlékvédelem problémáival foglalkozott.

Tudományos fokozatai[szerkesztés]

  • a műszaki tudományok kandidátusa
  • a művészettörténeti tudományok doktora (1969)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb írásai[szerkesztés]

  • Terek és utcák művészete. Történeti áttekintés; Építésügyi Kiadó, Bp., 1954
  • Belső terek művészete; közrem. Tompos Erzsébet; Műszaki, Bp., 1955
  • Szobrászat és festészet az építőművészetben; munkatársak Balázs Éva, Szentkirályi Zoltán; Műszaki, Bp., 1959
  • Képzőművészetek története. Összefoglalás; Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Bp., 1959
  • Terek és utcák művészete; 2. átdolg., bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1960
  • Képzőművészetek története; Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Bp., 1960
  • Budapest műemlékei 2.; szerk. Pogány Frigyes; Akadémiai, Bp., 1962 (Magyarország műemléki topográfiája)
  • Építészeti ismeretek 1.; Tankönyvkiadó, Bp., 1964
  • Építészeti ismeretek 2.; Tankönyvkiadó, Bp., 1965
  • Párizs; Képzőművészeti Alap, Bp., 1965
  • Szobrászat és festészet az építőművészetben; 2. jav., bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1965
  • Dercsényi Dezső–Pogány Frigyes–Szentkirályi Zoltán: Pécs városképei, műemlékei; Műszaki, Bp., 1966
  • A környezetalakítás esztétikai alapjai; Tankönyvkiadó, Bp., 1967
  • Párizs; 2. bőv. kiad.; Corvina, Bp., 1970
  • Róma; Corvina, Bp., 1967 – CO 585-h-697-3
  • Firenze; Corvina, Bp., 1971 – CO 633-b-7175
  • Salgótarján új városközpontja; Képzőművészeti Alap, Bp., 1973 (Műelemzés)
  • Itália építészete, 1-2.; Corvina, Bp., 1973–1975
  • A szép emberi környezet; Gondolat, Bp., 1976
  • Firenze; 2. módosított kiad.; Corvina, Bp., 1977
  • Velence; Corvina, Bp., 1979 – 1689-h-7983 és ISBN 963-13-0608-9

Főbb városrendezési tervei[szerkesztés]

  • Duna-part,
  • Belváros,
  • Óbuda egyes részei,
  • a volt királyi palota első helyreállítási terve,
  • a váci Március 15. tér,
  • a Nemzeti Színház elhelyezése.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]