Pogány Frigyes (építész)
| Pogány Frigyes | |
 | |
| Mellszobra a Budapesti Műszaki Egyetemen | |
| Született | Pogány Frigyes Tihamér Alajos 1908. szeptember 9.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1976. december 15. (68 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Várady-Szakmáry Jolán Pogány Frigyes |
| Foglalkozása | építész, művészettörténész, főiskolai és egyetemi tanár, urbanista, esztéta, díszlettervező, műemlék-topográfus |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-10-5/6)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány Frigyes témájú médiaállományokat. | |
Pogány Frigyes (Budapest, 1908. szeptember 9. – Budapest, 1976. december 15.) magyar építész, művészettörténész, a művészettörténeti tudományok doktora, főiskolai és egyetemi tanár, urbanista, esztéta, díszlettervező; műemlék-topográfus, a budapesti műemlékvédelem és műemlék-nyilvántartás egyik megszervezője; a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Union Internationale des Architectes elnöke, az Iparművészeti Főiskola igazgatója Ybl Miklós-díjas és állami díjas.
Életpályája
[szerkesztés]Budapesten született Pogány (1900-ig Pauer) Frigyes és Várady-Szakmáry Jolán gyermekeként.[4] Iskoláit Budapesten végezte, 1933-ban szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1933 és 1935 között díszlettervezőként, majd dobosi Szabó Márton építész irodájában dolgozott. Ybl Miklós-díjjal (1954) és Állami Díjjal (1966) is kitüntették.
1938. május 31-én házasságot kötött Budapesten Kapuvári Terézia Rózával.[5]
1949. februártól a Fővárosi Tervező Intézetben dolgozott. Számos városrendezési tervet készített a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (BUVÁTI) munkatársaként. Budapest műemlék-nyilvántartásának megszervezése kötődik még a nevéhez.
1959 és 1968 között a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán építészet- és művészettörténetet, a Képzőművészeti Főiskolán (1964 és 1974 között a Magyar Iparművészeti Főiskola) építészet- és társművészeteket tanított, amelynek főigazgatója, majd rektora volt. Tudományos tevékenysége főképpen az 1945 utáni évekre esik. Tagja és elnöke is volt a Magyar Építőművészek Szövetségének.
Kutatási területe
[szerkesztés]- Főként építészet- és művészettörténettel, építészetelmélettel, az építészet és társművészetek kapcsolatával, a városrendezés és a műemlékvédelem problémáival foglalkozott.
Tudományos fokozatai
[szerkesztés]- a műszaki tudományok kandidátusa
- a művészettörténeti tudományok doktora (1969)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Ybl Miklós-díj (1954)
- Állami Díj III. fokozata (1966) – kiemelkedő pedagógiai és művészeti ismeretterjesztő munkásságáért
- Magyar Örökség díj (1999, posztumusz)
Főbb írásai
[szerkesztés]- Terek és utcák művészete. Történeti áttekintés; Építésügyi Kiadó, Budapest, 1954
- Belső terek művészete; közrem. Tompos Erzsébet; Műszaki, Budapest, 1955
- Szobrászat és festészet az építőművészetben; munkatársak Balázs Éva, Szentkirályi Zoltán; Műszaki, Budapest, 1959
- Képzőművészetek története. Összefoglalás; Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Budapest, 1959
- Terek és utcák művészete; 2. átdolgozott, bővített kiadás; Műszaki, Budapest, 1960
- Képzőművészetek története; Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Budapest, 1960
- Budapest műemlékei 2.; szerk. Pogány Frigyes; Akadémiai, Budapest, 1962 (Magyarország műemléki topográfiája)
- Építészeti ismeretek 1.; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964
- Építészeti ismeretek 2.; Tankönyvkiadó, Budapest, 1965
- Párizs; Képzőművészeti Alap, Budapest, 1965
- Szobrászat és festészet az építőművészetben; 2. javított, bővített kiadás; Műszaki, Budapest, 1965
- Dercsényi Dezső–Pogány Frigyes–Szentkirályi Zoltán: Pécs városképei, műemlékei; Műszaki, Budapest, 1966
- A környezetalakítás esztétikai alapjai; Tankönyvkiadó, Budapest, 1967
- Párizs; 2. bővített kiadás; Corvina, Budapest, 1970
- Róma; Corvina, Budapest, 1967 – CO 585-h-697-3
- Firenze; Corvina, Budapest, 1971 – CO 633-b-7175
- Salgótarján új városközpontja; Képzőművészeti Alap, Budapest, 1973 (Műelemzés)
- Itália építészete, 1-2.; Corvina, Budapest, 1973–1975
- A szép emberi környezet; Gondolat, Budapest, 1976
- Firenze; 2. módosított kiad.; Corvina, Budapest, 1977
- Velence; Corvina, Budapest, 1979 – 1689-h-7983 és ISBN 963-13-0608-9
Főbb városrendezési tervei
[szerkesztés]- Duna-part,
- Belváros,
- Óbuda egyes részei,
- a volt királyi palota első helyreállítási terve,
- a váci Március 15. tér,
- a Nemzeti Színház elhelyezése.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Pogány Frigyes és Várady-Szakmáry Jolán házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 276/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Pogány Frigyes és Kapuvári Terézia Róza házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 729/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
Források
[szerkesztés]- Névadónk, Pogány Frigyes
- Ki kicsoda? Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1975. 3. kiadás. ISBN 963 09 0413 6
- Magyar építészek
- Magyar építészeti szakírók
- Magyar művészettörténészek
- Magyar várostervezők
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Állami díjasok
- Ybl Miklós-díjasok
- 1908-ban született személyek
- 1976-ban elhunyt személyek
- Magyar Örökség díjas személyek
- Budapesten született személyek
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek