Soós Károly
| Soós Károly | |
 | |
| Magyarország honvédelmi minisztere | |
| Hivatali idő 1920. március 15. – július 19. | |
| Előd | Friedrich István |
| Utód | Sréter István |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | első világháború |
| Született |
1869. július 28. Nagyszeben |
| Elhunyt | 1953. június 24. (83 évesen) Steinfort |
| Foglalkozás |
|
| Díjak | Signum Laudis |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soós Károly témájú médiaállományokat. | |
Vitéz bádoki Soós Károly (Nagyszeben, 1869. július 28. – Villach, Ausztria, 1953. június 22.[1]) gyalogsági tábornok, felsőházi tag, honvédelmi miniszter a Simonyi-Semadam-kormányban.
Élete[szerkesztés]
Nagyszebenben, régi erdélyi nemesi családba született. Édesapja is katona volt, aki ezredesi rendfokozatban szolgált a 2. számú császári és királyi gyalogezred parancsnokaként. A nagyszebeni evangélikus gimnáziumban érettségizett osztályelsőként. A katonai alapokat a bécsújhelyi katonai akadémián sajátította el. Tanulmányai befejezése után csapatszolgálatba került, majd 1905-ben vezérkari törzstisztként beosztották a vezérkari főnök hadműveleti irodájába. 1919-ben a Nemzeti Hadsereg vezérkari főnöke.[2]
Az első világháborúban ezred- és dandárparancsnok volt az orosz, majd az olasz fronton. Számos ütközet résztvevője és sikeres hadműveleteinek köszönhetően lett altábornagy. Az ő nevéhez kötődik az osztrák-magyar hadsereg utolsó offenzívája, mely során két magyar ezred elsőnek kelt át a Piavén.
A háború után részt vett a szegedi ellenforradalmi szervezkedésekben, mely a Magyarországi Tanácsköztársaság megdöntésére irányult. Őt nevezték ki a Nemzeti Hadsereg első vezérkari főnökének, majd 1919 decemberében hadügyi államtitkárrá. 1920. március 15-étől július 19-éig a Simonyi-Semadam-kormányban rövid ideig a honvédelmi miniszteri posztot is betöltötte.
1921-22-ben a baranyai háromszög visszacsatolása idején a pécsi katonai körzet parancsnoka volt. 1922-től 1925-ig a honvéd főparancsnokságon dolgozott, majd 1927-ben a felsőház tagjává nevezték ki.
Kitüntetései[szerkesztés]
- Hadiékítményes II. osztályú Lipót-rend
- Vaskorona-rend
- Katonai Érdemkereszt III. osztálya
- ezüst és bronz Signum Laudis
- vaskereszt II. osztálya
- török félhold
- magyar érdemkereszt első osztálya
- nagy Signum Laudis
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Soós Károly. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. május 21.
- ↑ Horthy Miklós bevonulása Budapestre 1919 november 16 án https://www.youtube.com/watch?v=FD1WJnhksv0 5.50-nél Hozzáférés: 2020.04.18
Források[szerkesztés]
- vitéz bádoki Soós Károly (magyar nyelven). vitezirend.co.hu. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
- Soós Károly (magyar nyelven). ötszáz magyar élet 1931-1936. Magyar Országgyűlési Almanach. (Hozzáférés: 2011. június 4.)[halott link]
- Soós Károly (magyar nyelven). Magyar Országgyűlési Almanach 1927-1932. (Hozzáférés: 2011. június 4.)[halott link]
- MAGYAR HONVÉDELMI- ÉS HADÜGYMINISZTEREK 1848–2010 (magyar nyelven). hungarianarmedforces.com. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
További információk[szerkesztés]
- Prónay Pál: A határban a Halál kaszál. Bp., 1963, Kossuth Könyvkiadó
| Elődje: Friedrich István |
|
Utódja: Sréter István |
|
.svg){kind=small}
