Bata István
| Bata István | |
 | |
| Bata István tábornok honvédelmi miniszter és Hegedüs András miniszterelnök 1955. május 1-jén a dísztribünön | |
| Magyarország honvédelmi minisztere | |
| Hivatali idő 1953. július 4. – 1956. október 27. | |
| Előd | Farkas Mihály |
| Utód | Janza Károly |
| Született |
1910. március 5. Tura |
| Elhunyt | 1982. augusztus 17. (72 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Párt |
|
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bata István témájú médiaállományokat. | |
Bata István (Tura, 1910. március 5. – Budapest, 1982. augusztus 17.) honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő.
Élete[szerkesztés]
1930-ban lépett be az MSZDP-be. 1942-ben elítélték, és rendőri felügyelet alá helyezték. 1944. decemberben egy bombaszilánktól fél szemére megvakult. 1945-től a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja, majd BSZKRT-telepvezető lett. 1947–1949 között a moszkvai katonai akadémia hallgatója volt. 1950-ben légvédelmi parancsnokká, majd vezérkari főnökké nevezték ki. 1951-től a kommunista MDP Központi Vezetőségének póttagja, 1953-tól rendes tagja volt. 1953. július 4-étől 1956. október 24-éig honvédelmi miniszter volt. Ebbeli minőségében 1955-ben tagja volt a Varsói Szerződést aláíró magyar küldöttségnek.
Az 1956-os forradalom során a „Hullám” (Volna) fedőnevű szovjet hadművelet egyik kidolgozója volt, amelyet Malesenko ezredes, Jurij Vlagyimirovics Andropov akkori szovjet nagykövet, Bata István és Tyihonov KGB-altábornagy közreműködésével „a magyarországi társadalmi béke helyreállítására” hoztak létre.[1] október 24-én három katonai körzetre osztotta Budapestet és parancsot adott a forradalom leverésére.[2] Október 26-án és 27-én bizonyossá vált azonban, hogy a hadsereg kettészakadt.[3] Október 26-án minden tisztségéből felmentették, 29-én a Szovjetunióba menekült. November 2-án tárgyalt a Moszkvába érkezett Kádár Jánossal, jelen volt a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Elnöksége kibővített ülésén. („Katonai diktatúrával kell rendet teremteni. Meg kell változtatni a kormány politikáját” – mondta.[4] 1956. november 16-án mint sztálinistát kizárták az MSZMP-ből. Csak 1958-ban tért vissza Magyarországra. Nyugdíjazásáig a BKV-nál töltött be különféle vezetői tisztségeket.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [1] Archiválva 2016. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarhirlap.hu
- ↑ Nemzeti Emlékezet Bizottsága - Bata István, neb.hu
- ↑ Magyarország a XX. században - A magyar forradalom és szabadságharc (1956) - Harc a felkelők ellen, mek.oszk.hu
- ↑ Mozgó Világ 2001. február. [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 10.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- szabad.net
- Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum
További információk[szerkesztés]
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
- Balogh Gyula-Móricz Lajos: Honvédelmi miniszterek. 1944-1990. Bp., Zrínyi Kiadó, 1992.
- Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. Thousand Oak, Malomfalvi Kiadó, 1994. 303 o.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
| Elődje: Farkas Mihály |
|
Utódja: Janza Károly |
|