Szabó Zoltán (katona)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kisjolsvai Szabó Zoltán (Kebeleszentmárton, 1858. július 18.Arad, 1934. november 3.) magyar katona, vezérőrnagy, politikus.[1]

Politikai szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1875-ben kezdte meg katonai tanulmányait a bécsújhelyi Katonai Akadémián, amit 1879. április 24-én végzett el.[2]

Az első világháborúban különböző gyalogsági egységeket vezetett, majd 1918. május 18-án vezérőrnaggyá léptették elő, és a 216. önálló honvéd gyalogdandár parancsnokává nevezték ki.[3][4] 1918 augusztusában a dandár Dél-Romániában tartózkodott, megszálló erőként Olténiában állt, Slatina, Caracal és Corabia körzetében. Szeptemberben azonban visszavonták Kelet-Erdélybe.

Október 31-én, az őszirózsás forradalom után Károlyi Mihály „forradalmi népkormánya” Szabó vezérőrnagyot Erdély katonai parancsnokává nevezte ki.

A Magyarországi Tanácsköztársaság idején gr. Károlyi Gyula miniszterelnök vezetésével Aradon 1919. május 5-én megalakult emigráns kormány honvédelmi minisztere lett. Amikor a kormány május 30-án Szegedre tette át székhelyét, a román katonai vezetők feltartóztatták Szabót, nem engedték tovább, így helyét június 6-án Horthy Miklós vette át.

Szabó Zoltánt a román hadsereg vezetése Craiovába internálta.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szabó Zoltán. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. november 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub