Országos Alkotmánypárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Országos Alkotmánypárt
Adatok
Elnök Hadik János
Utolsó vezető Hadik János

Alapítva 1905. november 18.
1913 szeptembere (másodszor)
Feloszlatva 1910 (először)
1918 novembere
Elődpárt
Utódpárt Nemzeti Munkapárt (először)
nincs jogutód (másodszor)

Ideológia klasszikus liberalizmus
67-es
Politikai elhelyezkedés jobboldal (korabeli értelemben)
Parlamenti jelenlét 1905-1910, 1913-1918

Az Országos Alkotmánypárt vagy röviden Alkotmánypárt egy politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon.

Története[szerkesztés]

A párt 1905. november 18-án[1] alakult a Szabadelvű Pártból kilépett úgynevezett „disszidensek” csoportjából, ifjabb Andrássy Gyula vezetésével. Kilépésük apropóját az aznap korábban lezajlott „zsebkendőszavazás” szolgáltatta. A csoport azonnal csatlakozott a szövetkezett ellenzékhez, melynek tagjaként az 1905-ös választásokon (még „disszidensek” néven) az országgyűlési mandátumok 6,54%-át nyerte el. A választásokat megelőző és követő súlyos belpolitikai válság alatt formálódott párttá és vette fel az Országos Alkotmánypárt nevet, elnökének pedig megválasztotta az azt addig is irányító ifjabb Andrássy Gyulát.

A párt a válság végét lezáró 1906-os választásokon jelentősen megerősítette pozícióját a szövetkezett ellenzéken belül. Hiába szerzett a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt majdnem kétszer annyi mandátumot, az udvarral kötött paktum értelmében mégis a 67-es alapokon nyugvó volt szabadelvűekből (vagyis az 1875-től 1905-ig kormányzó Szabadelvű Párt frissen kilépett tagjaiból) álló Alkotmánypárt adta a szövetkezett ellenzék kormányának gerincét és egyben többségét. Ifjabb Andrássy a belügyi, Darányi Ignác a földművelésügyi, Jekelfalussy Lajos pedig a honvédelmi tárcát kapta meg. A második kormányát alakító Wekerle Sándor szintén az Országos Alkotmánypárthoz csatlakozott hivatalba lépése előtt.

A koalíciós kormány mandátumának lejárta után, még 1910-ben Andrássy vezetésével a párt egyesült az egykori Szabadelvű Párt maradékát tömörítő Nemzeti Társaskörel és Nemzeti Munkapárt néven indult az 1910-es választásokon, melyet meg is nyert.

Andrássy egy kisebb csoporttal karöltve a belső feszültségek hatására 1913 szeptemberében kilépett a Nemzeti Munkapártból és újjáalapította[2] az Országos Alkotmánypártot. Az újjászervezett párt elnöke Hadik János lett, aki 1918. október 29-én (meglepetésre, Károlyi Mihály helyett) miniszterelnöki megbízatást kapott. Az új kormány azonban szinte még fel sem állt, az őszirózsás forradalom október 31-én már meg is buktatta. Az Országos Alkotmánypártot nem sokkal később sok másikkal egyetemben betiltották; a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után újjá már nem alakult.

Választási eredményei[szerkesztés]

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1905-ös1
? ? 27 6,54% kormánypárt
1906-os
? ? 71 17,19% kormánypárt

1: Disszidensek néven, még nem önálló pártként

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]