Ugrás a tartalomhoz

Novi Pazar (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Novi Pazar (Нови Пазар)
Novi Pazar központja
Novi Pazar központja
Novi Pazar címere
Novi Pazar címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetRaškai
Rangváros
Alapítás éve1461
Irányítószám36300
Körzethívószám020
RendszámNP
Testvérvárosok
Lista
  • Pendik
  • Yalova (2011. július 19. – )
  • İnegöl
Népesség
Teljes népesség66 527 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság496 m
Terület15,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 09′, k. h. 20° 31′43.150000°N 20.516667°EKoordináták: é. sz. 43° 09′, k. h. 20° 31′43.150000°N 20.516667°E
Novi Pazar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Novi Pazar témájú médiaállományokat.

Novi Pazar (szerbül: Нови Пазар, Novi Pazar; törökül: Yeni Pazar, régi magyar nevén: Újvásár) egy város, valamint egy község neve, Szerbiában a Raška körzetben. A földrajzi területet tekintve Szandzsákban található. A 2002-es népszámlálás szerint Novi Pazar községnek a népessége 85 996 fő, a város pedig 54 604 fős lélekszámmal rendelkezik.

A Novi Pazar jelentése "új bazár"; a török "pazar" (perzsául "bazar", magyarul "bazár), valamint a szerb/bosnyák "novi" (magyarul "új") szavakból ered.

Földrajz

[szerkesztés]

Novi Pazar a fő kereskedelmi és kulturális központja Szandzsáknak. A Jošanica, Raška, Deževska és Ljudska folyók völgyében található, tengerszint feletti magassága 496 méter. A Golija magasföld, valamint a Rogroza hegység veszi körül.

Történelem

[szerkesztés]

A város valószínűleg kereskedelmi központ volt a középkori Szerb Királyság fővárosához, Rashoz közel. Ras kívül esett a Balkán-félszigeten átmenő főbb kereskedelmi utakon, így a kereskedő kolóniák Novi Pazar területén telepedtek le, amin viszont több kereskedelmi út is átment. Innen eredeztethető a város neve.

Novi Pazart hivatalosan a 15. században alapította Isa-beg Isaković. Ő alapította Szarajevót is. Az első írásos dokumentum, ami említi a várost, szintén a 15. századból származik, amely szerint a raguzai tanács konzult nevezett ki a városban.

Hála jó földrajzi viszonyainak, fontos közlekedési csomópont lett: innen vitt út Dubrovnikba, Nišbe, Szófiába, Szalonikibe, Konstantinápolyba, Belgrádba és Budapestre. Számos író szerint a 17. században Novi Pazar volt a legnagyobb város a Balkánon.

A 15. és a 20. század között Szandzsák fővárosa volt az Oszmán Birodalmon belül. 1878-tól 1908-ig az Osztrák–Magyar Monarchia fennhatósága alatt állt. 1908-tól ismét az Oszmán Birodalomhoz tartozott, majd 1912-ben, az első balkáni háború alatt Szerbia foglalta el. Az első világháború után Novi Pazar gyors hanyatlásnak indult, fontosságát hamar elveszítette.[1]

Demográfia

[szerkesztés]

Az 1953-as népszámlálás szerint Novi Pazarnak 53 331 fő lakosa volt, ami demográfiailag a következőképpen oszlott meg:

Ekkor a bosnyák lakosság még szerbnek, töröknek vagy jugoszlávnak vallotta magát.

Az 1991-es népszámlálás szerint a 85 249 főt számláló lakosságból:

  • muszlim (75,37%)
  • szerb és montenegrói (22,63%)
  • egyéb

A 2002-es népszámlálás adatai szerint az 54 604 főből:

  • bosnyák: 48 108 fő (88,86%)
  • szerb: 6424 fő (11,77%)
  • egyéb

Nevezetességei

[szerkesztés]

Novi Pazarban található Szerbia legrégebbi temploma, a 9. században épült Szent Péter templom, érdekes belső architektúrával, freskómaradványokkal.[2] A régi hagyomány szerint még az ókeresztény időkben élt Szent Titusz alapította. A bolgár Péter cár (927-967) idejében püspöki székhely temploma volt. Az önálló szerb egyház kialakulásig itt központosult az ország egyházi élete, Nemanja zsupáni székhelyének közvetlen közelében. A dinasztiaalapító állítólag itt tért át a katolikus hitről az ortodox vallásra, itt hirdette meg hadjáratát a bogumil eretnekek ellen, és itt mondott le a trónról fia, Elsőkoronázott István javára. A család uralma idején a Szent Péter templom püspöki, majd metropolita székhely volt, és egészen a 18. század végéig templomként szolgált, majd a 19. században a törökök lőszerraktárként használták.

A Sopoćani kolostort 1265-ben emeltette I. István Uroš szerb király. A kolostor, amely a Nemanićok közül néhánynak temetkezőhelye volt, a 14. században a legdinamikusabb Nemanić: Dušan cár által emeltetett oszlopos előcsarnokkal és oldalkápolnával bővült. A 17. századtól egészen az 1926. évi helyreállításáig a kolostor lassú pusztulásra volt ítélve, de romos előcsarnokában, exonarthexében a freskók mindmáig jól állják az idő viszontagságait. Egyéb látnivalók Novi Pazarban: régi török erőd, török fürdő, Városi Múzeum, Arab-dzsámi, Altun-Ali Dzsámi.[3]

Novi Pazar község települései

[szerkesztés]

A községhez a következő települések tartoznak:

Források

[szerkesztés]
  1. Otvoreni Forum Novog Pazara (bosnyák nyelven). novipazar.org. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  2. Oldest Orthodox church in Balkans (Serbian Orthodox Church) defaced (angol nyelven). spc.rs, 2008. április 15. [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  3. Turisticka Organizacija Novi Pazar (angol nyelven). tonp.rs. [2020. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)

További információk

[szerkesztés]