Ivan Fjodorovics Paszkevics

Ivan Fjodorovics Paszkevics
Georges Dawe: Ivan Paszkevics
Született	1782. május 8. Poltava
Meghalt	1856. január 20. (73 évesen) Varsó
Sírhely	Paskevich burial chapel
Állampolgársága	Két Nemzet Köztársasága orosz
Rendfokozata	list of Russian field marshals
Csatái	Napóleoni háborúk Battle of Batin Szaltanovkai csata szmolenszki csata (1812) Borogyinói csata Malojaroszlaveci csata Vjazmai csata Kraszniji csata Drezdai csata Lipcsei csata Arcis-sur-Aube-i csata Párizsi csata Battle of Ganja Siege of Abbasabad Capture of Erivan Siege of Kars (1828) novemberi felkelés Téli hadjárat (1848–49) Battle of Warsaw orosz–perzsa háború
Kitüntetései	Order of St. Alexander Nevsky with diamond signs Fehér Sas-rend Order of Saint Anna, 1st class with diamonds Knight second class in brilliants of the Order of Saint Anne Order of St. Vladimir 4th degree with a bow Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata Order of St. Vladimir, 2nd class Order of St. Vladimir, 1st class Gold Sword for Bravery Order of St. George, 3rd class Order of St. George, 4th class Knight Grand Cross of the Military Order of William Vörös Sas-rend 1. osztálya Order of St. George, 2nd class Cross «For the capture of Bazargic» Order of the Crescent Fekete Sas-rend katonai Miksa József-rend Fehér Sólyom-rend Elefántrend Order of St. George, 1st class Order of the Lion and the Sun First class Magyar Királyi Szent István-rend katonai Mária Terézia-rend Order of Saint Ferdinand and of Merit Order of Military Merit (Württemberg) Avis-rend Virtuti Militari
Házastársa	Yelizaveta Paskevich (1817 – nem ismert)
Gyermekei	Fyodor Paskevich Anastasiya Paskevich Anna Paskevich Alexandra Balashova
Szülei	Hanna Karabanka Fedir Paskevych
Iskolái	Page Corps
Ivan Fjodorovics Paszkevics aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Fjodorovics Paszkevics témájú médiaállományokat.

Ivan Fjodorovics Paszkevics-Erivanszkij oroszul: Иван Фёдорович Паскевич, граф Эриванский; (Poltava, 1782. május 20. – Varsó, 1856. február 18.) orosz tábornagy, Jereván grófja, Varsó cári helytartója, az 1848–49-es szabadságharc ellen fellépő cári hadsereg főparancsnoka.

Nevének magyar átírása előfordul Paszkievics formában is.

Élete

A szentpétervári hadapródiskolában végzett tanulmányai után, 1800-ban hadnagyként kezdte pályafutását az Orosz Császári Hadseregben (Ру́сская импера́торская а́рмия – Russzkaja imperatorszkaja armija). Hatalmas munkabírásának, kitartásának és személyes bátorságának köszönhetően gyorsan haladt előre a ranglétrán. 1810-ben már vezérőrnagy, 1811-ben egy gyalogezred parancsnoka volt. Részt vett a szmolenszki (1812. augusztus 16-18.) és a borogyinói csatában (1812. szeptember 7.). A lipcsei csata (1813. október 19.) után altábornaggyá léptették elő. 1814-ben egy gránátosdandár parancsnokaként ott volt Párizs bevételénél (március 30.). A francia hadjárat után egy gránátos hadtest parancsnoka lett. Kitüntette magát a perzsa hadjáratban, Jereván bevételéért (1827. október 13.) megkapta a Jereván grófja címet. Az 1828–29-es orosz–török háborúban az Oszmán Birodalom kisázsiai birtokainak megszerzéséért folytatott hadműveleteket és a drinápolyi békekötés napján (1829. szeptember 14.) a cár tábornaggyá nevezte ki. 1831. június 26-án (Julián-naptár szerint június 11-én) kinevezték a lengyelországi orosz csapatok főparancsnokává. Szeptember 8-án elfoglalta Varsót és október elejére elfojtotta a lengyel szabadságharcot, ezért megkapta a Varsó hercege címet.

I. Miklós orosz cár 1832. április 4-én a Kongresszusi Lengyelország helytartójává nevezte ki. Húszéves helytartósága alatt Lengyelország önállóságának teljes felszámolására törekedett, ezért a lengyelek történelmüknek ezt az időszakát „paszkevicsi éjnek” nevezik. I. Miklós cár Paszkevics parancsnoksága alatt kezdte meg katonai szolgálatát, ezért a tábornagyot szoros baráti viszony fűzte az uralkodóhoz, aki sokszor politikai kérdésekben is kikérte volt parancsnoka véleményét. A Szent Szövetség megújításának tekinthető münchengrätzi (1833. szeptember 18.) és berlini (1833. október 18.) szerződések így Paszkevics politikai gondolkodását is tükrözik.

1849. május 21-én létrejött az egyezség I. Ferenc József osztrák császár és I. Miklós orosz cár között a magyar szabadságharc leverésére és a cár a Magyarországra küldött hadsereg főparancsnokának Paszkevicset jelölte ki. A tábornagy fényes karrierjének csak egy rövid epizódja volt az alig két hónapos hadjárat. A biztos győzelemnek minden feltétele adott volt, az orosz főparancsnoknak azonban így is a vártnál több nehézséggel kellett szembenéznie.

A több mint 190 000 főt számláló orosz hadseregben kolerajárvány pusztított, az osztrákok pedig nem teljesítették a megállapodásban előírt ellátási kötelezettségüket. Haynau és Paszkevics hadserege elvileg szövetségesként, de egymástól függetlenül működött és ez kiegyenlítettebb erőviszonyok mellett súlyos következményekkel járhatott volna. A tábornagy óvatosságból igyekezett együtt tartani hadseregét, ami mozgását lassúvá és kiszámíthatóvá tette. Miklós cárt már aggasztotta a háború elhúzódása, és a cári udvarban is rosszindulatú pletykák kaptak lábra.

A világosi fegyverletétel után azonban a cár abban a kitüntetésben részesítette Paszkevicset, hogy az orosz hadseregnek ugyanolyan tiszteletadással kellett üdvözölnie a herceget, mint az uralkodót, és e „siker” láttán az udvari intrikáknak is vége szakadt. Hálából Paszkevics 1849. augusztus 22-én Ferenc Józseftől megkapta a Katonai Mária Terézia-rend nagykeresztjét, 1849. december 31-én pedig Haynauval együtt Pest város díszpolgára lett. Szolgálatának ötvenedik évfordulóját a cárral ünnepelte Varsóban. Ekkor porosz altábornaggyá, osztrák császári altábornaggyá és a magyar kiegészítésű 37. gyalogezred tulajdonosává nevezték ki.

• 

  Paszkevics tábornagy, az 1848-49-es magyar szabadságharc leverője

• 

  Ivan Fjodorovics Paszkevics-Erivanszkij

1854 áprilisában, krími háború idején Paszkevics a cár határozott kívánságára átvette az Al-Dunánál álló orosz sereg fővezérletét, de Szilisztra ostrománál, 1854. június 8-án megsebesült és kénytelen volt nyugdíjaztatását kérni. Élete utolsó éveit Varsóban töltötte.

Források

• Rosonczy Ildikó: Paszkevics, az orosz hadsereg főparancsnoka (Rubicon 1999/4)
• Hermann Róbert: Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 963-327-367-6
• Révai nagy lexikona

További információk

• Steier Lajos: Haynau és Paskevics. Ismeretlen adalékok az 1848-49-iki szabadságharc történetéhez, 1-2.; Genius, Bp., 1928
• Alekszandr Petrovics Scserbatov: Paszkevics Magyarországon; ford. Gerencsér Zsigmond, jegyz. Katona Tamás; Európa, Bp., 1984 (Bibliotheca historica)