Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin
Szkarjatyin az 1840-es években
Szkarjatyin az 1840-es években
Született 1808.
Meghalt 1849. július 31.[1]
(41 évesen)
Segesvár
Nemzetisége orosz
Rendfokozata vezérőrnagy
Egysége V. gyaloghadtest
Csatái 1848–49-es forradalom és szabadságharc

Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, korabeli történészek írásaiban Skariatin tábornok (oroszul: Григорий Яковлевич Скарятин) (1808. – Segesvár, 1849. július 31.[1]) orosz katonatiszt, vezérőrnagy, orosz cári szárnysegéd. Az osztrákokat támogató orosz erők tagjaként részt vett a magyarok elleni harcokban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi hadszínterén. Az 1849. július 31-én vívott segesvári csatában egy ágyúgolyó súlyosan megsebesítette és még aznap meghalt.

Élete[szerkesztés]

Szkarjatyin 1808-ban született, katonai pályafutását a cári testőrgárdaezred hadapródjaként kezdte meg, ahol később századparancsnok és I. Miklós orosz cár szárnysegédje lett. 1848-ban a török határnál állomásozó orosz csapatok Hadbiztosi és Élelmezési Hivatalánál szolgált.

1848 nyarán részt vett az oroszok Havasalföld és Moldva elleni hadjáratában. 1849. február 3-án Puchner Antal osztrák tábornok küldötteinek hívására (és persze felettese, Lüders parancsára) átkelt a Kárpátokon és 2200 fős különítményével megszállta Nagyszebent. Március 11-én vereséget szenvedett Bem túlerőben levő csapataitól. Mivel a császári hadvezetés Nagyszeben elvesztése után nem vállalta a további harcot, kénytelen volt ő is kivonulni az országból. A visszavonulás rendezett végrehajtásáért vezérőrnaggyá léptetették elő. 1849. júniusában betegsége ellenére csatlakozott az Erdélybe betörő orosz csapatokhoz, majd hamarosan egészségének helyreállta után az V. gyaloghadtest vezérkari főnöke lett. Artur Adamovics Nyepokojcsickij ezredes szerint, aki július 21-én beszélt Szkarjatyinnal, a cári szárnysegéd már akkor megérezte közelgő halálát. Visszaemlékezései szerint július 29-én Szkarjatyin „viszonylag egészséges, de komor volt”, másnap fejfájásra panaszkodott.

Segesvárnál július 31-én eltalálta egy magyar ágyúgolyó, mely összezúzta a tábornok mellkasát. A kozákok gyorsan elszállították a sebesült tisztet a kötözőhelyre, és onnan a városi kórházba, azonban életét nem tudták már megmenteni. Aznap délután meghalt (orosz adatok szerint július 9-én hunyt el). Emlékére az osztrák hatóságok egy oroszlán-szobrot állítottak a csata helyén, de a magyar lakosok az idők során a feliratok nagy részét lemeszelték, az oroszlán is sérült.

Források[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Kiss Benedek „Szkarjatyin tábornok a dombon” című verse

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Orosz források szerint július 9-én halt meg, de mivel felettese július 21-én és július 29-én is beszélt vele, nem valószínű, hogy a hónap elején esett el.