Magnus Johann von Grotenhjelm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magnus Johann von Grotenhjelm
Гротенгельм.jpg
Született 1789
Elhunyt 1867. november 15. (77-78 évesen)
Kitüntetései
  • Gold Sword for Bravery
  • Order of St. George, 3rd class
  • Order of St. George, 4th class

Magnus Johann von Grotenhjelm (vagy Grotenhelm, Grotenhielm), oroszos névformában Максим Максимович Гротенгельм, ejtsd Makszim Makszimovics Grotenhjelm, (17891867. november 15.); az orosz cári haderő tábornoka. Altábornagyi rangban részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elleni orosz hadjáratban.

Életpályája[szerkesztés]

Balti német katonacsaládból származott. A Tartui Egyetemen tanult. 1807-ben kezdte meg katonai pályafutását a livóniai milíciánál. 1808-tól a huszároknál szolgált, a napóleoni háborúkban harcolt a franciák, az orosz-oszmán háborúkban a törökök ellen, majd az 18301831-es lengyel felkelés leverésében, és a kaukázusi harcokban is részt vett. Hadi tetteiért arany díszkarddal tüntették ki, „Vitézségért” (Für Tapferkeit) felirattal, és megkapta a porosz „Pour le Mérite” katonai érdemrendet is.[1]

1849-ben a II. tartalék lovashadtest 2. ulánus hadosztályának a parancsnoka lett. 1849 májusában egy lovas és egy gyalogosdandárból álló különítmény élén Bukovina védelméért felelt, majd június 17-én betört Észak-Erdélybe. Június 21-22-én két ütközetben szétverte a besztercei honvéd hadosztályt, amely csak 70 kilométeres futás után rendezhette sorait valamelyest. Grotenhjelm altábornagy azonban nem tudja kihasználni e győzelmét, mert teljesen alárendelték Alekszandr Lüders gyalogsági tábornoknak, akivel viszont nem volt kapcsolata, eredeti parancsa pedig Beszterce környékére korlátozta működését.

Július végén részt vett a Székelyföld elfoglalásában, eközben többször is vereséget mért a Damaszkin György vezette magyar hadosztályra. A Kazinczy Lajos tábornok vezette észak-erdélyi magyar hadsereg őelőtte tette le a fegyvert Zsibónál (augusztus 24-25.).

1867-ben hunyt el. A wiesbadeni Szent Erzsébet orosz ortodox templom temetőjében nyugszik.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b http://www.solon-line.de/graeber-erzaehlen-geschichte.html

Források[szerkesztés]

  • Az 1848-49. évi szabadságharc története, ISBN 9638218207
  • Hermann Róbert: 1848-1849: a szabadságharc hadtörténete, ISBN 9639376213
  • Magyar Nagylexikon, ISBN 9630566117
  • Marina Versevszkaja: Gräber erzählen Geschichte. Die russisch-orthodoxe Kirche der hl. Elisabeth und ihr Friedhof in Wiesbaden, kiadja: Kur- und Verkehrsverein Wiesbaden, EDITION 6065, 2007. ISBN 9783980863971 .