Nyitraborosznó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Nyitraborosznó (1899-ig Brusznó, szlovákul Brusno) 1960-ig önálló település Szlovákiában, a Trencséni kerület Privigyei járásában, Privigyétől 7 kilométerre keletre. 1919-ig Magyarországhoz, Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. 1960 után a Nyitratormás és Nyitraborosznó egyesülésével létrejött Tormásborosznó településrésze lett.

Története[szerkesztés]

Nyitraborosznó 1244-től a bajmóci váruradalom része. 1430-ban "Brus", 1773-ban "Brusno" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1553-ban 10 portáig adózott. 1675-ben 138 lakosa volt. 1715-ben 14 háztartása volt. 1778-ban 246 lakos élt a településen. 1828-ban 33 házában 232 lakos élt. 1735-ben az egész falu leégett. A 17. századtól lakói az uradalmi majorokban dolgoztak napszámosként és idénymunkásként.

Vályi András szerint "BRUSZNÓ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik Chremotznak szomszédságában, mellynek filiája, hegyes helyen, Privigyétöl fél mértföldnyire, réttyei első osztálybéliek, ’s mind a’ két féle fája elég van, legelője tágas, malma helyben; de mivel szőlö hegye nintsen, és földgyei szorossak, harmadik Osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint "Brusznó, tót falu, Nyitra vármegyében, Chrenócz filial. 232 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz.”[2]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Brusznó, kis tót falu, a handlovai völgyben. Lakosainak száma 387, vallásuk r. kath. Posta- és táviró állomása Privigye-Bajmócz. A XV. század elején a bajmóczi vár tartozéka volt. A községet az idők folyamán többször pusztította el a tűz. Lakosainak nagy része mint napszámos, a megyén kívül keresi kenyerét. Földesurai a Pálffy grófok voltak."[3]

1910-ben 536, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben Tormásborosznó 1281 lakosából 1264 szlovák volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]