Nagyudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyudvar (Veľké Dvorany)
Veľké Dvorany - Kostol.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Emil Dinga
Irányítószám 956 01
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség719 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Terület7,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyudvar (Szlovákia)
Nagyudvar
Nagyudvar
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 30″, k. h. 18° 04′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 30″, k. h. 18° 04′ 20″
Nagyudvar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyudvar témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyudvar (1899-ig Nagy-Dovorány, szlovákul Veľké Dvorany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 10 km-re nyugatra, a Bojnianka-patak középső folyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorban emberi település volt, a leletek alapján a volútai kultúra embere élt ezen a helyen.

A mai falut 1156-ban Duor néven említik először. 1285-ben a Cabaji család birtoka volt. Később Dawar (1324), majd Dowaran (1390) néven szerepel az írott forrásokban. 1390-ben a nagytapolcsányi váruradalomhoz tartozott. 1687-től az Erdődyek ludányi uradalmának része volt. 1720-ban pincészet és 16 háztartás állt a településen. 1787-ben 40 házában 319 lakos élt. 1828-ban 42 háza és 293 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és a 18. századig szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkoztak. Különösen a cukorrépa termesztésnek vannak nagy hagyományai.

Vályi András szerint "Nagy Dovorán. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Jezernitzky, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Úrmintzhez közel, fája tűzre elég, de szőlő hegye soványas, legelője szoross, más javai ollyanok, mint Felső Ludánynak, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Kis- és Nagy-Dovorán, Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, Bajna mellett: az első 211 kath., 23 zsidó; a második 285 kath., 8 zsidó lak., s termékeny szántóföldekkel. F. u. Jezerniczky, Mérey, Juszth, sat. Ut. p. N. Tapolcsán."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. 1921-ben lakói részt vettek a nagy mezőgazdasági sztrájkmozgalomban.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 435, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 685 lakosából 683 szlovák volt.

2011-ben 696 lakosából 687 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1700-ban épült barokk stílusban. A templom gótikus-reneszánsz alapokon nyugszik.
  • A temetőnek 18.–19. századi síremlékei is vannak.

Források[szerkesztés]

  • A. Reško 2006: Veľké Dvorany.

Külső hivatkozások[szerkesztés]