Béd
| Béd (Bádice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nyitrai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Július Gál | ||
| Irányítószám | 951 46 | ||
| Körzethívószám | 037 | ||
| Forgalmi rendszám | NR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 399 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 187 m | ||
| Terület | 4,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 24′, k. h. 18° 08′48.400000°N 18.133333°EKoordináták: é. sz. 48° 24′, k. h. 18° 08′48.400000°N 18.133333°E | |||
| Béd weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Béd témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Béd (szlovákul: Bádice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Korábban Menyhebédszalakusz része.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nyitrától 12 km-re, északra található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése].jpg)
1235-ben történik rá utalás először, de írott forrás csak 1295-ben említi legkorábban "Beed" alakban. Neve valószínűleg személynévi eredetű. A nyitrai váruradalom része volt. 1369-ben Mihály mester felajánlotta az örökölt vizimalmot az elefánti pálosoknak.[2] 1379-től az Elefánti és Deseő családoké, valamint a nyitrai püspökségé. Malma az elefánti pálosoké volt. A 16. században a Forgách, később a Bartakovich család birtoka. 1664-ben a török adóösszeírásban 28 fejadófizető szerepel 23 háztartásban.[3] 1715-ben szőlőskertje és 13 háztartása létezett. 1751-ben 30 család élt a településen. 1828-ban 45 házában 316 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint: "BÉD. Beadice. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szalakusznak szomszédságában, mellynek filiája. Határja közép termékenységű, réttyei jók, meglehetős vagyonnyaihoz képest második Osztálybéli."[4]
Fényes Elek szerint: "Béd, magyar falu, Nyitra vgyében, Szalakuz filial., 304 kath., 10 zsidó lak. – Van termékeny földe, jó réte, erdeje. F. u. Bartakovics. Ut. p. Nyitra."[5]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Béd község a Zobor-hegytől északra fekszik. Tiszta magyar lakosainak száma 275, vallásuk r. kath. Postája Szalakusz, távirója N.-Appony, vasúti állomása Szomorfalu. Földesura a Bartakovich család volt."[6]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
1960-tól Menyhebédszalakusz része volt, 2002. december 13. óta újra önálló község.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 0 | 334 | 321 | 399 |
| Különbség | – | -3,89 % | +24,29 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 399 | 399 |
| Eltérés | +0 % |
1880-ban 277 lakosából 246 magyar és 22 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 275-en lakták: 263 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 334 lakosából 323 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 361-en lakták: 360 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1919-ben 407 lakosából 398 magyar és 9 csehszlovák; ebből 406 római katolikus és 1 görögkatolikus vallású volt.[8]
1930-ban 471 lakosából 435 magyar és 36 csehszlovák volt.
1991-ben Menyhebédszalakuszt 1476-an lakták: 1232 szlovák és 239 magyar.
2001-ben Menyhebédszalakusz 1395 lakosából 1256 szlovák és 123 magyar volt.
2011-ben 322 lakosából 293 szlovák, 15 magyar, 4 cseh és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 390 lakosából 368 szlovák, 7 (+5) magyar, 7 egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[9]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született Turcsek J. Ferenc (František Turček) (1915-1977) zoológus.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Magyarok Nagyasszonya kápolna.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ MKA, Acta Paulinorum (Q 312) 5803 monasterium.net
- ↑ Dr. Blaskovics József: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony 1993,
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ "Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2017. január 5.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 49.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kodály Zoltán 1909: Zoborvidéki népszokások. Ethnographia 20.
- Jókai Mária 1985: Ulicskázás Béden. In: Zoboralja. Nyitra, 16-17.
- Vajda Tamás 2012: 1326 és 1344 közötti okleveles adatok a hazai vízimalmokról. In: Középkortörténeti tanulmányok 7.
- Popély Árpád 2014: Fél évszázad kisebbségben - Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, 94.
- Magyar Zoltán - Varga Norbert 2018: Ortutay Gyula zoborvidéki folklórgyűjtése. Budapest
- Peter Barta: Bádická svadba.
