Babindál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Babindál (Babindol)
Bábindal templom 3.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Turisztikai régió Nyitrai
Rang község
Polgármester Peter Ďurica
Népesség
Teljes népesség 667 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 123 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 175 m
Terület 5,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Babindál (Szlovákia)
Babindál
Babindál
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 17′, k. h. 18° 15′Koordináták: é. sz. 48° 17′, k. h. 18° 15′
Babindál weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Babindál témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Babindál (1899-ig Bábindal, szlovákul Babindol) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 12 km-re délkeletre található.

A község jelképei[szerkesztés]

1780-ból származó pecsétjében két pálmaág (?) között csoroszlya és ekevas található. Körirata: SIGILLUM POSSESSIONIS BABINDALL 1780.[2] 1891-1892 körül ovális szöveges pecsétet is használtak. Ezután kör alakú liliomos pecsétnyomó is előfordult. Mai címere a legkorábbi és a későbbi pecsétek alajpán zöld alapon ezüst csoroszlya és ekevas arany pálmaágak között, felettük három arany liliom (Szent Imre a templom védőszentjét jelképezve).[3] Zászlaja zöld-arany-ezüst.[4]

Története[szerkesztés]

Neve a szláv babin dol (= asszony völgye) szavakból ered.

1271-ben Babyndal néven említik először, babindáli Kozma özvegyének hozományáról szóló perben. 1339-ben "Babundal" néven szerepel az írott forrásokban. 1398-ban a Forgách család hatalmaskodott a településen, előbb az erdőt vágták ki és Kalászra vitték, majd a helyi nemesek faházait szedették szét. Ezután történt a káptalan előtti határjárás. A Forgáchok a felsőbabindáli nemeseknek kárpótlást is fizettek. Babindáli Gergely a 16. század közepén Nyitraludányban szerzett birtokot.

Kezdetben a Kozma, majd a Paluska, Szlávy, Malonyay és más családok birtoka volt. A 16. század végén a Kereskényi család is birtokosa. 1570-ben 3 házában 8 fejadófizető személyt írtak össze.[5] 1591-ben lakói fellázadtak a robot terhek ellen. 1664-ben 16 háztartásban 25 fejadófizető személy lakta.[6] 1715-ben 7, 1720-ban 10 adózó háztartása volt. 1741-ben szőlőskertje volt. 1751-ben 26 család lakta. 1787-ben 26 házában 165 lakos élt. 1828-ban 38 háza és 266 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "BABINDAL. Középszerű tót falu Nyitra Vármegyében, hajdan virágzott Babindal Uraságnak életekor, a’ kié vala; most külömbféle Uraknak birtokokban van, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrától egy jó mértföldnyire. Határja középszerű termékenységű, fája mind a’ két féle, réttye legelője elég, második Osztálybéli. " [7]

Fényes Elek szerint "Babindál, tót falu, Nyitra vármegyében, a Nyitrától Verebélyre vivő országutban: 260 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély." [8]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Bábindál, tiszta magyar község, 358 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Lapás, táviró- és vasúti állomása Verebély. Földesurai a XIII. században Kozma fiai voltak, később a Nyáryak. Jelenleg Szlávy József koronaőrnek van itt egy régi nemesi kuriája." " [9]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. A település később is megőrizte mezőgazdasági jellegét, lakói földművesek voltak, illetve a közeli nagybirtokokon dolgoztak. Földműves szövetkezete

1938-ban az első bécsi döntést követően Magyarország ki akarta cserélni a falut Csehszlovákiával, ez a javaslatváltozat azonban nem valósult meg.[10]1950-ben alakult, mely 1961-ben állami gazdaság lett. 1976-1996 között Kalászhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 350 lakosából 286 magyar és 51 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 358 lakosából 290 magyar és 61 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 391 lakosából 333 magyar és 53 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 390 lakosából 341 magyar, 47 szlovák és 2 német anyanyelvű volt.

1919-ben 416 lakosából 388 magyar és 28 csehszlovák volt.[11]

1921-ben 443 lakosából 336 (75,8%) magyar, 106 (23,9%) csehszlovák.

1930-ban 471 lakosából 366 magyar és 101 csehszlovák volt.

2001-ben 671 lakosából 460 szlovák és 204 magyar volt.

2011-ben 667 lakosából 485 szlovák, 147 magyar, 2 cseh és 33 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Imre templomát 1909-ben építették.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Gergelyi Ottmár 1965: Dejiny obcí okresu Nitra. Hlas Nitrianskeho okresu VI (XV).
  3. Jozef Novák 2008: Pečate miest a obcí na Slovensku I. Krupina, 40. ISBN 978-80-89236-48-0
  4. Heraldický register Slovenskej republiky
  5. Fekete Lajos: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest 1943, 54 No. 67
  6. Dr. Blaskovics József: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony 1993, 267-268
  7. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  8. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  9. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.
  10. Juraj Žudel 1991: Zmeny československo-maďarských hraníc v dôsledku viedenskejarbitráže. Slovenská archivistika 26/2, 41; Ján Valo 2015: Slovensko-maďarská štátna hranica v rokoch 1938-1945. Historica XLIX, 258-259.
  11. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 49.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Babindál témájú médiaállományokat.