Csekej

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csekej (Čakajovce)
Csekej templom 1.jpg
Csekej címere
Csekej címere
Csekej zászlaja
Csekej zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Turisztikai régió Nyitrai
Rang község
Polgármester Milan Greguš
Irányítószám 951 43
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám NR
Népesség
Teljes népesség 1112 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 192 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 146 m
Terület 5,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csekej (Szlovákia)
Csekej
Csekej
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 22′, k. h. 18° 02′Koordináták: é. sz. 48° 22′, k. h. 18° 02′
Csekej weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csekej témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csekej (szlovákul Čakajovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Küklő (szk. Kyklov) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 8 km-re, északnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve az ősi magyar csekik (= gázlón átgázol) szóból származik.

Története[szerkesztés]

Csekej az ország egyik legrégibb faluja. A régészeti leletek szerint már a 8. században szláv település állt a helyén. A 11. századból is számos cserépmaradvány és pénzérme került elő, köztük Szent István király pénzei.

A falut mint birtokot írásban 1156-ban "Seka" néven említik először. Az első írásos feljegyzés mint lakott településről 1251-ből származik "Cheka" alakban, lakói a nyitrai uradalomhoz tartozó halászok voltak. 1259-ben "Chokoy", 1264-ben "Cheke" néven említik. Temploma a 14. században már állott, 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi. 1431-ben a husziták foglalták el a települést és a templom köré erődítményt építettek. 1549-ben Csekej a nyitrai püspökség birtoka volt. 1576-ban felégette és kirabolta a török. 1606-ban Bocskai hadai foglalták el. 1626-ban 27 parasztház, 2 zsellérház és 6 lakatlan ház állt a faluban. 1715-ben 12 paraszti és 11 zsellérporta volt a településen. 1761-ben 71 család lakta. 1787-ben 51 házában 293 lakossal rendelkezett.

Vályi András szerint: "CSEKEJ. Csakojovtze. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosa a’ Nyitrai Plebánia, lakosai katolikusok, fekszik Egerszeghez közel, ’s ennek filiája, Nyitrától pedig egy és 1/4 mértföldnyire, ambár határbéli földgye, és réttye első Osztálybéli, legelője is elegendő, malma az, melly Csábnak, de mivel fája, és szőlö hegye nintsen, a’ második Osztályba tétetett."[2]

1805-ben, a napóleoni háborúk során Kutuzov tábornok orosz csapatai vonultak be a faluba. 1828-ban 59 házában 413 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1830-ban kolerajárvány pusztított.

Fényes Elek szerint: "Csekej, (Csakajovcze), tót falu, Nyitra vgyében, közel a Nyitra vizéhez. Üzbégh filialisa. Lakja 400 kath., 7 zsidó. Határa termékeny, de sok helyt mocsáros; van erdeje; szőlőhegye. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Csekej, a Nyitra jobb partján, Nyitra városától északra, 611 r. kath. vallásu lakossal. Postája, távirója és vasúti állomása Sarluska-Üzbégh. Kath. temploma, mely fallal van körülvéve, már a XIV. században fennállott, de 1697-ben átalakították. A községhez tartozó Kikló-pusztán van Ghyllányi István kastélya. A faluban egy régi Erdődy-féle kastély volt, de azt 1880-ban lebontották. Csekej a XIII. században "Cseka" és "Csokoj" néven, mint a nyitrai vár tartozéka szerepel."[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 547 lakosából 22 magyar és 482 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 611 lakosából 45 magyar és 536 szlovák anyanyelvű.

1900-ban 750-en lakták: 30 magyar és 691 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 831 lakosából 776 szlovák, 39 magyar, 15 német és 1 egyéb anyanyelvű.

1921-ben 914 lakosából 7 magyar és 895 csehszlovák volt.

1930-ban 949 lakosából 945 csehszlovák volt.

1991-ben 1108-an lakták, ebből 5 magyar és 1093 szlovák.

2001-ben 1102 lakosából 1076 szlovák és 3 magyar volt.

2011-ben 1112 lakosából 1065 szlovák, 7 cigány, 4 cseh, 3 magyar és 25 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 187.
  • Ruttkay, M. 2005: Niektoré nové objavy v Nitre a okolí zo včasného a vrcholného stredoveku. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 55-75.
  • Rejholcová, M. 1995: Pohrebisko v Čakajovciach (9.-12. storočie). Nitra/ Budapest.
  • Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 184-193.
  • Rejholcová, M. 1992: Včasnoslovanské pohrebisko v Čakajovciach. Slov. arch. 38, 251-278.
  • Otomar Gergelyi 1965: Ako sa hospodárilo na nitrianskom biskupskom panstve v roku 1800? Agrikultúra 4, 79-93.

További információk[szerkesztés]