Zobordarázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zobordarázs (Dražovce)
A román stílusú Szent Mihály-templom.
A román stílusú Szent Mihály-templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang Nyitra településrésze
Első írásos említés 1113
Polgármester Jozef Dvonč
Irányítószám 950 06
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zobordarázs (Szlovákia)
Zobordarázs
Zobordarázs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 13″, k. h. 18° 03′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 13″, k. h. 18° 03′ 24″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zobordarázs témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zobordarázs (szlovákul: Dražovce) Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitra központjától 5 km-re északra, a Zobor-hegy nyugati oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

Zobordarázs hegyközségének egykori pecsétje

A régészeti leletek szerint a falu felett 200 m magasan emelkedő hegynyúlványon, ahol a középkori templom is áll, már a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt igazolják az itt talált kőeszközök, cserépmaradványok és tűzhelyek nyomai.

A falu 1113-ban a Zoborhegyi apátság birtokösszeírásában "Drasei" néven szerepel először. A zobori kolostor faluja volt. Körülbelül ebből az időből származik az a sáncvár, melynek mintegy méter magasan álló maradványai ma is láthatók, valamint a helyet uraló 12. századi Szent Mihály templom. A templom körül középkori temető maradványait tárták fel, melyet a 11. és 17. század közötti időszakban használtak. A hegy alatti falut 1349-ben "Darasy" alakban említik.

A falu plébániáját 1788-ban alapították, temploma 1803-ban épült. A 19. században a nyitrai püspökség birtoka volt.

Vályi András szerint "DARÁZSI. Drasovtze. Elegyes magyar, és tót falu Nyitra Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Nyitra vize mellett, Nyitra Városától nem meszsze, ámbár földgyei második Osztálybéliek; de mivel mind a’ kétféle fája elegendő, ’s termékeny szőlő hegyei vagynak, elegendő legelője, gyümöltse sok, mellyet jól elárúlhatnak, malma helyben, piatzozása közel Nyitrán, első Osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint "Darázs, Nyitra m. tót falu, a Nyitra viz mellett, Nyitrától északra egy órányira, igen kies vidéken. – Számlál 756 kath. lak. Régi gothus kath. temploma nézésre méltó; szántóföldei középszerük; rétei kétszer kaszálhatók; erdeje s malma van. F. u. a nyitrai püspök."[2]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Darázs, a Zoborhegy tövében Nyitra közelében fekvő tót község, 988 r. katholikus lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. 1113-ban már a zobori apátsághoz tartozott és „Drasej” név alatt említtetik. Kis kápolnája, mely a Zobor-hegy egyik nyúlványán, magasan a falu fölött áll, még az Árpádházi királyok korából való. Építési idejét a XII. századba teszik. Temploma kőfallal van körülvéve és 1803-ban épült. Kegyura a nyitrai püspök. A zobori kolostor is, melyről már megemlékeztünk, ide tartozik. A község határában gazdag kavicsbányák vannak, melyek elsőrendü útburkoló anyagot szolgáltatnak. A F. M. K. E.-nek itt is van ovodája."[3]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1975-óta Nyitra városrésze.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 891 lakosából 803 szlovák, 24 magyar, 13 német, 11 egyéb anyanyelvű és 39 csecsemő.

1890-ben 944 szlovák és 26 magyar anyanyelvű lakta.

1900-ban 1091 szlovák és 18 magyar anyanyelvű lakta.

1910-ben 1315 lakosából 1271 szlovák, 26 magyar, 2 német és 16 egyéb nemzetiségű volt.

1921-ben 1403 csehszlovák és 1 magyar lakta.

1930-ban 1587 csehszlovák lakta.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mihály templom
  • A Zobor-hegy nyugati lejtőjén áll a 12. században, román stílusban épült Szent Mihály templom.
  • Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1803-ban épült klasszicista stílusban. A templom előtti golgota 1760-ból való, barokk-klasszicista stílusú, eredetileg a zoborhegyi kamalduli kolostorban állt. A főoltár képe 1782-ben, a Szűz Mária oltár 1812-ben készült. Nepomuki Szent János szobra 1780-ból való. A falakon látható keresztút szintén 18. századi műalkotás. A templom harangját 1751-ben öntötték, a kolostorból került ide.
  • Az egykori kolostor. Most kórház van a falai között.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Kolena, B. - Vondráková, M. 2013: Nitra-Dražovce. Osteologická analýza jedincov zo stredovekého pohrebiska z okolia sv. Michala Archanjela v Nitre-Dražovciach. Nitra. ISBN 9788055804460.
  • Alexander Ruttkay 2005: Archeologický výskum kostola sv. Michala v Dražovciach a na jeho okolí. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 99-108.
  • Otomar Gergelyi 1965: Ako sa hospodárilo na nitrianskom biskupskom panstve v roku 1800? Agrikultúra 4, 79-93.
  • Lajoš a kol. 1964: Nitra slovom i obrazom. Bratislava, 34.
  • Ľudmila Kraskovská 1961: Výskum na hradisku v Dražovciach. Štud. Zvesti 6, 161-184.
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Képek az apátságról [1]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zobordarázs témájú médiaállományokat.