Tormos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tormos (Chrenová)
Chrenová.jpeg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rang Nyitra városrésze
Első írásos említés 1248
Körzethívószám 00421 (0) 37
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tormos (Szlovákia)
Tormos
Tormos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 48″, k. h. 18° 06′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 48″, k. h. 18° 06′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tormos (szlovákul: Chrenová) Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A nyitrai várdombtól délkeletre, a Nyitra folyó bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Teremus” települést IV. Béla király 1248-ban kelt oklevele említi először. 1271-ben „Tremos” néven említik. Mai magyar neve valószínűleg az egykori Chren (Herény) alakból fejlődött ki. A 13. században királyi birtokként Nyitra várának faluja volt. A 14. században két faluként (Kis- és Nagytormos) szerepel oklevelekben, Kistormos a nyitrai káptalané, Nagytormos nemesi birtok, később a 19. századig a nyitrai püspökségé. A 13. században a falutól nyugatra kisebb várat építettek, mely 1465-ben Mátyás király huszita hadjáratában pusztult el. 1663-ban a falut török támadás érte, a templom kincseit Nyitra várába menekítették. 1678-ban Thököly Imre szabadságharca alatt kuruc és török seregek dúlták fel. Lakói főként földműveléssel foglalkoztak.

Vályi András szerint: „TORMOS. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához közel, és annak filiája; határja jó, mind a’ kétféle fája van, szőlőhegye termékeny, legelője elég, piatza Nyitrán közel.[1]

Fényes Elek szerint: „Tormos, tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitra mellett: 522 kath. lak., termékeny jó határral. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra.[2]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Tormos, a Nyitra mellett, a várostól keletre fekvő tót falu 858 r. kath. vallásu lakossal, kik közül 80 magyar, a többi tót. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Földesura a nyitrai püspök volt, kinek itt ma is nagyobb birtoka van. E község már a XIII. században megvolt. A XVI. századból származó feljegyzések „Tornyos” név alatt említik.[3]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1930-ban nagy tűzvész pusztított a településen. A község hivatalos neve 1920-tól Tormoš, 1945-től Chrenová lett. Tormos 1960 óta Nyitra városrésze. A szocializmus évtizedei alatt az egykori község arculata a felismerhetetlenségig megváltozott. Területén építették fel Nyitra egyik legnagyobb lakótelepét.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 579 szlovák és 32 magyar anyanyelvű lakosa volt.

1890-ben 769 szlovák és 80 magyar anyanyelvű lakta.

1900-ban 931 szlovák és 60 magyar anyanyelvű lakosa volt.

1910-ben 1111 lakosából 997 szlovák és 109 magyar anyanyelvű lakta.

1921-ben 1049 csehszlovák és 78 magyar lakta.

1930-ban 1569 csehszlovák és 1 magyar lakta.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1941-ben Imrich Točka professzor, numizmatikus, kampanológus.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Tours-i Szent Márton tiszteletére épült temploma az ország egyik legősibb temploma. A régészeti kutatások szerint a 11. században már állt. Mai formáját az 1911. évi Batthyány Vilmos püspök által végeztetett átépítéssel nyerte el.
  • Tormos a belváros felől a Nyitra folyón átívelő (Nyitra szálló melletti) gyaloghídon is megközelíthető.
  • Konstantin Egyetem (szlovákul Univerzita Konštantína Filozofa). Az intézmény elődjét 1959-ben alapították.
  • A Szlovák Mezőgazdasági Egyetem (szlovákul Slovenská poľnohospodárska univerzita) épületegyüttesét 1960 és 1986 között építették.
  • Az Agrokomplex vásárváros 150 hektáros területén 19 kiállítási csarnok található. Az Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásárt 1952 óta rendezik meg. Ezenkívül a Nyitrai Autószalon, valamint számos szakvásár és kiállítás helyszíne. A vásárváros területén található az 1983-ban létesített Szlovák Mezőgazdasági Múzeum és skanzen, ahol egy kisvasút is működik a kiállítások idején.[4]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]