Vicsápapáti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vicsápapáti (Výčapy-Opatovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1239
Polgármester Jozef Holúbek
Irányítószám 951 44
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 2156 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 152 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 152 m
Terület 14,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vicsápapáti (Szlovákia)
Vicsápapáti
Vicsápapáti
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 32″, k. h. 18° 04′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 32″, k. h. 18° 04′ 57″
Vicsápapáti weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vicsápapáti (szlovákul Výčapy-Opatovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban, Nyitrától 12 km-re északra a Nyitra jobb partján. Nyitraapáti és Nyitravicsáp egyesítése. Hozzá tartozik Emődpuszta is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a neolitikumban is éltek emberek. A régészek a vonaldíszes, a zselízi csoport és a lengyeli kultúra településének maradványait tárták fel. A korai bronzkorból a nyitrai csoporthoz tartozó, valamint hallstatt és latén kori erődített település nyomait tárták fel. A 7. századból hamvasztásos temető került elő, de a nagymorva korszakban is erődített település állt itt.

1247-ben még várföldként szerepel, mai nevén 1389-ben említik először.

Nyitravicsáp első írásos említése 1239-ben történt, 1296-ban "Viscup", 1464-ben "Kyswychap", 1496-ban "Nagh Vychap" néven említik. A nyitrai váruradalom része volt, később több nemesi család birtoka. A 15. században a Stibor és a Sándor családé, a 16. – 17. században a Thorday, Balilonszky és más családoké. 1630-tól a grófi Csulák, az Osztrosics, a Géczy-Soós, a Solymosi, a 18. – 19. században a Ghillányi és más családoké. 1496 és 1782 között a falu egy része az elefánti pálos kolostorhoz tartozott, utána pedig a tanulmányi alapé. 1717-ben jobbágyai fellázadtak a súlyos robotterhek ellen. 1715-ben szőlőkertje és 24 háztartása volt. 1787-ben 76 házában 559 lakos élt. 1828-ban 90 háza és 622 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1875-ben három tantermes iskola épült a faluban. 1888-ban években egyesítették Nyitraapátival.

Nyitraapátit 1389-ben "Apathy" néven említik először. A Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt, akik birtokuk egy részét a zoborhegyi bencés apátságnak adták. A falunak már ekkor volt temploma, melyet a Mindenszentek tiszteletére szenteltek. 1496-tól az elefánti pálosoké, 1782-től a tanulmányi alapé. A falu más része nemesi családoké volt. 1437-ben már említik a falu malmát. 1715-ben 11 háztartása volt. 1787-ben 47 házában 331 lakos élt. 1828-ban 65 háza és 456 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Nyitravicsápot és Nyitraapátit 1888-ban egyesítették.

Vályi András szerint " Kis Vicsap, és Nagy Vicsap. 2. Tót faluk Nyitra Várm. földes Uraik több Urak, fekszenek Csermendhez nem meszsze; határjaik jók, réttyeik meglehetősek, fájok van, szőlejik jól termők, legelőjök elég, piatzok sem meszsze." [2]

"APÁTI. Nyitra Apáti. (Nitranszka Opatovcze.) Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai több földes Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrától egy és 1/4. mértföldnyire. Határja jó termékenységű, földgye, réttye első osztálybéli, malma, piatzozása mint Pereszlénynek; de mivel szőlője, és egyikféle fája sints, második Osztálybéli." ref>Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  </ref>

Fényes Elek szerint " Nyitra-Vicsap, Nyitra m. tót falu, a Nyitra vize mellett; ut. p. Nyitrához 2 órányira, 570 kath., 46 zsidó lak., kath. paroch. templommal, synagogával, kastéllyal, és tehenészettel. – Határa bő termékenységű; réte sok és jó; erdeje derék. F. u. hg. Hohenczollern."

"Apáthi (Nyitra), tót falu, Nyitra várm., a Nyitra vize mellett: 441 kath., 76 zsidó lak. Rétei igen jók; földe termékeny. F. u. H. Hohenczollern, Soky s más nemesek. Ut. p. N. Tapolcsán." [3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Vicsáp-Apáti, magyar község a Nyitra jobb partján, a járás északi határán, 1127 r. kath. és kevés izr. lakossal. Postája és távirója Szomorfalún, vasúti állomás helyben van. A községnek a XVII. században csupán kápolnája volt; de később Soóky János magyar gárdista megkezdette a jelenlegi templom építését, melyet Hohenzollern Frigyes herczeg 1740-ben befejeztetett. Földesura 1730-ban a pálosrendi szerzet volt; 1740-től hosszú ideig a Soóky család, később pedig az Emődy, Ghillányi, Motúz, Csulák és Karácsonyi családok." [4]

A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban Nyitravicsáp 701 lakosából 529 magyar, 135 szlovák, 15 német, 2 egyéb anyanyelvű és 20 csecsemő volt. Ebből 631 római katolikus, 53 zsidó és 17 evangélikus vallású. Nyitraapáti 472 lakosából 310 magyar, 109 szlovák, 39 német anyanyelvű és 14 csecsemő volt. Ebből 430 római katolikus és 42 zsidó vallású.

1890-ben 1179 lakosából 1058 magyar, 98 szlovák, 22 német és 1 ruszin volt. Ebből 1095 római katolikus, 80 zsidó és 4 evangélikus vallású.

1910-ben 1354 lakosából 1226 magyar, 113 szlovák és 15 német volt.

1919-ben 1480 lakosából 1295 magyar, 174 csehszlovák, 6 német és 5 más nemzetiségű volt. Ebből 1422 római katolikus, 53 zsidó és 5 evangélikus vallású.[5]

2001-ben 2118 lakosából 1959 szlovák és 145 magyar volt.

2011-ben 2156 lakosából 2039 szlovák és 59 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma a 16. század elején épült késő gótikus stílusban, 1740-ben és 1890-ben átépítették.
  • A barokk temetőkápolna 18. századi.

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vojtech Budinský-Krička 1947: Slovanské popolnicové pole z doby predhradištnej vo Výčapoch-Opatovciach, okr. Nitra. Historica Slovaca 5, 135-144.
  1. ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.
  5. ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 51.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vicsápapáti&oldid=15659598”