Család (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Család (Čeľadice)
Celadice, kostol.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Turisztikai régió Nyitrai
Rang község
Polgármester Anton Laca
Irányítószám 951 03
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám NR
Népesség
Teljes népesség 914 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 170 m
Terület 10,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Család (Szlovákia)
Család
Család
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 60″, k. h. 18° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 60″, k. h. 18° 15′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Család témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Család (szlovákul Čeľadice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 12 km-re, keletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv cseléd = rab, szolga szóból származik, eredetileg valószínűleg szolgálók települése volt.

Története[szerkesztés]

1113-ban "Scala" néven említik először a zoborhegyi apátság birtokai között. A 12. században a nyitrai vár tartozéka. Lakói főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. 1232-ben "Chalad" alakban említik. 1312-ben már megvolt a plébániája. 1316-ban Gyarmati György a birtokosa. 1374-ben a Családi és Ludányi családok birtoka. 1616-ban a Forgáchoké, később több nemesi családé, így a Bacskády, Emődy, Hunyadi, Jánoky, Simányi, gróf Cseszneky, Babothy, Desericzky, Borsiczky családé és másoké. 1715-ben szőlőskertje és 10 háztartása volt. 1751-ben 32 család élt a településen. 1787-ben 56 házában 529 lakos élt. 1828-ban 59 háza volt 411 lakossal, akik mezőgazdasággal, napszámos munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "CSALÁD. Jó tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Hindhez közel, ’s ennek filiája, Nyitrától, egy és 3/4. mértföldnyire, határja termékeny, tűzi fája elég, szőlei termékenyek, borát könnyen elárúlhattya, helyben gyümöltsös kertyei jók, elegendő legelője van, malma helyben, piatzozása egy órányira, első Osztálybéli."[2]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Család, tót falu Barsmegye határán, Bodoktól északkeletre. Lakosainak száma 561, vallásuk r. kath. Postája Pográny, táviró és vasúti állomása Nyitra. Temploma a mult század közepén épült. A XII. században a nyitrai vár tartozéka volt. Későbbi földesurai a Babóthyak, Tersztyánszkyak és Kelecsényiek voltak."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Ún. siska típusú kemence is ismert a faluból.[4]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 486 lakosából 384 szlovák, 50 magyar, 41 német anyanyelvű és 11 csecsemő; ebből 445 római katolikus, 37 zsidó és 4 evangélikus vallású.

1890-ben 561 lakosából 45 magyar és 491 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 543-an lakták: 56 magyar és 467 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 540 lakosából 486 szlovák, 43 magyar és 11 német anyanyelvű.

1921-ben 647 lakosából 25 magyar és 615 csehszlovák volt.

1930-ban 770 lakosából 764 csehszlovák volt.

1991-ben 796-an lakták, ebből 6 magyar és 788 szlovák.

2001-ben 746 lakosából 736 szlovák és 4 magyar volt.

2011-ben 914 lakosából 878 szlovák, 9 magyar, 4 cseh és 20 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Mitáš, V. 2001: Nálezy lengyelskej kultúry z Čeľadíc. AVANS 2000, 155-156.
  • Ruttkay, M. 2005: Niektoré nové objavy v Nitre a okolí zo včasného a vrcholného stredoveku. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 55-75.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 12.)
  4. Ján Mjartan 1960: Novšie príspevky k výskumu juhoslovenského domu. Slovenský Národopis 8, 400-430; Balassa M. Iván 1990: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése. In: Cseri Miklós - Füzes Endre (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. Szentendre, 30 35. jegyzet.

További információk[szerkesztés]