Felsőrados
| Felsőrados (Radošovce) | |||
 | |||
| A templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Szakolcai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1473 | ||
| Polgármester | Vladimír Kočárik | ||
| Irányítószám | 908 63 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | SI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1711 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 224 m | ||
| Terület | 26.60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 46′ 24″, k. h. 17° 16′ 36″48.773333°N 17.276667°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 24″, k. h. 17° 16′ 36″48.773333°N 17.276667°E | |||
| Felsőrados weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrados témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőrados (1899-ig Radosócz, szlovákul Radošovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szakolcától 10 km-re délkeletre fekszik, az 51-es út mentén.
Története
[szerkesztés]A mai falu helyén állt korábbi települést a husziták pusztították el 1429-ben. Ennek a településnek mára csak temploma maradt fenn, amely a 12–13. századból származik. A mai falut 1473-ban Rassich néven említik először, a holicsi uradalomhoz tartozott. 1554-ben I. Ferdinánd királytól vásártartási jogot kapott. 1560-ban az egész falu leégett. 1730-ban a település a szakolcai jezsuiták birtoka lett, majd a rend megszüntetése után Habsburg birtok. Lakói főként mezőgazdasággal, szövéssel, növényi olajok előállításával és árusításával, valamint szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A községben zsidó közösség is élt, akik 1830-ban zsinagógát építettek.
Vályi András szerint "RADOSÓCZ. Radosovcze. Egygyik Mezőváros, másik Tót falu Nyitra Vármegyében, egygyiknek földes Ura a’. F. Tsászár; másiknak pedig Gróf Erdődy Uraság; ez fekszik Dombóhoz közel, mellynek filiája; a’ Mezőváros fekszik Szakolczához másfél mértföldnyire; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik meglehetősek, második osztálybéliek."[2]
Fényes Elek szerint "Radosócz (Radosov), tót m.-város, Nyitra vmegyében, ut. p. Holicstól keletre 1 mfdnyire: 989 kath., 7 evang., 87 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, vizimalmokkal, s országos vásárokkal. F. u. ő cs. k. felsége"[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1774 | 1827 | 1774 | 1711 |
| Különbség | +2,98 % | -2,90 % | -3,55 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1733 | 1711 |
| Eltérés | -1,26 % |
1910-ben 1073, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1800 lakosából 1781 szlovák volt.
2011-ben 1817 lakosából 1744 szlovák volt.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt született Zimándy Ignác (1831–1903) plébános, országgyűlési képviselő, egyházi író.
- Itt szolgált Csernoch János (1852–1927) esztergomi érsek, bíboros–hercegprímás.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1560-ban épült, a 18. század második felében átépítették. A 19. század végén historizáló gótikus-reneszánsz stílusban építették át. 1888-ban a templom plébánosa rövid ideig Csernoch János későbbi esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás volt.
- Szent Szaniszló kápolnája 1820-ban épült.
- A falunak gazdag népi hagyományai és népszokásai vannak.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)