Felsőrados

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőrados (Radošovce)
A templom
A templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Szakolcai
Rang község
Első írásos említés 1473
Polgármester Vladimír Kočárik
Irányítószám 908 63
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám SI
Népesség
Teljes népesség 1817 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 224 m
Terület 26.60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőrados (Szlovákia)
Felsőrados
Felsőrados
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 21″, k. h. 17° 16′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 21″, k. h. 17° 16′ 50″
Felsőrados weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrados témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőrados (1899-ig Radosócz, szlovákul Radošovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szakolcától 10 km-re délkeletre fekszik, az 51-es út mentén.

Története[szerkesztés]

A mai falu helyén állt korábbi települést a husziták pusztították el 1429-ben. Ennek a településnek mára csak temploma maradt fenn, amely a 1213. századból származik. A mai falut 1473-ban Rassich néven említik először, a holicsi uradalomhoz tartozott. 1554-ben I. Ferdinánd királytól vásártartási jogot kapott. 1560-ban az egész falu leégett. 1730-ban a település a szakolcai jezsuiták birtoka lett, majd a rend megszüntetése után Habsburg birtok. Lakói főként mezőgazdasággal, szövéssel, növényi olajok előállításával és árusításával, valamint szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A községben zsidó közösség is élt, akik 1830-ban zsinagógát építettek.

Vályi András szerint "RADOSÓCZ. Radosovcze. Egygyik Mezőváros, másik Tót falu Nyitra Vármegyében, egygyiknek földes Ura a’. F. Tsászár; másiknak pedig Gróf Erdődy Uraság; ez fekszik Dombóhoz közel, mellynek filiája; a’ Mezőváros fekszik Szakolczához másfél mértföldnyire; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik meglehetősek, második osztálybéliek."[2]

Fényes Elek szerint "Radosócz (Radosov), tót m.-város, Nyitra vmegyében, ut. p. Holicstól keletre 1 mfdnyire: 989 kath., 7 evang., 87 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, vizimalmokkal, s országos vásárokkal. F. u. ő cs. k. felsége"[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1073, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1800 lakosából 1781 szlovák volt.

2011-ben 1817 lakosából 1744 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1560-ban épült, a 18. század második felében átépítették. A 19. század végén historizáló gótikus-reneszánsz stílusban építették át. 1888-ban a templom plébánosa rövid ideig Csernoch János későbbi esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás volt.
  • Szent Szaniszló kápolnája 1820-ban épült.
  • A falunak gazdag népi hagyományai és népszokásai vannak.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]