Felsőrados

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Felsőrados (Radošovce)
A templom
A templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzakolcai
Rang község
Első írásos említés 1473
Polgármester Vladimír Kočárik
Irányítószám 908 63
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám SI
Népesség
Teljes népesség 1817 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság224 m
Terület26.60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőrados (Szlovákia)
Felsőrados
Felsőrados
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 21″, k. h. 17° 16′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 21″, k. h. 17° 16′ 50″
Felsőrados weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrados témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőrados (1899-ig Radosócz, szlovákul Radošovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szakolcától 10 km-re délkeletre fekszik, az 51-es út mentén.

Története[szerkesztés]

A mai falu helyén állt korábbi települést a husziták pusztították el 1429-ben. Ennek a településnek mára csak temploma maradt fenn, amely a 1213. századból származik. A mai falut 1473-ban Rassich néven említik először, a holicsi uradalomhoz tartozott. 1554-ben I. Ferdinánd királytól vásártartási jogot kapott. 1560-ban az egész falu leégett. 1730-ban a település a szakolcai jezsuiták birtoka lett, majd a rend megszüntetése után Habsburg birtok. Lakói főként mezőgazdasággal, szövéssel, növényi olajok előállításával és árusításával, valamint szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A községben zsidó közösség is élt, akik 1830-ban zsinagógát építettek.

Vályi András szerint "RADOSÓCZ. Radosovcze. Egygyik Mezőváros, másik Tót falu Nyitra Vármegyében, egygyiknek földes Ura a’. F. Tsászár; másiknak pedig Gróf Erdődy Uraság; ez fekszik Dombóhoz közel, mellynek filiája; a’ Mezőváros fekszik Szakolczához másfél mértföldnyire; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik meglehetősek, második osztálybéliek."[2]

Fényes Elek szerint "Radosócz (Radosov), tót m.-város, Nyitra vmegyében, ut. p. Holicstól keletre 1 mfdnyire: 989 kath., 7 evang., 87 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, vizimalmokkal, s országos vásárokkal. F. u. ő cs. k. felsége"[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1073, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1800 lakosából 1781 szlovák volt.

2011-ben 1817 lakosából 1744 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1560-ban épült, a 18. század második felében átépítették. A 19. század végén historizáló gótikus-reneszánsz stílusban építették át. 1888-ban a templom plébánosa rövid ideig Csernoch János későbbi esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás volt.
  • Szent Szaniszló kápolnája 1820-ban épült.
  • A falunak gazdag népi hagyományai és népszokásai vannak.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]