Tavarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tavarnok (Tovarníky)
A Stummer-kastély.
A Stummer-kastély.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rang község
Első írásos említés 1235
Polgármester Marián Nováčik
Irányítószám 955 01
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség 1480 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség262 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság189 m
Terület5,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tavarnok (Szlovákia)
Tavarnok
Tavarnok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 00″, k. h. 18° 08′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 00″, k. h. 18° 08′ 45″
Tavarnok weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tavarnok témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tavarnok (szlovákul Tovarníky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 2 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település már a 12. században létezett. Első írásos említése 1235-ben történt "Taarnuk" alakban. Királyi birtok, majd a zoborhegyi bencés apátságé. 1272-től az Aba nemzetségé, Egyed tárnokmester rokonáé. Később a tapolcsányi uradalom része. 1570-ben a faluban malom és 7 ház állt. 1715-ben 13 háztartása adózott. 1787-ben 40 házában 350 lakos élt. 1828-ban 55 háza és 385 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, fazekassággal foglalkoztak. 1834-ben cukorgyár létesült, 1865-ben szeszfőzde, 1866-ban sörfőzde épült. Lakói a közeli nagybirtokokon és a cukorgyárban dolgoztak, mely azonban 1928-ban leégett és már nem építették újjá.

A 18. század végén Vályi András szerint "TAVARNOK. Tavarnik. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai többfélék, fekszik Nagy Tapolcsányhoz közel, mellynek filiája; földgye jó, fája van a’ Podhrágyi erdőből, piatza N. Tapolcsányon."[2]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint " Tavarnok, tót falu, Nyitra vmegyében, N. Tapolcsán mellett. Számlál 381 kath., 2 zsidó lak. – Ékesiti az uraság szép kastélya és kerte. Földjei jók; réte legelője elég, erdeje nagy. Szép urasági tehenészet. F. u. gr. Erdődy Józsefnő."[3]

Nyitra vármegye századfordulós monográfiája szerint "Tavarnok, nyitravölgyi tót község, Nagy-Tapolcsány mellett, ettől északnyugotra, 3 kilométerre, 933 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Ősrégi község, a mely „Tárnok” elnevezés alatt már a XII. században királyi birtok volt. Itt van tavarnoki báró Stummer Ágoston nagyszabásu, díszes kastélya és szép parkja. A kastélyt gr. Forgách Ferencz nyitrai püspök, később esztergomi érsek építtette 1600–1610-ben. VI. Károly e kastélyt a birtokkal együtt 1718-ban gr. Forgách Simontól elkoboztatta és karancs-berényi báró Berényi Péternek adományozta. Később vétel útján gróf Traun de Abendsberg tulajdonába jutott, kitől ismét az Erdődy család vásárolta meg. Ezután gr. Erdődy Erzsébet egyik rokona, gróf Colloredo Mels örökölte és tőle vásárolta 1868-ban a jelenlegi tulajdonos. A kastély nagy kényelemmel van berendezve és helyiségei közül különösen szép a nagyterem és a családi kápolna. Br. Stummer Ágostonnak itt nagy kiterjedésü mintagazdasága nagy czukorgyára van, mely utóbbi körülbelül 47,000  méternyi területet foglal el."[4]

Tavarnokba a 19. században beolvadt Kisjéc falu, melyet 1258-ban "Inferior Jechy" alakban említenek először. 1510-ben "Alsokysyecz" néven szerepel. 1715-ben 4 háztartása volt. 1787-ben a Bossányi család a földesura, 13 házában 139 lakos élt. 1828-ban 25 házát 215-en lakták.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. Az 1920-as években sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Tavarnoknak 1074, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1248 lakosából 1237 szlovák volt.

2011-ben 1419 lakosából 1371 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]